Külföld
A megállapodás elfogadása esetén június végéig terjedő Brexit-halasztást kér a brit kormány
NATO-főtitkár: A Brexit nem változtat a NATO és Nagy-Britannia kapcsolatán
Az indítvány csütörtökön kerül az alsóház elé vitára és szavazásra. Theresa May miniszterelnök a beterjesztés ismertetése előtt közölte: rövid idejű, technikai jellegű halasztásra csak akkor van mód, ha a Brexit-megállapodást a képviselők elfogadják.
May szerint a háznak meg kell értenie, hogy ha továbbra sem támogatja a Brexit-feltételekről szóló egyezséget - amelyet a törvényhozók eddig kétszer, először januárban, majd kedd esete is elutasítottak -, akkor a Brexit sokkal hosszabb idejű halasztására lesz szükség, és ebben az esetben az Egyesült Királyságnak részt kell vennie a május végén esedékes európai parlamenti választásokon.
A London és Brüsszel között kialakult tárgyalási válság rendezése nélkül a "kemény" Brexit nem zárható ki annak ellenére sem, hogy a brit alsóház elutasította ennek lehetőségét - állapította meg Konrad Szymanski lengyel külügyminiszter-helyettes.
NATO-főtitkár: A Brexit nem változtat a NATO és Nagy-Britannia kapcsolatán
A főtitkár aláhúzta, Nagy-Britannia uniós tagságának megszűnése (Brexit) úgy a szigetország, mint az Európai Unió és jövője szempontjából egy végtelenül fontos, nehéz és összetett kérdés. Az Egyesült Királyság fontos és jelentős partnere az észak-atlanti katonai szövetségnek, uniós tagságának megszűnését követően is stabil, erős és megbízható szövetséges marad.
Nagy-Britannia tagságának jelentőségét az is kiemeli, hogy az Egyesült Államokat követően a második, Európában az első legnagyobb hozzájáruló a katonai szövetség védelmi kiadásaihoz - húzta alá. A Brexitet követően a NATO a korábbinál fontosabb együttműködési fórum lesz az európai szövetségesek és Észak-Amerika között. Az Egyesült Államok jelenléte Európában jó az európai és az amerikai biztonság szempontjából is - tette hozzá Stoltenberg.
Kiemelte továbbá, hogy az Európai Unió a NATO egyik legfontosabb partnere, szoros együttműködést tartanak fent. Ennek része a biztonság közös biztosítása, benne a közelgő, május végén esedékes európai parlamenti választások tisztasága is. E tekintetben a NATO segítséget nyújt és rendelkezésre bocsátja kapacitásait az esetleges kibertámadások elleni küzdelem sikere érdekében.
A NATO elfogadhatatlannak tartja a beavatkozást egy másik ország belső folyamataiba kiber-, illetve hackertámadás vagy propaganda útján. A szövetség arra ösztönzi a tagállamokat, hogy javítsák és fejlesszék a demokratikus folyamatokat védelmező képességeiket.
Ezzel kapcsolatban újságírói kérdésre válaszolva Stoltenberg kijelentette, a katonai szövetség fontolóra veszi, hogy tegyen-e lépéseket a számos ország és az Egyesült Államok által sokat bírált Huawei kínai telekommunikációs óriásvállalat körül felvetődött biztonsági aggályok miatt. A NATO nagyon komolyan veszi ezeket az aggályokat, ezért a szövetségesek továbbra is egyeztetni fognak, megvizsgálják és értékelik, hogy a NATO szükség esetén tegyen-e, és ha igen, milyen lépéseket - húzta alá.
Stoltenberg a NATO főbb műveleteiről beszélve kiemelte, hogy katonai szövetség 15 éves afganisztáni jelenlétének jövője a tálib felkelőkkel folytatott béketárgyalások eredményétől függ.
Mint hangsúlyozta, a körülmények változatlanul nehezek, amit a háborúskodás, a terrorizmus és az ország gazdasági helyzete okoz. A NATO jelenléte továbbra is fontos, véget kell vetni a fegyveres konfliktusoknak, de biztosítani kell, hogy nem tér vissza a tálib vezetés az ország élére.
A tálibok és az Egyesült Államok képviselőinek legutóbbi, 16 napig tartó dohai tárgyalása előrelépéssel ugyan, de megállapodás nélkül ért véget, így túl korai lenne megjósolni a tárgyalások eredményét - tette hozzá.
A főtitkár a szövetség éves beszámolóját bemutatva kiemelte, hogy valamennyi tagországhoz hasonlóan tavaly Németország is elkezdte növelni védelmi kiadásait, eleget téve ezzel a közös megállapodásnak, biztosítva a szövetségesek érdekét szolgáló biztonság fokozását.
