Külföld
A németországi zsidó közösségben erősödik az aggodalom a "muszlim antiszemitizmus" miatt
A máltai EU-elnökség anyagilag ösztönözné a menedékkérők befogadását
A szövetségi parlament (Bundestag) által a németországi antiszemitizmus vizsgálatára felkért független szakértői testület jelentése szerint a németországi zsidó közösségben mutatkozó véleményáramlatokat feltérképező felmérés kimutatta, hogy a közösség viszonyulása a menekültkérdéshez ellentmondásos.
Korlátozná a bevándorló gyerekek arányát az iskolai osztályokban a német gimnáziumi tanárok szakszervezete
Korlátozni kellene 35 százalékban a bevándorló családból származó tanulók arányát a német iskolák osztályaiban - sürgeti a németországi gimnáziumi tanárok országos szakszervezete (DPhV).
Heinz-Peter Meidinger, az érdekképviselet vezetője német hírportálokon hétfőn idézett nyilatkozatában hangsúlyozta, hogy 35 százaléknál nagyobb arány integrációs gondokhoz és a tanulók képességeitől elmaradó teljesítményhez vezet.
Azonban a 35 százalék nem merev határ, hanem csupán irányadó érték, amely a bevándorló származású tanulók integrációjáról végzett kutatásokból vezethető le - tette hozzá.
Hangsúlyozta, hogy a szakszervezet támogatja a szövetségi oktatási és kutatási miniszter, Johanna Wanka kezdeményezését a migráns tanulók számának korlátozásáról. Egyben sürgeti, hogy a - tartományi hatáskörbe tartozó - közoktatásért felelős politikai testületekben kezdődjék meg a munka egy hatékony, rugalmas rendszer bevezetéséről.
Heinz-Peter Meidinger aláhúzta, hogy az ügyről szakmai vitát kell folytatni, és nem szabad engedni, hogy visszaéljenek vele pártok a közelgő választási kampányban.
Johanna Wanka egy hétvégi lapinterjúban kiemelte, hogy az osztályokban "kiegyensúlyozott" arányokat kell teremteni a német és a bevándorló tanulók között. A regionális különbségek igen nagyok, ezért nem lehet az egész országban egységes szabályozást, egy merev "kvótarendszert" bevezetni, de gondoskodni kell arról, hogy ne legyenek osztályok, ahol a migránsok magas aránya miatt nem elsősorban németül, hanem az anyanyelvükön beszélnek egymással a tanulók, mert az ilyen környezet hátráltatja a társadalmi beilleszkedést és boldogulást - fejtette ki a miniszter.
A szövetségi statisztikai hivatal (Destatis) legutóbbi adatai szerint Németországban 17,1 millió migrációs hátterű - bevándorló vagy bevándorló családból származó - ember élt 2015-ben, ami a lakosság 21 százalékát és történelmi csúcsot jelent.
Az iskolás korúak körében még magasabb a migrációs hátterűek aránya, azonban a német oktatási rendszer nemzetközi összevetésben így is a középmezőny felső részéhez tartozik. Az Európai Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezetnek (OECD) az iskolások képességeiről folytatott nemzetközi teljesítménymérési programja (PISA) tavaly decemberben bemutatott eredményei szerint Németország a 16 helyen áll a vizsgált 72 ország közül.
Sok németországi zsidó ugyan önkéntes, társadalmi munkával hozzájárult a menedékkérők ellátásához, de csupán a megkérdezettek 34 százaléka ért egyet azzal az állítással, hogy a menekültek bevándorlása kedvező változásokat hozhat a németországi zsidók számára.
A túlnyomó többség, 70 százalék egyetért azzal az állítással, hogy "az antiszemitizmus erősödik majd Németországban, mert sok menekült antiszemita".
Szintén 70 százalék úgy véli, hogy a menekültek beáramlása révén annyira feszültté vált a társadalmi légkör Németországban, hogy kedvezőtlen változások következhetnek be a zsidó közösség helyzetében. Ugyancsak többségi - a megkérdezettek 56 százaléka által osztott - vélemény, hogy megszaporodhatnak a zsidók és zsidó intézmények elleni támadások.
