A részeredmények szerint hatpárti parlament alakul Romániában

Román sajtó: A románok érdektelensége döntötte el a választásokat
A választópolgárok érdektelensége, az urnáktól való tömeges távolmaradása döntötte el a romániai parlamenti választások eredményét - írták hétfőn a romániai lapok. A liberális Adevarul című újság kiemelte, hogy a 40 százalék alatti részvétel az egyik legalacsonyabb a rendszerváltás utáni romániai választások történetében. A lap szerint a választások vesztese a Klaus Iohannis államelnököt támogató jobbközép Nemzeti Liberális Párt (PNL), amely annak ellenére, hogy 30 százalékos eredményt tűzött ki célul, a voksoknak a 20 százalékát gyűjtötte össze. A lap úgy véli, ez az eredmény az ellenzékbe küldi a liberálisokat, és utópiának tűnik, hogy Dacian Ciolos jelenlegi kormányfő tisztségében maradhasson. Ciolost a liberálisok támogatták kormányfő-jelöltként. A lap kiemelte, hogy a "rendszerellenes" Mentsétek meg Romániát Szövetség (USR) megismételte a nyári helyhatósági választáson elért jó szereplését, és ezzel a harmadik legerősebb párttá lépett elő.
A jobbközép Hotnews.ro hírportál kommentátora szerint Klaus Iohannis elnöknek nem maradtak eszközei megakadályozni Liviu Dragnea PSD-elnököt abban a törekvésében, hogy kormányfő legyen. Dragneát korábban két év felfüggesztett börtönbüntetésre ítélték egy korrupciós perben, és Iohannis novemberben kilátásba helyezte, hogy nem lesz Romániának elítélt miniszterelnöke. A portál szerint azonban Dragneának a választások utáni első nyilatkozata viszont azt jelzi, hogy kormányfő akar lenni. A kommentátor két lehetőséget tart valószínűnek, az egyik szerint Iohannis kiegyezik Dragneával egy olyan miniszterelnök-jelöltben, aki Dragnea irányítása és befolyása alatt áll, a másik szerint a felek mereven kitartanak álláspontjaik mellett, ami politikai válságot idézhet elő.
Az Evenimentul Zilei című napilap a liberálisok nagyarányú vereségét nevezte a választások legnagyobb meglepetésének.

A Szociáldemokrata Párt több mint 46 százalékkal nyerte meg a választásokat, és szabadelvű szövetségese, az ALDE is kényelmesen bejut a parlamentbe 6,1 százalékkal. A baloldalon így meglesz a kormányalakításhoz szükséges parlamenti többség.

A jobboldalon a Nemzeti Liberális Párt (PNL) 20 százalékon áll, az internetgeneráció lázadóit tömörítő, idén alakult Mentsétek meg Romániát Szövetség (USR) pedig 8,4 százalékot ért el.

A szavazóhelyiségekből kilépők megkérdezésén alapuló felmérésben még kérdéses volt, de már a részeredmények szerint bejut a bukaresti parlamentbe a Traian Basescu volt államfő vezette Népi Mozgalom Párt (PMP) is, amely az adatok 94 százalékának feldolgozása után 5,05 százalékon áll. Így viszonylag kevés - be nem jutott pártra adott - szavazatot kell újraosztani, és nem valószínű, hogy a szociáldemokraták 46 és fél százaléka 50 fölé emelkedjen.

Liviu Dragnea, a szociáldemokrata párt elnöke győzelmi beszédében vasárnap bejelentette, hogy pártja igényt tart a kormányzásra, és a Calin Popescu Tariceanu vezette liberális ALDE-val akar koalícióra lépni. A román médiában megszólaltatott elemzők szerint nem kizárt, hogy az RMDSZ-t is megpróbálják bevonni a megalakítandó baloldali kormányba.

Lemondott Alina Gorghiu, a PNL elnöke

Bejelentette lemondását a Nemzeti Liberális Párt (PNL) elnöki tisztségéről Alina Gorghiu hétfőn, miután pártja a várakozásoknál gyengébben szerepelt a romániai parlamenti választásokon. A legnagyobb romániai jobbközép pártnak számító PNL a remélt 30 százalék és az előzetes közvélemény-kutatások által jósolt 25 százalék körüli eredmény helyett a részeredmények szerint 20 százalékra esett vissza.

Gorghiu rövid bejelentésében csak annyit mondott, hogy az adott helyzetben "nem tehet mást", minthogy lemondjon pártelnöki mandátumáról.