Tusk: Nyitottnak kell lenni a kiválási határidő hosszú kiterjesztésére
Bejegyzésében Donald Tusk jelezte: kérni fogja a huszonheteket, hogy "legyenek nyitottak a határidő jelentős meghosszabbítására, ha a szigetország szerint ez szükséges a Brexit-stratégia újragondolása, a belpolitikai konszenzusépítés érdekében".
Eközben Danuta Hübner, az Európai Parlament (EP) alkotmányügyi bizottságának elnöke arról számolt be, hogy brit kérelem esetén az EU nagy valószínűséggel jóváhagyja a kiterjesztést, de a kiválási szerződés módosítása vagy a jövőbeli viszonyrendszerről szóló tárgyalások megkezdése ezen időszak alatt nem lehetséges.
"Nem nyitjuk újra a megállapodást, nem lesz több tárgyalás" - szögezte le.
Hozzátette, nem világos számára, hogy milyen alapon vagy mi célból kellene rövid hosszabbítást adni, amennyiben március 29-ig, a kilépés eredetileg tervezett dátumáig nem fogadja el az egyezményt a brit törvényhozás.
A június végéig tartó vagy annál is hosszabb halasztás pedig fenntartaná a bizonytalanságot, illetve jogi és politikai problémákat jelentene a májusi európai parlamenti választások miatt - mondta Hübner, aki szerint az egyetlen pozitív fejlemény az lenne, ha a britek változtatnának az elképzeléseiken, és bennmaradnának a vámunióban.
Az Európai Bizottság egyik szóvivője röviden reagált arra, hogy a brit alsóház az előző esti szavazásán elutasította az úgynevezett kemény Brexit lehetőségét.
"Két módon lehet kilépni az Európai Unióból: megállapodással vagy anélkül. Mi mindkét opcióra fel vagyunk készülve. Azonban ahhoz, hogy a rendezetlen kiválás veszélye elháruljon, nem elég ez ellen szavazni, egy megállapodást is jóvá kell hagyni" - jelentette ki az illetékes.
Nigel Farage brit EP-képviselő, a Brexit-párti tábor egyik vezéralakja azt közölte, hogy lobbizni fog egyes uniós tagállamoknál azért, hogy valamelyik ország biztosan megvétózza a hosszabbítást, amelyet egyhangúlag kell elfogadniuk a huszonheteknek.
"Már el is kezdtem. Mindent meg fogok tenni, hogy megszerezzem a vétót" - mondta a képviselő egy interjúban.
Varsó szerint a kemény Brexit a brit alsóház döntése ellenére sem zárható ki
Az Európai Unió (EU) ügyeiért felelős miniszterhelyettes a brit alsóház szerda esti szavazására reagált, melyben a képviselők többsége elutasította annak lehetőségét, hogy az Egyesült Királyság bármikor, bármilyen körülmények között a brit EU-tagság megszűnésének (Brexit) feltételeiről szóló megállapodás nélkül lépjen ki az EU-ból. A brit parlament ezt megelőzően leszavazta az EU-brit megállapodás újabb változatát.
Szymanski felidézte: a lengyel diplomácia feltételezte, hogy a szerdai londoni szavazáson elutasítják a megállapodás nélküli ("kemény") Brexit lehetőségét. Egyúttal arra figyelmeztetett: a London-Brüsszel vonalon kialakult tárgyalási válság rendezése nélkül a kemény Brexit "még a brit alsóház álláspontja ellenére is megvalósul".
Szymanski hangsúlyozta: mindent meg kell tenni, hogy a megállapodás nélküli Brexitre ne kerüljön sor, ez káros a brit és az uniós gazdasági érdekek szempontjából egyaránt.
A szerdai szavazás nyomán az Egyesült Királyság elindult a tárgyalási idő meghosszabbítása, a Brexit elhalasztása irányában - szögezte le a lengyel diplomata. Megerősítette: amennyiben a brit parlament arra kötelezi majd a londoni kormányt, hogy nyújtsa be a kilépési tárgyalások meghosszabbítására vonatkozó kérvényt, Varsó ehhez az uniós fórumon "konstruktívan fog viszonyulni".
Czaputowicz: A megállapodás nélküli Brexit a legrosszabb forgatókönyv
A közel kétórás, Andrzej Duda elnök jelenlétében mondott programbeszédben Czaputowicz áttekintette a lengyel külpolitika teljesítményét, és feladatokat vázolt fel az idei évre.
