Külföld

A náci népirtás legfőbb szimbóluma

Több mint egymillió embert pusztítottak el az éppen hetven évvel ezelőtt felszabadított auschwitzi koncentrációs táborban

Hetven évvel ezelőtt, 1945. január 27-én szabadította fel a Vörös Hadsereg Auschwitzot. Bár számos koncentrációs tábor létezett még a III. Birodalmon belül, a modern történetírás az auschwitzit tekinti a náci népirtás s a hitleri fajpolitika legfőbb szimbólumának.

08o-Foto
Tetovált rabszámaikat mutatják a borzalmat túlélő gyermekek (Fotó: Reuters)

A lengyel várostól, Krakkótól nyugatra kiépített auschwitzi lágerkomplexum három fő és közel ötven kisebb táborból állt. Történelmi források szerint a három fő láger közül a másodikban létesítettek először emberek tömeges kivégzésére alkalmas gázkamrákat a németeket. A napjainkban elfogadott számadatok szerint 1,1 millió embert ölt meg a lágerben az SS (Schutzstaffel, magyarul Védőosztag), a kivégzettek kilencven százaléka izraelita volt. Ez az 1,1 milliós szám szerepel ma az egykori főtáborban található emléktáblán is. A kivégzett lengyel foglyok számát százötvenezerre, az elpusztított romákét pedig huszonháromezerre becsülik. Auschwitzba szállították a Magyarországról deportált zsidók jelentős részét is, a táborkomplexum minden harmadik áldozata magyar izraelita volt.

Nemcsak a gázkamrákban haltak meg Auschwitz foglyai, a túlfeszített és embertelen munka, a rossz élet- és higiéniai körülmények, az éhezés, a kezeletlen betegségek s a bántalmazások következtében is rengetegen elhunytak. A lágerkomplexumban dolgozó négyszázötezer fogoly közül háromszáznegyvenezer ember halt meg így 1940 és 1945 között. Szót kell ejteni azokról az orvosi kísérletekről is, amelyeket Josef Mengele vezetett, s amelyek szintén számos áldozatot követeltek.

Magáról az auschwitzi lágerkomplexumról keveset tudott kezdetben a háborúban álló világ. A táborból szökött foglyok beszámolóinak először nemigen adtak hitelt a nyugati hatalmak sem. Két szlovák fogoly szökését követően azonban megszületett az Auschwitz-jegyzőkönyv néven ismertté vált dokumentum, mely részletesen feltárta a táborban zajló szörnyűséget. Az irat eljutott Horthy Miklós kormányzóhoz is, aki többek között ennek hatására állította le a magyarországi zsidók deportálását 1944. júliusában.

Napjainkig tartó vita folyik arról, hogy a szövetséges légierő miért nem bombázta az Auschwitzba vezető vasútvonalakat, hogy ezzel megakadályozza a deportálásokat. Szóba jött a tábor közvetlen bombázása is, számolva a támadás várhatóan sok áldozatával, hiszen ezen az áron valószínűleg még több életet meg lehetett volna menteni – a szövetséges vezetés letett erről. Bizonyos források és visszaemlékezések szerint a közvetlen támadást megtagadta - illetve elszabotálta – volna a repülőpilóták és a személyzet többsége. Általánosan elfogadott tétellé vált, hogy a táborkomplexum foglyait az menti meg, ha a lehető leghamarabb felszabadítják azt. 

Amikor a Vörös Hadsereg közeledett Auschwitzhoz, a németek igyekeztek kiüríteni a táborokat, s nyugatabbra telepíteni a munkára fogható embereket. Számítások szerint közel ötvenöt-hatvanezer foglyot indítottak útnak. A Vörös Hadsereg végül hétezer-hatszáz erősen legyengült, csontig soványodott túlélőt talált Auschwitzban. Az I. Ukrán Front csapatai lefoglalták a táborokban maradt német iratokat, dokumentumokat, a lágerkomplexum egy időre az NKVD (a szovjet állambiztonság) „börtöne” lett. A főtábort 1947-ben alakította át múzeummá és emlékhellyé a lengyel állam.


A holokauszt áldozatainak emléknapja. Áder János egyperces csöndet kért

Lengyelország
A mai központi ünnepség az auschwitz-birkenaui láger hírhedt, „A munka szabaddá tesz” (Arbeit macht frei) feliratú főkapujánál lesz. Negyvenkét állam képviselői, köztük Joachim Gauck német, Francois Hollande francia, valamint Petro Porosenko ukrán elnök hajt fejet az áldozatok emléke előtt. Magyarország részéről – Áder János köztársasági elnök képviseletében – Balog Zoltán, az emberi erőforrások minisztere vesz részt a megemlékezésen. Vlagyimir Putyin orosz elnök nem utazik Lengyelországba, ugyanis nem kapott személyes meghívót.

Magyarország
Áder János köztársasági elnök arra kéri a magyar rádiók és televíziók szerkesztőségeit, hogy ma este hét órakor egyperces néma megemlékezéssel adjanak tiszteletet az áldozatoknak. Az államfő azért kéri a tavalyihoz hasonló gesztusra a médiumokat, mert hiszi, „a 21. század szabad Magyarországának minden felelős polgára egyetért abban, hogy a bűnös politikát folytatók akkori embertelenségét nem szabad a felejtés vagy a közömbösség bűnével tetézni”. Áder János hangsúlyozta: „a politikai nemzetünknek okozott veszteség mindig jóvátehetetlen és pótolhatatlan”.

Csehország

Prágában tart kétnapos megemlékezést az Európai Zsidó Kongresszus, amelynek elnöke, Mose Kantor tegnap drámai hangvételű beszéddel indított. „Ma abban a helyzetben vagyunk, hogy az európai zsidó közösség újra közel van ahhoz, hogy meneküljön Európából. A zsidók nagyon félnek” – jelentette ki. Kantor felszólította az európai hatóságokat és a kormányokat, hogy „drámai módon erősítsék meg a zsidó lakosok biztonságát”. A ma záruló rendezvényen államfők, parlamenti elnökök vesznek részt. Hazánkat Mátrai Márta, az Országgyűlés háznagya képviseli.