A migrációs gyűlöletkeltés ellen fogadott el állasfoglalást az EP

Az Európai Parlament sajtószolgálatának tájékoztatása szerint az EP strasbourgi plenáris ülésén nagy többséggel - 456 szavazattal, 138 ellenében, 104 tartózkodás mellett - elfogadott állásfoglalásban a képviselők elítélték a bizonyos intézmények, politikai pártok és médiumok részéről erősödő gyűlöletbeszédet. Véleményük szerint a tagállamoknak a radikalizálódás és az erőszakos szélsőségesség megelőzése érdekében fokozniuk kell az európai értékek - a tolerancia és a közösségi érzés - előmozdítására tett erőfeszítéseiket, az integrációt pedig pozitív kampányok segítségével kell a polgárok számára bemutatni. A képviselők sürgették, hogy a tagállamok erősítsék meg a kísérő nélkül érkezett menekült gyermekekre vonatkozó gyámsági rendszereket és lehetőség szerint ne válasszák el a gyermeket családjaiktól.

A képviselők felszólították a tagállamokat, hogy a gyermekek online zaklatása, szexuális kizsákmányolása és a gyermekpornográfia elleni küzdelem jegyében biztosítsanak megfelelő forrásokat az uniós ügyészségi együttműködési szervezet (Eurojust) és a rendőri együttműködési szervezet (Europol) számára az áldozatok könnyebb azonosítása, az elkövetői hálózatok elleni küzdelem, illetve az ilyen tartalmú anyagok kiszűrése céljából.  A gyermekeket megfelelően kell tájékoztatni az internettel kapcsolatos esetleges kockázatokról - például tájékoztató kampányok és iskolai programok révén -, amiben a magán- és állami szektornak jobban együtt kell működnie - tették hozzá. 

Az állásfoglalás a migráció témaköre mellett foglalkozik az alapvető jogok 2015-ös unión belüli helyzetével, megemlítve a szabad mozgáshoz való jogot, az életmentő abortusz kérdésérét, valamint különös hangsúllyal a nemzeti kisebbségek, a romák, a nők, a fogyatékkal élők és idősek jogait. 

Gál Kinga, a Fidesz-KDNP európai parlamenti képviselője az állásfoglalást elfogadó szavazást megelőzően tartott vitán üdvözlendőnek nevezte az EP alapjogi jelentésének nemzeti kisebbségekkel kiemelten foglalkozó paragrafusait. "A nemzeti kisebbségekhez tartózó személyek jogai tiszteletben tartandó alapvető jogok. Elvárjuk a bizottságtól, hogy aktívan lépjen fel a kisebbségvédelem terén, ne indokolja tétlenségét, azzal hogy ez nem tartozik uniós hatáskörbe" - fogalmazott a képviselő.

Deli Andor, a Fidesz-KDNP európai parlamenti képviselője hozzászólásában fontosnak nevezte az európai kisebbségvédelem jövőjének szempontjából a nemzetközi és regionális emberi jogi szerződések elfogadását azon tagállamok részéről, amelyek ezt eddig nem tették meg. Véleménye szerint ezzel lehetővé válna az egységes kisebbségvédelmi uniós szintű politikai standardok kialakítása, amely alkalmazása nemcsak a tagállamokban, hanem a tagjelölt országokban is elengedhetetlen. 

Szanyi Tibor szocialista EP-képviselő felszólalásában kijelentette, a menekültek jogainak szisztematikus megsértésére az unión belül jelenleg "éppen az Orbán-kormány szolgáltatja a legszégyenletesebb példát". Véleménye szerint ez is hozzátartozik az emberi jogok európai helyzetének összképéhez és súlyos belső kihívást jelent az EU, mint demokratikus értékközösség számára - hangsúlyozta a képviselő.

Niedermüller Péter, a Demokratikus Koalíció EP-képviselője a vitán kijelentette, 2015-ben a gyűlöletbeszéd rémisztő méreteket öltött. Több tagállamban sérült a civil szervezetek szabad működése, a média szabadsága, folyamatos az intézményes diszkrimináció, a roma közösség, a szexuális kisebbségek képviselői, vagy éppen a menekültek ellen. "Ezeket a kihívásokat tartósan és morálisan csak az EU közös értékeinek, így a demokrácia, az alapvető jogok és a jogállamiság védelmével lehet megválaszolni" - fogalmazott.

Jávor Benedek, a Párbeszéd Magyarországért európai parlamenti képviselője felszólalásában arra hívta fel a figyelmet, hogy sürgős és határozott fellépésre lenne szükség elsősorban az unió szerződéseinek direkt megsértésével járó ügyekben. "Jelenleg úgy tűnik, az unió és a bizottság hűségesebb tagállamaihoz, mint elveihez" - hangsúlyozta a képviselő.