A referendum nemzetegyesítés is

A magyar kormány a referendumon való részvételre ösztönzi a visszahonosított, határon túli magyarokat, hangsúlyozta Kovács Zoltán kormányszóvivő Tusnádfürdőn. Szerinte a kvótareferendum arról szól, elfogadják-e a magyar állampolgárok, hogy mások döntsenek helyettük alapvető kérdésekben, a népszavazás pedig a nemzetegyesítés egyik szimbolikus ügyévé is vált, mivel először lehetséges, hogy a visszahonosított külhoni magyarok is véleményt nyilvánítsanak egy magyarországi népszavazáson. Pálffy Ilona, a Nemzeti Választási Iroda elnöke elmondta: eddig 259 ezer visszahonosított magyar regisztrált, így a referendumon az érvényességi küszöb 4 millió 230 ezerre nőtt.

Felszólalt a táborban a magyar nemzetgazdasági miniszter is, aki szerint a következő időszakban egyre inkább a saját, belső források felé kell fordulni a gazdaság növekedéséhez. Varga Mihály elmondta: örülnek, ha kapnak külső, uniós támogatást, de ezek kötött források. Mint mondta, a magyar gazdaságpolitika tudatosan törekszik arra, hogy az adósságot csökkentse, egyre kisebb legyen az államháztartás hiánya, és a bevételek is beérkezzenek az államháztartásba. Az adókat csökkenteni kell, jövőre mérséklődik az internet, az éttermi szolgáltatások és az alapvető élelmiszerek áfa-kulcsa – hangsúlyozta. Mátis Jenő, az Erdélyi Magyar Néppárt országos alelnöke elmondta: az anyaország gazdasága olyan fázisba lépett, hogy a belső pénzügyi egyensúly megteremtése után a határon túli közösségek támogatására is van forrás. Példaként hozta a délvidéki, és kárpátaljai fejlesztési programokat, majd reményét fejezte ki, hogy előbb-utóbb Erdélyre is sor kerül.

Ehhez a témához kapcsolódott a szabadegyetem másik pódiumbeszélgetése is, ahol kiderült: a Magyarországgal szomszédos államok közül a szerbiai Vajdaságban a legbiztatóbb a nemzeti kisebbségek jogi helyzete.

A beszélgetést moderáló Csóti György, a Kisebbségi Jogvédő Intézet igazgatója kijelentette: ha sokan nem is ismerik el, Közép-Európában létezik egy magyar ügy, és a térség országaiban akkor lesz társadalmi béke, politikai stabilitás, és gazdasági prosperitás, ha a magyar közösségek megkapják az őket megillető kollektív jogokat.