A rejtőzködő, elitellenes polgárok dönthették el a szavazást

Fodor Csaba: Az eredmény jó lehet Magyarországnak
 A Nézőpont Intézet ügyvezetője szerint kedvező lehet Magyarország számára, hogy Donald Trump lesz az Egyesült Államok következő elnöke; Fodor Csaba erről az m1 aktuális csatorna szerda esti műsorában beszélt.
Szoros a gazdasági kötelék a két ország között, a NATO kapcsán is érdekazonosság áll fenn, gondok a politikai kapcsolat terén voltak, például hiányzott a párbeszéd, "nagyon egyoldalú kommunikációt folytatott az Egyesült Államok", sokszor próbálták meg méltatlan, féligazságokon alapuló kijelentésekkel pellengérre állítani az Orbán-kabinetet - közölte.
E tekintetben javulás várható - mondta Fodor Csaba, hozzátéve, a magyar miniszterelnök volt talán az első európai vezető, aki nyíltan beszélt arról, hogy nagyon sok kérdésben vannak érdekazonosságok, "nem egy esetben Európa érdekét szolgálja, ha konstruktív párbeszédet sikerül kialakítani Trumppal".
Mint mondta, Donald Trump megválasztása hatalmas pofon éppen annak az amerikai elitnek, amelynek a hozzáállásával volt probléma eddig, példaként hozva fel, hogy nem volt normális, hogy nem találkozott egymással az amerikai elnök és a magyar kormányfő, hozzátéve, "ez biztos változni fog".

Szerepet játszhat az is, hogy a kutatók nagyon biztosra akarnak menni, ezért egyre bonyolultabb matematikai, statisztikai módszereket alkalmaznak, amelyek azonban néha túl kifinomultak, és emiatt akár visszájukra is fordulhatnak - tette hozzá.
Emellett vannak tartalmi okok is, ugyanis az emberek egy része igyekszik valamilyen vélt vagy valós társadalmi elvárásnak megfelelni. Sokan például azért mondhatták, hogy Hillary Clintonra szavaznak, mert úgy érezték, az a politikailag korrekt, ha egy női elnökjelöltet támogatnak, aztán a szavazófülkében mégsem rá voksoltak - magyarázta Hann Endre.
Mindezeken túl pedig feltűnően sokan voltak azok, akik csak az utolsó pillanatban döntötték el, kire szavaznak, így a döntésüket nem lehetett előre látni - közölte a Medián igazgatója.    

Mráz Ágoston Sámuel, a Nézőpont Csoport vezérigazgatója szerint abban, hogy a közvélemény-kutatók zöme Hillary Clintont jósolta győztesnek, annak is szerepe volt, hogy "nagyon kevésen múlott ez a választás", márpedig ezek a felmérések nem tűpontos, hanem egy bizonyos hibahatáron belüli eredményt kínálnak.
Ráadásul a helyi sajátosságok miatt nem az országos, hanem az egyes szövetségi államokban elért eredmény számít, jegyezte meg, emlékeztetve arra, hogy - a 2000-es elnökválasztáshoz hasonlóan - a vesztesnél kevesebb szavazattal szerezte meg az elektori helyek többségét a győztes.
Hozzátette: az utóbbi évek több választása kapcsán is megmutatkozott, hogy - szemben az elitmédia képviselte "elitvéleménnyel" - sok szavazó elhallgatja valódi szándékát, majd elmegy és voksol, ennek a trendnek pedig a közvélemény-kutatók a legfőbb kárvallottjai.
Mint mondta, ez a tendencia volt megfigyelhető tavaly Nagy-Britanniában vagy a legutóbbi görög parlamenti választáson, akárcsak a skót függetlenségi vagy a Brexit-népszavazáson, és ez a jövőre nézve is figyelmeztető jel lehet.

Szakértők szerint az amerikai elnökválasztáson nem kalkuláltak a közvélemény-kutatók a rejtőzködő, elitellenes szavazókkal, akik Donald Trump republikánus jelöltet támogatták, de elhallgatták véleményüket a felmérésekben.
Az M1 aktuális csatorna szerdai műsorában Mráz Ágoston Sámuel, akit arról kérdeztek, hogy az elnökválasztáson a demokrata Hillary Clinton győzelmét jósolták a közvélemény-kutatók, mégis Donald Trump győzött, azt mondta: részben rossz következtetést vontak le a kutatók, mert nem számoltak a rejtőzködő, elitellenes szavazókkal.
Úgy fogalmazott: egyrészt azért győzhetett Donald Trump, mert az amerikai választási rendszerben nem az országos többséget kell megszerezni, hanem az egyes államokban kell győzni, másrészt mert a kutatóintézetek megfeledkeztek arról a néhány százaléknyi szavazókról, akik tudták, a "mainstream média elvárása, hogy Clinton-pártiak legyenek", nem azok voltak, de elhallgatták a véleményüket.

Ugrósdy Márton, a Külügyi és Külgazdasági Intézet kutatója hozzátette: sok esetben a rejtőzködő szavazók eldönthetik a választást. Felhívta a figyelmet: azokat az államokat megnézve, amelyeket Donald Trump meglepetésre tudott "elhódítani" 2012-höz képest, mint Pennslyvania, Wisconsin vagy Michigan, látható, hogy néhány tízezer szavazat döntött a végén, tehát a rejtőzködő szavazók megjelenése fel tudja borítani az erőviszonyokat.

Mráz Ágoston arra a kérdésre, hogy mire célozhatott Orbán Viktor miniszterelnök, amikor Donald Trump győzelme után Facebook-oldalán azt írta, "a demokrácia még mindig él", úgy válaszolt: az elit, "aminek nem volt demokratikus felhatalmazása", Hillary Clinton oldalára állt, de kiderült, hogy a választók új elitet akartak, és a demokratikus intézményrendszer segítségével leváltották a régit a demokrata párt jelöltjével együtt.  A demokrácia győzelme ezt jelenti, hogy az elit nem tudta befolyásolni a demokráciát, hanem éppen fordítva történt - hangsúlyozta.

Ugrósdy Márton elmondta: az említett három államban sokan a globalizáció hatásaként vesztették el állásukat, ezért szabadkereskedelem-ellenessé váltak. Számukra vonzó lehetett Donald Trumpnak az az ígérete, amelynek "valóságtartalma vitatható", hogy visszahozza az amerikai állásokat, és leszámol a kínai konkurenciával. 
Pontosan azokról az emberekről van szó - fűzte hozzá -, akik "nem számíthattak ebből a szempontból Hillary Clintonra", akinek egyik kiszivárgott e-mailjéből az derült ki, hogy "van a hivatalos véleménye, meg van az a véleménye, amit egyébként képvisel", és így nem volt egyértelmű, hogy valóban a szabadkereskedelmi egyezmények ellen van-e.

Mráz Ágoston kifejtette: ahol vannak szabad választások, ott a 2008-as nagy gazdasági válság óta fordulat figyelhető meg, a válságra adott rossz válaszok, a megszorító intézkedések, a "lejáratódott" politikai elitek együtt igen erős protesthangulatot alakítottak ki. Megismételte a Nézőpont Intézet álláspontját arról, hogy ebben a helyzetben vagy az elitek változnak meg, vagy őket változtatják meg, és az amerikai elnökválasztással szerinte az utóbbi történt.