Külföld

A nyugat-balkáni országok korlátozzák a migránsáradatot

Seehofer: a német közszolgálati televíziók nem számolnak be hitelesen a menekültválságról

Ausztria, Szlovénia, Horvátország, Szerbia és Macedónia rendőri vezetői már megállapodtak, hogy korlátozzák a nyugat-balkáni országok területén naponta átengedett migránsok számát - közölte a szlovén rendőrség pénteken Ljubljanában. Minisztériumi források azt közölték: Athén nem hajlandó fogadni Johanna Mikl-Leitner osztrák belügyminisztert, miután Görögországot nem hívták meg a héten Bécsben tartott miniszteri migrációs konferenciára.Az ENSZ főtitkár is megszólalt az ügyben. 

Tuzson Bence: vihar előtti csend van a déli határoknál
A kormányzati kommunikációért felelős államtitkár szerint vihar előtti csend van Magyarország déli határainál. Jelentősen növelték a katonai létszámot a magyar-szerb határon. Az államtitkár úgy fogalmazott: a migráció jelenleg elkerüli Magyarországot, és látszólag nincs veszélyben az ország, az utóbbi időben azonban fokozódott a határra gyakorolt nyomás. Ezért "minden szempontból meg kell erősíteni" a védelmi vonalat, és Románia felé is figyelni kell, illetve ha szükséges, le kell zárni a migránsok előtt magyar-román határt - tette hozzá.

A szlovén fél azt követően erősítette meg a nyugat-balkáni országok megállapodásának tényét, hogy a szerb belügyminiszter a belgrádi Pink Televízió reggeli műsorában kifejtette, hogy Zágráb és Ljubljana napi ötszáz migránst fogad csak be.

A szlovén rendőrség tájékoztatása szerint az említett országok napi mintegy ötszáznyolcvan migráns belépését engedélyeznék annak érdekében, hogy minden érkező bevándorlót a schengeni szabályoknak megfelelően ellenőrizhessenek.

Az osztrák-szlovén határon Ausztria már egy hete csak korlátozott számban engedi belépni területére a migránsokat.

Nem kérnek Athénban az osztrák belügyminiszterből

Az ANA görög hírügynökség értesülését az athéni külügyminisztérium egy neve mellőzését kérő forrása is megerősítette. Athén csütörtökön konzultációra hazahívta nagykövetét az osztrák fővárosból az ellen tiltakozva, hogy Görögország nélkül tartották meg a szerdai konferenciát, amit Athén barátságtalan lépésnek tekint. Mikl-Leitner kérte a görög hatóságokat, hogy a jövő héten Athénba látogathasson, de görög kormányzati vezetők nem fogadják.

Jannisz Muzalasz görög bevándorlásügyi miniszter diplomáciai források szerint csütörtökön Brüsszelben, az uniós miniszterek tanácskozásán is arról beszélt, hogy „Ausztria ellenségként kezeli” Görögországot.

Athént több uniós tagállam, többek között Ausztria is bírálta, amiért nem tesz eleget annak érdekében, hogy kötelezettségét teljesítve megvédje az EU külső határának számító görög-török tengeri határt. Ennek orvoslása érdekében az Európai Unió tagállamainak kormányait tömörítő tanács is fogalmazott meg ajánlásokat Athén számára.

A görög kormány viszont úgy véli: Ausztria lépései váltották ki azt, hogy a nyugat-bálkáni migrációs útvonalon található több ország szigorította a migránsok belépésének, áthaladásának feltételeit, emiatt rekedt több ezer menedékkérő Görögországban.