Ugyanakkor 84 százalék azzal az állítással is egyetért, hogy az antiszemitizmus a menekültek nélkül is probléma Németországban - áll a kutatási jelentésben.
A kérdőíves felmérés mellett interjús kutatást is végeztek, amelynek alapján a németországi zsidó közösségben sokan úgy érzékelik, hogy a menekültek révén megjelenő antiszemitizmus egyre agresszívebb, erőszakosabb formát ölt. Sok interjúalany hangot adott annak a véleményének is, hogy a muzulmán országokból érkező menekültek "antiszemita nevelést" kaptak hazájukban. Ugyancsak sokan jelezték, hogy attól tartanak, nem kapnak védelmet, ha felerősödik a muzulmán csoportok részéről fenyegető veszély - olvasható a jelentésben, amely szerint csaknem valamennyi interjúalany beszélt arról, hogy fél a "muszlim antiszemitizmusnak" a menekültek beáramlása révén zajló erősödésétől.
Azonban - tették hozzá a Bundestag megbízásából dolgozó kutatók - ez a fajta "importált gyűlölet" csak egy a németországi antiszemitizmus különböző formái közül.
A szakértők szerint a német lakosság ötödére jellemző a látens antiszemitizmus, és a migrációs válság miatt a nyilvánosságban a muzulmán vallású emberek jelennek meg a németországi antiszemitizmust okozó fő tényezőként. Így elterelődik a figyelem a nem importált zsidóellenesség fő hordozójáról, a szélsőjobboldali szubkultúráról, és míg a muzulmán társadalmi szervezetek és vallási intézmények általánosító módon az antiszemita uszítás színtereiként jelennek meg, egyelőre nincsenek tudományos adatok arról, hogy valójában mennyire jellemző a zsidógyűlölet a németországi muzulmán közösségre.
A 82,2 milliós Németországban nagyjából 4-4,5 millió muzulmán él, többségük szunnita török. A menekülthullám révén 2015 óta valószínűleg több mint félmillióval nőtt a muszlimok száma az országban. A zsidó vallási közösségek tagjainak létszáma nagyjából 100 ezerre tehető.
A máltai EU-elnökség anyagilag ösztönözné a menedékkérők befogadását
A névtelenséget kérő illetékesek tájékoztatása szerint a friss javaslattal megoldást akarnak találni az Európát élesen megosztó migrációs válság kérdésére. A cél a dél-európai országok terheinek enyhítése, illetve az, hogy valamilyen formában a keleti tagállamok is kivegyék a részüket a menedékkérők elosztásából.
Málta olyan mechanizmus felállítását javasolja, amely a migrációs nyomás rendkívüli fokozódásakor életbe lépne, és amelynek értelmében a tagállamoknak a méretük, a lakosságuk és a forrásaik arányát tekintetbe véve kötelezően be kellene fogadniuk menekülteket.
A tervezet szerint az uniós országoknak a kvóta rájuk eső részének legalább felét teljesíteniük kellene, a másik felét viszont anyagi vagy más hozzájárulással is kiválthatnák, például úgy, hogy szakértőket küldenek a fokozottan érintett államokba.
A túlteljesítő tagországok 60 ezer eurós támogatásban részesülnének minden olyan menedékkérő után, akit az áthelyezési kvótákon felül fogadnak be, és ugyanennyit kellene fizetniük az alulteljesítőknek az elmaradásuk után.
A máltai kormány szerint a keleti tagországoknak fokozatosan, három év alatt kellene bevezetniük az új mechanizmust, az átmeneti időszakban tovább fejleszthetnék a menekültügyi rendszerüket.
A javaslatot várhatóan szerdán fogják megvitatni az uniós országok képviselői Brüsszelben.
A máltai tervezet egyes elemeiben emlékeztet az Európai Bizottság sokat bírált tavalyi javaslatára, amely sajtójelentések szerint azóta lekerült a napirendről, s amelynek értelmében a tagállamok menekültenként 250 ezer euró "szolidaritási hozzájárulás" fejében tagadhatnák meg, hogy részt vegyenek a menekültek elosztásában.