Külföld
A kerítés önmagában nem rossz az osztrák belügyminiszter szerint
Hárommillió bevándorló érkezhet a jövő év végéig, az idén még legalább hatszázezren jönnek – Szlovénia saját tervvel készül
A következő négy hónapban további mintegy hatszázezer migráns és menekült érkezhet Európába Törökország felől – közölte friss előrejelzésében az ENSZ Menekültügyi Főbiztossága. A hideg idő ellenére a télen sem fog mérséklődni a menekültáradat, november és február között előreláthatóan átlagosan naponta ötezren jönnek Európába. Az Európai Bizottság azzal számol, hogy 2016-ig hárommillió menedékkérő érkezik az Európai Unióba – derült ki a brüsszeli testület által tegnap közzétett őszi előrejelzésből. A migrációs válság jelentős terhet jelent bizonyos tagállamoknak, legyen szó tranzit- vagy célországokról – állapította meg a bizottság.
Johanna Mikl-Leitner osztrák belügyminiszter az ARD német közszolgálati televízió Anne Will című politikai vitaműsorának szerda késő esti adásában elmondta: az a fő gond, hogy „egyszerűen túl sok menekült jön hozzánk”, ezt a helyzetet pedig Németország idézte elő azokkal a „jelzésekkel”, amelyek az üzenetet hordozzák, hogy „mindenkit szívesen látunk”. A közösségnek képessé kell válnia arra, hogy „ellenőrizze, ki jön be és ki nem jön be a határán” – hangsúlyozta. A néppárti politikus szerint a kerítés önmagában nem rossz dolog, ha „a menekültek biztonságának garantálását” szolgálja. Visszautasította azonban a hasonlatot a magyar határkerítéssel, szerinte az ugyanis a bezárkózást szolgálja.
Újabb menekültügyi intézkedéscsomagról állapodtak meg a német koalíciós pártok, a tegnap Berlinben bemutatott tervek között szerepel, hogy gyorsított eljárással döntenek a biztonságos országokból származó menedékkérők ügyében. A konzervatív CDU/CSU pártszövetség és a szociáldemokrata párt (SPD) megállapodása szerint az új típusú eljárást az úgynevezett repülőtéri eljárás mintájára folytatják le, ami azt jelenti, hogy a menedékjogi kérelmet egy hét alatt kell elbírálni, a döntés elleni jogorvoslatra pedig legfeljebb további két hét áll rendelkezésre.
A német kormánykoalíció konzervatív felének (CDU/CSU) nem sikerült rábeszélnie a szociáldemokratákat a tranzitzónákra, így regisztrációs központok felállításáról egyeztek meg tegnap. A tranzitzónák a határ felé nyitottak lettek volna, a baloldal azonban így is „hatalmas börtönövezeteknek” titulálta őket.
Angela Merkel német kancellár előzőleg, egy szerda esti rendezvényen arról beszélt, hogy a belső határőrizet nélküli schengeni övezet megőrzéséhez meg kell változtatni a menekültügyet szabályozó dublini rendszert. Törekedni kell a menekültek beáramlásának „irányítására” és a válságot kiváltó bajok legyőzésére, hogy „csökkenjen a számuk” - mondta, hozzátéve, szerinte nem lehet elérni, hogy „egyetlen menekült se jöjjön”.
A brit Economist vezércikkében azt írta, megrogyni látszik Angela Merkel hatalma, s éppen az „illiberális” Orbán Viktor lehet az, aki pozícióját alááshatja. A lap szerint nem meglepő, hogy „egy nacionalista demagóg” bajt okozhat, az azonban már váratlanabb, hogy a szövetséges bajor miniszterelnök, Horst Seehofer is keményen kritizálja a kancellárt.
Európai megoldás híján Szlovéniának nemzeti akciótervre van szüksége Borut Pahor szlovén államfő szerint. Hangsúlyozta, a rend helyreállítása a határokon „a szuverén Szlovénia joga és kötelessége”. Pahor szerint meg kell határozni a menekültek maximális számát, akiket Szlovénia be tud fogadni és el tud látni tartósabban.
Szijjártó Péter külügyi tárcavezető a luxembourgi Ázsia–Európa Találkozó külügyminiszteri tanácskozásán arról beszélt, hogy Európában egyetértés van abban, hogy a kiváltó okokat kell kezelni, ezek közül azonban eddig érdemtelenül kimaradt a klímaváltozás.