Seehofer: a német közszolgálati televíziók nem számolnak be hitelesen a menekültválságról
Nem számol be hitelesen a menekültválságról a két német országos közszolgálati televízió, az ARD és a ZDF - mondta Horst Seehofer bajor miniszterelnök a Der Spiegelnek. "Kihegyezve a dolgot úgy mondanám, hogy ha a nem lennének élő adások, akkor nemigen lennének a való életet bemutató tartalmak" az ARD és a ZDF programjában - jegyezte meg Seehofer. Továbbra is bírálta  Angela Merkel menekültpolitikáját és nemzeti intézkedéseket sürgetett a menekülthullám csillapítására, illetve úgy vélte, a közszolgálati televíziókban túl gyakran fordul elő, hogy az alkotók személyes meggyőződése alapján készülnek a tudósítások.  Hozzátette, hogy a ZDF már kénytelen volt önkritikát gyakorolni a Kölnben szilveszterkor történt bűncselekményekről szóló tudósításai miatt, az ARD pedig közölte, hogy helytálló az a megállapítás, miszerint aránytalanul sok menekülő nőről és gyerekről mutattak be felvételeket. Az ARD sajtóosztálya egy twitter-üzenetben jelezte, hogy a társaság az "építő kritikát" szívesen fogadja, de a dolgok "politikai jellegű kihegyezése" helyett inkább a "differenciált mediális reflexióra" törekedne. A ZDF egy szóvivője közölte, hogy a televízió hónapok óta átfogóan tudósít a menekültválság valamennyi vetületéről, így a politikai és társadalmi gondokról és konfliktusokról is. A német újságírók szövetségének (DJV) elnöke, Frank Überall rágalomnak nevezte Horst Seehofer állításait. A szakmai szervezet vezetője közleményében hangsúlyozta, hogy az ARD és a ZDF az összes többi német médiummal együtt tavaly nyár óta naponta beszámol a menekültekről, a beármalásukkal kapcsolatos "esélyekről és nehézségekről", és a bajor kormány álláspontját is számos alkalommal bemutatta. A DJV elnöke rámutatott, hogy a Hazafias Európaiak a Nyugat Iszlamizálódása Ellen (Pegida) nevű mozgalom tüntetésein újságírókra rontanak rá és a "hazugsajtó" (Lügenpresse) lózungot skandálják, és úgy vélte, ezeket a fejleményeket tekintve Horst Seehofer felelőtlenül járt el.

Németországban tavaly a menedékkérők tizenhárom százaléka nem jelentkezett a kijelölt szálláshelyén

A Deutschlandfunk országos közszolgálati rádió az ellenzéki Baloldal parlamenti (Bundestag-) frakciójának írásbeli kérdésére adott belügyminisztériumi választ idézve azt jelentette, hogy a határon belépő, menedéket kérő - hivatalosan még nem menedékkérőnek számító - emberek tartományok közötti elosztását szolgáló, EASY (Erstverteilung von Asylbegehrenden, vagyis a menedéket kérők elsődleges elosztása) nevű informatikai rendszerben nyilvántartásba vett személyek tizenhárom százaléka nem jelent meg azon a befogadóállomáson, ahová a határon az EASY-regisztráció után elirányították.

Az EASY-rendszerben tavaly 1 millió 91 ezer 894 ember érkezését regisztrálták, vagyis nagyjából 142 ezren nem jelentek meg kijelölt szállásukon. Azonban az EASY-ben nem regisztrálnak személyes adatokat, és előfordulhat, hogy egy-egy embert többször nyilvántartásba vettek, ami részben magyarázhatja a rendszerben és a szállásokon regisztrált személyek száma közötti eltérést. A tárca szerint további magyarázat lehet, hogy egyesek időközben visszatértek hazájukba, vagy más országba utaztak tovább Németországból, vagy illegalitásba vonultak Németországban.

Az ENSZ-főtitkár elítélte a migránsok korlátozásaite

Elítélte Ban Ki Mun ENSZ-főtitkár pénteken, hogy a nyugat-balkáni országok korlátozzák a területükre naponta beengedett migránsok számát.  Ban Ki Mun a világszervezet New York-i székhelyén kiadott közleményében aggodalmának adott hangot a térségbeli országok - Szlovénia, Horvátország, Szerbia és Macedónia -, továbbá Ausztria által foganatosított korlátozások miatt, és azt hangsúlyozta, hogy azok nem állnak összhangban a menekültek helyzetére vonatkozó 1951-es genfi konvencióval.

A főtitkár utalt arra: tudatában van annak, hogy több európai országra a menekültválság miatt nagy nyomás nehezedik. Ennek ellenére arra szólította fel az érintett országokat, hogy ne zárják le határaikat. Ban Ki Mun szerint a kialakult helyzetben valamennyi országnak a szolidaritás, valamint a menekültek