Czaputowicz szerint az EU-brit megállapodás tervezete szavatolja az uniós, illetve a brit állampolgárok jogait, a brit befizetéseket az uniós költségvetésbe, és az átmeneti időszak beiktatása révén biztosítja a vállalkozók érdekeit is. A kemény Brexit esetén alkalmazandó forgatókönyv kapcsán a külügyminiszter megjegyezte: a brit kormány az uniós, ezen belül a lengyel állampolgárok védelmére vonatkozó tervet mutatott be, a varsói kormány pedig hasonló előírásokat fogadott el a Lengyelországban élő brit állampolgárokra vonatkozóan.
A beszéd egy nappal azután hangzott el, hogy a londoni alsóház elutasította a megállapodás nélküli brit kilépést (Brexit) az Európai Unióból (EU), ezt megelőzően azonban elutasította az EU-brit megállapodás újabb változatát is.
Uniós vonatkozásban Czaputowicz egyebek között leszögezte: Lengyelország ellenzi az uniós költségvetés korlátozását. Szorgalmazza ezzel szemben, hogy továbbra is magas szinten tartsák a kohéziós és az agrárpolitika támogatását. A Brexit utáni forráshiányt a költségvetési visszatérítések megszüntetésével, a tagállami befizetések növelésével kellene kezelni - mondta.
Elfogadhatatlannak nevezte az Európai Bizottság (EB) javaslatát, hogy az uniós források kifizetését a jogállamiság megítéléséhez kössék, aláhúzva: a megoldásnak nincs alapja az uniós jogban, az EB nem határozta meg világosan a jogállamisági kritériumokat.
Biztonságpolitikai vonatkozásban Czaputowicz prioritásnak nevezte az amerikai katonai jelenlét növelését. Reális elképzelés szerinte, hogy a közép-európai térségben a NATO-jelenlét "magja" Lengyelország legyen.
Fontos feladatnak mondta a szövetséges erők mobilitásának növelését. Utalt a "tömeges orosz műveletekre" a NATO keleti szomszédságában, ami szerinte a térségbeli egyensúly biztosítása érdekében megköveteli a NATO-csapatok gyors mozgathatóságának megteremtését. Lengyelország híve annak, hogy a NATO-n belül amolyan "katonai Schengent" hozzanak létre, mely lehetővé tenné a szövetséges erők mozgását - jelentette ki Czaputowicz.
A regionális együttműködésről beszélve a lengyel diplomácia vezetője a visegrádi csoportot (Csehország, Lengyelország, Magyarország, Szlovákia - V4) nevezte a legfontosabb fórumnak, a kelet- és közép-európai országok gazdasági, illetve biztonságpolitikai érdekeit összehangoló tömörülések - a Három Tenger Kezdeményezés és a Bukaresti Kilencek - mellett. Czaputowicz kiemelte a V4 migrációról elfoglalt álláspontját, mely "az egész EU döntéseiben tükröződött". Aláhúzta a migráció forrásaihoz közeli humanitárius segítségnyújtásban vállalt lengyel szerepet, valamint azt, hogy a Lengyelország a V4-parnerekkel együtt hozzájárul a líbiai határvédelemhez.
Oroszországra vonatkozóan Czaputowicz szorgalmazta, hogy a NATO és az EU Moszkvával folytatott párbeszédét kiváltképpen attól tegyék függővé, hogy az orosz hatóságok szabadon engedik-e a Kercsi-szorosnál letartóztatott ukrán matrózokat. Szorgalmazta továbbá, hogy Oroszország teljesítse az Európa Tanács tavalyi, a 2010-ben Szmolenszknél lezuhant lengyel elnöki repülőgéproncs visszaadására felszólító határozatát.
Czaputowicz bejelentette: Mateusz Morawiecki kormányfő meghívására május 1-én Varsóban találkoznak azon közép- és kelet-európai országok vezetői, amelyek 2004-ben Lengyelországgal együtt beléptek az EU-ba.
Elvetett a londoni alsóház egy módosítót, amely újabb EU-népszavazás kiírását indítványozta
A módosítási javaslatot egy képviselő ahhoz a kormányzati beterjesztéshez nyújtotta be, amelynek alapján a parlament felhatalmazná a konzervatív párti brit kormányt, hogy kezdeményezze az Európai Uniónál a brit EU-tagság megszűnésének (Brexit) halasztását.
A módosító indítvány a halasztás céljaként határozta volna meg az újabb EU-referendum kiírását, de a javaslatot a képviselők 334:85 arányban elvetették.
A módosítást nem támogatta a legnagyobb ellenzéki erő, a Munkáspárt sem. A brit EU-tagságról 2016 júniusában tartott népszavazáson a résztvevők szűk, 51,89 százalékos többsége arra voksolt, hogy az Egyesült Királyság lépjen ki az Európai Unióból.