Erdélyi elemzők: Az összefogás és a magyarellenesség is serkentette a magyar választókat

Erdélyi magyar elemzők szerint a magyar pártok összefogása, "az Orbán-kormány népszerűségátvitele" és a román hatalomnak az utóbbi időben történt barátságtalan megnyilvánulásai állnak annak a hátterében, hogy az RMDSZ jó eredményt ért el.

Bakk Miklós politológus, a Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem tanára az MTI-nek adott nyilatkozatában úgy vélte, hogy a román hatalom magyarellenes intézkedései jó mozgósító erőnek bizonyultak a kampányban. Arra utalt, hogy a kampány kezdete előtt ügyészségi eljárás indult a marosvásárhelyi római katolikus gimnázium létrehozói ellen, a kampány végén pedig Románia küldötte nem képviselte a csíksomlyói búcsú felvételét az ENSZ Nevelésügyi, Tudományos és Kulturális Szervezete (UNESCO) szellemi kulturális örökségek listájára. Fontos szerepet tulajdonított a politológus "az Orbán-kormány népszerűségátvitelének" is. Külön megemlítette Orbán Viktor miniszterlnök és Kövér László házelnök erdélyi kampánylátogatásait, és annak a médiaháttérnek a hozadékát, amelyet Magyarország biztosított az RMDSZ számára.

Bakk Miklós szerint a román Szociáldemokrata Párt (PSD) annak köszönhetően nyert fölényesen a választásokon, hogy a Ponta-kormány lemondásával ellenzékbe került pártnak egy év alatt sikerült rendeznie sorait. A politológus szerint a PSD máris fontolgatja, hogy bevonja az RMDSZ-t a kormányzásba. Erre utaló jelnek tartotta, hogy Liviu Dragnea pártelnök nem említette az RMDSZ-t abban a felsorolásban, amelyben azokat a pártokat vette számba, amelyekkel a PSD semmiképpen nem vállal közös kormányzást. Bakk Miklós szerint a PSD-nek azért lehet szüksége az RMDSZ-re, mert az utóbbi időben "egyfajta politikai karanténbe" került, és úgy gondolja, hogy az RMDSZ révén javíthatná az imázsát, valamint az európai és amerikai kapcsolatrendszerét. Azt is megemlítette, hogy a román-magyar viszony egyensúlyban tartásában fontos szerepe van az Egyesült Államoknak, és a januárban hivatalba lépő új amerikai elnök, Donald Trump kormányának szerepe lehet abban, hogy korrekciókat sugalmazzon Románia és Magyarország viszonyának a változásában.

Horváth István szociológus, a kolozsvári Nemzeti Kisebbségkutató Intézet igazgatója elsősorban az RMDSZ és a Magyar Polgári Párt (MPP) összefogásának tulajdonította a jó választási eredményt. Hozzátette: a statisztikából egyértelműen kitűnik, hogy jó volt a magyar szereplés azokon a településeken, ahol az MPP erős szavazóbázissal rendelkezik. A román hatalom magyarokkal szembeni barátságtalan lépéseit Horváth István szerint is jelentősen alakították az eredményt. Szerinte a csíksomlyói búcsú UNESCO-védettségének román javaslatra tett elodázása, és a székelyföldi községháza-feliratok elleni perek is a bizonytalanság érzetét keltették a választókban, és jelentős mértékben hozzájárultak a mozgósításukhoz. Horváth István úgy vélte: az RMDSZ-en belül sincs egységes álláspont azzal kapcsolatban, hogy a szövetségnek kormányra kellene-e lépnie a PSD-vel, ha erre felkérik. Hozzátette, ezt a döntést a szavazók visszanyert bizalmának a féltése is megnehezíti. A szociológus az RMDSZ számára kínálkozó lehetőségek között azt is számba vette, hogy a szövetség alkalmi egyezségek alapján nyújtson parlamenti támogatást a baloldali kormánynak. A kisebbségkutató intézet igazgatója szerint a következő hetekben dől el, hogy az államfői szerepet két éve betöltő Klaus Iohannis milyen politikai játékos. Úgy vélte: a baloldali kormány és a jobboldali államfő együttélése Iohannis habitusából fakadóan egészen más természetű lesz, mint Traian Basescu korábbi elnök és Victor Ponta kormányának konfliktusos viszonya.

A választók alacsony részvételi arányát mind Bakk Miklós, mind Horváth István azzal magyarázta, hogy a romániai választók az egész politikai elittel szemben bizalmatlanok, és a parlamentről is rossz a véleményük.