A migrációs politika visszhangja

Az EJEB ítélete kapcsán közölt tegnap kommentárt a Süddeutsche Zeitung című liberális német lap Orbán leleplezi saját magát címmel. A szerző írásában kiemelte, az EJEB a magyar menekültpolitikára vonatkozó ítéleteivel pár nap alatt nagyobb szolgálatott tett az emberi jogoknak, mint a tehetetlen és erőtlen EU több év alatt. A magyar kormány képviselői a döntések kapcsán kilátásba helyezték, hogy Magyarország kilép az emberi jogok egyezményéből, mely Cathrin Kahlweit szerző szerint az „eszkaláció újabb foka lenne Budapest és az EU elidegenedésének folyamatában”.

A V4-ek varsói találkozójáról A keleti országok támadásban címmel számolt be az Il Messaggero. A római lap szerint az olasz kormány újabb migrációs intézkedései, vagyis az illegális bevándorlók gyorsabb kiutasítása és a menedékkérelmek gyorsabb elbírálása – melyeket szerdán a római parlament felsőháza bizalmi szavazással fogadott el, így a törvény a képviselőház elé kerül át – védelemként szolgálnak a Kelet-Európából „fújó széllel szemben, (…) amely fékezi a migránsok áthelyezését”. A lap szerint ez az egyetlen fal, amelyet építeni lehet a visegrádi csoport (Lengyelország, Szlovákia, Cseh Köztársaság, Magyarország) politikájával szemben, mely megfertőzte Ausztriát is, szembeállítva őt Brüsszellel.

Listát közölt tegnap a Politico azokról a személyekről és más tényezőkről, amelyek a brüsszeli hírportál szerint hozzájárultak az EU „megroppantásához”. A tizenkét pontos lista 11. helyén Orbán Viktor magyar kormányfő áll. Indoklásuk szerint Angela Merkel német kancellár 2015 szeptemberében „nem egészen önszántából” nyitotta meg Németország határait a menedékkérők előtt. Mint írták, a magyar kormány Ausztriába és Németországba tartó buszokra tette a menekülteket, ravaszul rávéve Merkelt, hogy idealista álláspontot vegyen fel a migráció kapcsán.