A schengeni szerződés reformjára tesz javaslatot az Európai Bizottság

Szijjártó: Legitim felvetés az uniós alapszerződések módosításának lehetősége
Mivel az EU egyes mechanizmusait, szerződéseit nem a jelenlegi világrendre találták ki, legitim felvetés, hogy át kell gondolni ezek módosítását - mondta Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter az M1 aktuális csatornán pénteken.
A tárcavezető kifejtette: ilyen súlyos válsággal, mint a mostani, eddigi története során még nem kellett szembenéznie az EU-nak, és ez a helyzet felszínre hozza a gyengeségeket, azt, hogy vannak olyan mechanizmusok, szerződések, szabályok, amelyek elavultak, nem erre a világrendre valók. Át kell gondolni, hogy esetleg változtassanak ezeken - vélekedett.
Szijjártó Péter kijelentette: az EU "alapszerződéseit egy teljesen más világrendben írták", amikor jóval kevesebb tagja volt az uniónak, más világpolitikai és világgazdasági környezet vette körül a kontinenst. Az elmúlt években az EU nem tudta megtalálni a jó válaszokat a legégetőbb kihívásokra, az energetikai, gazdasági és biztonságpolitikai kérdésekre. Emellett Európának a második világháború óta soha nem kellett szembenéznie ennyi és ilyen súlyú kihívással, mint most. Ezért teljesen legitim az a felvetés, hogy érdemes megnézni, a közös szabályok még időtállóak-e vagy azokon módosítani kell, hogy "újra erősek lehessünk" - mondta.
A külügyminiszter hangsúlyozta, hogy a schengeni zóna túlélése minden európai ország érdeke, értékalapon és gazdasági szempontból is. Az övezet két konszenzuson alapul: belül nincs ellenőrzés, és ezért cserébe a külső határokon megvédik magukat az országok. Ahhoz, hogy az első konszenzus megmaradjon, a másodiknak is érvényesülnie kell, erre kellene koncentrálni, de "az európai uniós intézmények és számos európai uniós tagország erre nem képes, nem hajlandó vagy nem akarja" - magyarázta.
Véleménye szerint tagállami felelősség megvédeni a schengeni zóna külső határát, erre közös szabályok vonatkoznak, amelyek betartását vállalja egy ország, amikor csatlakozik az övezethez. Azonban kevesen tartják be a szabályokat, ami gyengeség, sőt, "az európai intézmények nemhogy nem kényszerítik ki a közös szabályok betartását, hanem sok esetben még bátorítják is azok megszegését" - mondta.

Megerősítik a külső határok védelmét

Az európai uniós tagországok megállapodtak az unió külső határvédelmének megerősítéséről, a légi utasok személyi adatainak kezeléséről, valamint a fegyvercsempészek elleni fokozott fellépésről - közölte pénteken Brüsszelben Bernard Cazeneuve. Franciaország - jelentette ki Cazeneuve - megszerezte a partnerektől a szükséges támogatást abban a három kérdésben, amelyet kiemelten fontosnak tart. 

 "Erőteljes, operatív döntéseket hoztunk" - mondta, és úgy vélekedett, hogy ezeknek a döntéseknek a hatása már az év vége előtt meg fog mutatkozni. A miniszteri tanácskozásról kiadandó közös állásfoglalás - amelynek a tartalmát illetően alacsonyabb szinten már az előző napokban megállapodás született a tagországok között - arról rendelkezik, hogy az EU külső határain haladéktalanul bevezetik a módszeres utasellenőrzést, mégpedig azok tekintetében is, akiket megillet a szabad mozgás joga.     

Ezzel kapcsolatban a tanácskozás résztvevői arról állapodtak meg, hogy az EU-bizottság az év végéig javaslatot tesz a schengeni határellenőrzési kódex reformjára, többek között a külföldön harcoló európai állampolgárok kiszűrése érdekében - közölte a francia belügyminiszter.     

A belső határellenőrzés nélküli schengeni övezethez tartozó 26 ország polgárait eddig az unió külső határain gyakran csak nagyon lazán ellenőrizték: előfordult, hogy az autósnak az ellenőrzőpontnál csupán lassítania kellett, és esetleg fel kellett mutatnia az úti okmányát. Ezentúl az ilyen dokumentumok tartalmát szisztematikusan összevetik a bűnügyi és biztonsági adatbázisokkal.         A külső határok szorosabb ellenőrzésének elhatározása mellett egyetértés született abban is, hogy megteremtik a légiutasadatok megosztásának mechanizmusát, továbbá visszaszorítják a lőfegyverek csempészetét.     Felix Braz luxembourgi igazságügy-miniszter a radikalizálódás megelőzését nevezte meg a terrorizmus elleni harc egyik elengedhetetlen elemének. Minden támogatást meg kell adni azoknak az intézményeknek, amelyek az integrációt, a társadalomba való visszailleszkedés lehetőségét mozdítják elő, csökkentve ezzel a radikalizálódás esélyét - hangsúlyozta a miniszter.

Bernard Cazeneuve francia belügyminiszter tájékoztatása szerint a tanácskozás résztvevői korábbi ígéretüknek tettek eleget azzal, hogy a fegyverkereskedelem és fegyvertartás szabályainak szigorításáról határoztak, különös tekintettel az online vásárlásokra, beleértve az alkatrészek kereskedelmét is.     A pénteki rendkívüli uniós bel- és igazságügyi miniszteri ülést a franciák kérték az egy héttel ezelőtti párizsi merényletek nyomán.         

Közleményt adott ki a találkozóról a magyar belügyi tárca is. Ebben kiemelte, hogy Magyarország a legteljesebb mértékben szolidáris Franciaországgal, és minden intézkedést támogat, amelynek révén az EU-ban erősödhet a biztonság.