Külföld
A tartózkodásokat is figyelembe kellett volna venni a Sargentini-jelentés elfogadásakor a német jogászprofesszor szerint
„A hetes cikkely szerinti uniós eljárás kezdeményezése Magyarországgal szemben nem volt jogszerű”
A müncheni egyetem jogászprofesszora az Európai Unió reformjának szükségességéről tartott előadást kedden a Mathias Corvinus Collegiumban. A Mandinernek adott terjedelmes interjúban azt is megindokolta, miért hiszi azt, hogy az uniót meg kell reformálni. „Általánosságban is sokat beszélünk arról, hogy az Európai Unió válságban van, és kritikus folyamatoknak lehetünk tanúi. Az eurózóna például még mindig nagyon nehéz helyzetben van. A tagállamok gazdasági erejének különbözősége, az eltérő pénzügyi lehetőségek, az Európai Központi Bank túlságosan kiterjeszkedő mandátuma egy sor jogi problémát okoz. De ott van az a kérdéskör is, hogy mi lesz a tagállamok viszonya Brüsszelhez, Strasbourghoz és Luxemburghoz. Egyre inkább az a tendencia, hogy a brüsszeli bürokraták túlzott mértékű aktivizmust tanúsítanak” - vázolta a helyzetet Scholz, aki azt is kiemelte: az uniós szerződések alapfilozófiája egyébként a szubszidiaritás elve, ami azt jelenti, hogy az Európai Unió és szervei csak azokban a feladatokban járhatnak el, amelyeket az egyes tagállamok nemzeti szinten nem tudnak megfelelően kezeli, megoldani. Ehhez képest a jelenlegi fejlődés épp ennek az elvnek a fordítottja, és ezt a gyakorlatot sajnos az Európai Bíróság is támogatja.
A jogászprofesszor úgy látja: a hetes cikkely szerinti uniós eljárás kezdeményezése Magyarországgal szemben nem volt jogszerű. „A hatályos uniós szabályok szerint ahhoz, hogy egy tagállammal szemben jogállamisági eljárás induljon, az Európai Parlamentnek kell javaslattal fordulnia az Európai Tanácshoz. Az eljárás lefolytatásáról pedig az Európai Tanácsnak kell döntenie. Ahhoz azonban, hogy az Európai Parlament ilyen javaslattal élhessen a Tanács felé, szükség van az összes európai parlamenti képviselő szavazatának kétharmadához. Ha megnézzük a Magyarországgal kapcsolatos szavazáson a számokat, akkor azt látjuk, hogy volt 448 képviselő, aki igennel szavazott, volt 197 nemmel szavazó, valamint volt 48 tartózkodó képviselő is. Ez azt jelenti, hogy a szükséges kétharmados többség egyáltalán nem volt meg. Az Európai Parlament persze azzal érvel, hogy megvolt a kétharmados többség, ugyanis a 48 tartózkodást úgy vették, mintha a tartózkodók nem vettek volna részt a szavazáson. Ez az álláspont azonban tarthatatlan” - emelte ki Scholz, aki szerint a tartózkodásokat leadott szavazatoknak kell tekinteni. A professzor meglehetősen biztos benne, hogy Magyarország meg fogja nyerni a pert, amelyet ez ügyben indított.
A menekültpolitika kapcsán a nyugat-európai és a közép-európai tagállamok között tapasztalható feszültségről Scholz azt mondta: a visegrádi országok azok, akik utoljára felszabadultak a kommunista diktatúra alól, ők azok, akik utoljára csatlakoztak az Európai Unióhoz. „Ezeknek az országoknak nagyon fontos a nemzeti identitásuk megélése, kibontakoztatása. Erre időt kell nekik adni. Brüsszel azonban jelenleg inkább uniformizálással, az egységesítéssel foglalkozik”.
A jogászprofesszor 2015-ben alkotmányjogi szempontból kritizálta Angela Merkel migrációs politikáját. Meglátása szerint ugyanis Merkel akkor óriási hibát követett el. „Annak idején bejelentette, éppen a Budapesten uralkodó állapotok miatt, hogy Németország humanitárius okokból minden menekültet befogad. A döntés értelmében kinyitotta a határokat. Az eredmény az lett, hogy másfél millió ember áramlott be Németország területére. Ebben a tömegben menedékjogra valóban jogosult ember alig volt, túlnyomórészt gazdasági bevándorlókkal álltunk szemben. Ez a döntés ellentétes volt a német joggal”. Arra a felvetésre, hogy Merkel azzal védekezett, hogy nem lehet egy háromezer kilométeres határt megvédeni, a professzor a következőket válaszolta: „Az az állam, amelyik kijelenti, hogy a saját határait, azok hossza miatt nem tudja kontrollálni, az a saját államiságáról mond le. (…) Ha lemondok a határaimról, akkor feladom az államiságom. Ez politikailag és jogilag is elfogadhatatlan”.
Scholz megérti a V4-ek menekültpolitikáját, amelyet számos kritika ér Berlinből és Brüsszelből is. „A visegrádi országoknak mindig azt mondják, hogy szolidárisnak kell lenniük. A szolidaritás az uniós alapszerződések fontos eleme, de nincs olyan paragrafusa a szerződéseknek, ami alapján az egyik tagállam arra kényszeríthetne más tagállamokat, hogy azok menekülteket fogadjanak be.
A visegrádi országok politikája tehát teljesen jogszerű. Ami pedig a szolidaritást illeti, 2015 őszén, amikor Merkel megnyitotta a határokat és százezreket hozott Németországba, akkor egyáltalán nem egyeztetett erről a lépéséről az európai partnereivel. Ha szolidáris politikát követelünk, akkor muszáj a többiekkel egyeztetni, mert a többiek is érintettek a kérdésben” - emelte ki.
A hétvégi bajorországi választási eredményeket kommentálva Scholz kijelentette: az, hogy a szociáldemokraták 10 százalék alá estek, katasztrófa. „Nem csak a szociáldemokratáknak, hanem a német demokráciának is. Nem vagyok szociáldemokrata, kereszténydemokrata vagyok. De a demokráciánk stabilitásához mindkét néppártra szükség lenne. A néppártiságnak az a lényege, hogy egy párt képes a társadalmi energiákat, erőket a politikai döntéshozatalba integrálni, becsatornázni” - hangsúlyozta az egykori miniszter.
A CDU decemberben pártnapot tart, amelyen Angela Merkel újra elindul a pártelnöki tisztségért. Scholz szerint a kancellár pozíciója már nem annyira erős a párton belül, mint amilyen az elmúlt tíz éven keresztül volt, ennek ellenére azt gondolja, ha Merkel jelölteti magát, akkor újra fogják választani, de már messze nem akkora többséggel, ahogy azt korábban tették.