A magyar példát Bukarest nem akarja követni

Szőcs Sándor ügyvéd a távirati irodának elmondta, azért fordultak a tárcához, mert az alapfokú ítélet megállapította, hogy a polgármesteri hivatal rosszhiszeműen értelmezi a nemzetközi egyezményeket. Az ítélet arra is kitért, hogy míg Romániában a kisebbségeket húszszázalékos helyi arány fölött illeti meg az anyanyelvi feliratozás joga, Magyarországon ez az arány tízszázalékos.

A jó szomszédságról szóló román–magyar szerződés nem írja elő, hogy ha az egyik állam kedvezőbb szabályozást vezet be a kisebbségek számára, a másik államnak is be kellene iktatnia ezt a saját törvényeibe. „Lehetetlen megállapítani, hogy az egyik állam jogrendje kedvezőbb a kisebbségekre nézve, mint a másik államé” – válaszolta a román külügyminisztérium. A dokumentum több példát is felsorolt arra, hogy hazánkban miért rosszabb az „eltűnőben lévő” román kisebbség helyzete, mint az erdélyi magyaroké.

A romániai magyar közösség jo­gainak érvényesülése biztosan témája lesz a román külügyminiszterrel február végére tervezett találkozónak - reagált Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter a Duna TV Közbeszéd című műsorában.