Külföld
„A konstantinápolyi patriarkátus döntése az ukrajnai és más egyházak szakadásához vezethet”
„A jogvita nyomán az orosz ortodox egyház bejelentette: megszakítja kapcsolatait a konstantinápolyi patriarkátussal”
Az orosz ortodoxok szerint Konstantinápoly nem koordinációs központ többé
"Új egyházi realitással kell szembenéznünk: az ortodox egyháznak nincs többé egységes koordinációs központja, és ezt világosan meg kell értenünk. A konstantinápolyi patriarkátus ebben az értelemben megsemmisítette önmagát" - hangoztatta az orosz főpap.
Ilarion egy nappal azt követően nyilatkozott a televízióban, hogy az orosz ortodox egyház az általa szakadárnak tekintett ukrajnai ortodox egyházak státusáról folytatott jogvita nyomán megszakította kapcsolatait a konstantinápolyi patriarkátussal. A metropolita a kánoni, a moszkvai patriarkátushoz tartozó egyházhoz való hűségre szólította fel az ukrajnai hívőket.
Az egyházi vezető nem bocsátkozott jóslatokba azzal kapcsolatban, hogy milyen következményekkel járhat "Konstantinápoly behatolása Ukrajnába". Mint mondta, ha most pogrom és templomfoglalás veszélyét emlegetné, azt később az szemére vetnék, az állítva, hogy az orosz ortodox egyház szólított fel erőszakra.
Ilarion kifejezte reményét, hogy a kialakult konfliktushelyzet békésen oldódik meg, és mindenki abba a templomba jár majd imádkozni, amelyikbe szeretne. Hozzátette ugyanakkor, hogy a konstantinápolyi "legitimáció" ellenére az orosz ortodox egyház továbbra is szakadárnak tekinti azokat, akik nem a moszkvai patriarkátushoz tartozó ukrán ortodox egyház követői.
Az orosz ortodox egyház azt követően szakított Konstantinápollyal, hogy az Isztambulban tevékenykedő ökumenikus pátriárka által összehívott szinódus múlt héten de facto elismerte az ukrán ortodox egyház autokefáliáját vagyis önállósságát. A tanácskozás egyebek között érvénytelennek minősítette az átkot, amelyet a moszkvai patriarkátus mondott ki két, általa szakadárnak tekintett ukrán egyházi vezetőre, és bejelentette szándékát, hogy a kijevi főegyházterületet több mint három évszázad után visszatérítse a konstantinápolyi patriarkátus joghatósága alá.
Moszkva és több más ortodox egyház szerint Konstantinápolynak ehhez nem volt joga. Az orosz ortodox egyház az Isztambulban meghozott múlt heti döntést a kereszténység ezer év utáni legnagyobb egyházszakadásának tekinti.
A mintegy 300 milliósra becsült világortodoxia 15 autokefál, önálló részegyházra oszlik, négy ősi patriarkátus és önálló nemzeti egyházak alkotják. Pápája, központosított egyházszervezete nincs. A Törökország és Görögország területén jelenleg már csak néhány ezer hívőt összefogó, de másfél milliónyira becsült tengerentúli követőre is támaszkodó konstantinápolyi patriarkátus történelmileg tiszteletbeli elsőséget élvez a többi ortodox egyház között, vezetője az ortodox klérus szemében "első az egyenlők között", ám fennhatóságát a világ legnépesebb, mintegy 150 milliósra becsült lélekszámú ortodox egyházát irányító Moszkva nem ismeri el.
Mint mondta: a pravoszláv világ nagyon mély válságban van, és akár az a "tragédia" is megtörténhet, hogy a megosztottság hosszan elhúzódik. Mindazonáltal hozzátette, hogy az egyházban nincsenek visszafordíthatatlan folyamatok és végleges változások, szeretettel és Isten kegyelmével mindent helyre lehet hozni, ha az emberekben van jó szándék és készség a bűnbánatra. Véleménye szerint az egyházi rend alapvetően nem változtatható meg, gondok csak akkor adódnak, amikor az emberek - bármilyen cél vezérelje is őket - ezt a rendet felborítják.
Irinej pátriárka kiemelte: a szerb ortodox egyház kiáll az egyház egységéért, az egyetértésért, a felelősségért, a kánonjogi rend hitelességéért, és ellenez mindent, ami megosztáshoz és szakadáshoz vezet. Mint mondta, ilyen megosztáshoz vezető lépésnek tekinti a konstantinápolyi ökumenikus patriarkátus szinódusának október 11-i közleményét, amely szövegében, nézeteiben és szellemiségében ellentétes az ortodox egyház tanításával és felépítésével. A szerb ortodox egyház vezetője szerint a konstantinápolyi állásfoglalás szakadáshoz vezet, és nemcsak az ukrán ortodox egyház kánoni területén, hanem lehetőséget teremt arra is, hogy más helyi egyházak területén is. A pátriárka szerint a közlemény szövege, amely "állítólag a béke és a Jézus iránti szeretet szellemében az erőszak ellen, valamint a templomok és a kolostorok elfoglalása ellen szól, olyan, mintha a saját lépéseik következményei felett hunynának szemet".
"Hogy azt ne mondjam, Pilátus kézmosásához hasonlít" - tette hozzá a szerb pátriárka.
Irinej pátriárka felhívta a figyelmet arra, a szerb ortodox egyház nevében mindent megtett, hogy elkerülhetővé tegye a szakadást. Találkozott Ilarion volokolamszki metropolitával, a moszkvai patriarkátus egyházközi külügyeinek irányítójával, akinek kifejtette a szerb egyház álláspontját, amely szerint nem szabad megengedni a szakadást, tiszteletben kell tartani az évszázados egyházi rendet és a szent kánonokat, amit jelenleg a konstantinápolyi patriarkátus nem tesz meg. Irinej pátriárka emellett tárgyalt a moszkvai pátriárkával is, és az üzenetet minden autokefál (önálló) egyháznak továbbították. A szerb ortodox egyház zsinata pedig arra kérte I. Bartolomaioszt, Konstantinápoly ökumenikus pátriárkáját, hogy ne lépjen elhamarkodottan, hanem a párbeszéd és az összpravoszláv egyetértés útján haladjon.
A konstantinápolyi ökumenikus patriarkátus szinódusa a múlt héten de facto elismerte az ukrán ortodox egyház autokefáliáját (önállósságát). A tanácskozás egyebek között érvénytelennek minősítette azt az átkot, amelyet a moszkvai patriarkátus mondott ki két, általa szakadárnak tekintett ukrán egyházi vezetőre, és bejelentette szándékát, hogy a kijevi főegyházterületet több mint három évszázad után visszatérítse a konstantinápolyi (Isztambulban működő) patriarkátus joghatósága alá.
A jogvita nyomán az orosz ortodox egyház bejelentette: megszakítja kapcsolatait a konstantinápolyi patriarkátussal.