A gazdaságról és a bevándorlásról szólt az utolsó Brexit-vita

Helen Mirren az unióra szavaz
Helen Mirren Oscar-díjas színésznő ellenzi a Brexitet. "Arra szavazok, hogy maradjunk" - mondta a brit színésznő szerdán Jeruzsálemben tett látogatásán. David Beckham, az angol labdarúgás egykori sztárja, az Unicef nagykövete kedden arra ösztönözte a briteket, szavazzanak az unióban maradásra, hogy Nagy-Britanniának "a világ problémáival ne egyedül kelljen szembenéznie". A James Bond filmek sztárja, Daniel Craig szerdán közölte, hogy a bennmaradásra szavaz és erre bíztatott a U2 ír rockzenekar is. 

Két felmérés is a kilépést támogatók szűk többségét jelzi

A legújabb két brit közvélemény-kutatási eredmény azt jelzi szerdán, az uniós tagságról tartandó népszavazás előestéjén, hogy szűk többségben vannak azok, akik arra fognak szavazni, hogy az Egyesült Királyság lépjen ki az Európai Unióból.

Az Opinium közvélemény-kutató felmérése szerint 45 százalék szavazna a Brexitre, míg 44 százalék támogatja a bennmaradást. A TNS által készített kutatás azt mutatja: a múlt héten még hét százalékpontos előnyben lévő, kilépést támogató táborra jelenleg a választók 43 százaléka voksolna, míg a bennmaradást 41 százalék választaná.

Nagy-Britanniának az Európai Unióból történő esetleges kilépése csak tovább gyengítené az unió biztonságpolitikáját - vélekedett Hans Peter Doskozil osztrák védelmi miniszter. Az APA osztrák hírügynökségnek a tárcavezető kijelentette: a Brexit jelentős visszalépést jelentene abban a törekvésben, hogy önálló, független és határozott biztonságpolitikája legyen Európának, és tovább gyengítené az EU amúgy sem nagy biztonságpolitikai súlyát a világban.

Kép: Reuters

Az éjszakába nyúló vitát hatezer fős közönség előtt a Wembley stadion melletti sportcsarnokban rendezték, és a BBC televízió politikai újságírói vezették. 
A kilépésért kampányoló tábor vitacsoportját a konzervatív párti Boris Johnson, London volt polgármestere, a bennmaradás mellett érvelő politikuscsapatot Johnson munkáspárti utódja, Sadiq Khan, London májusban megválasztott jelenlegi - egyben első muszlim - polgármestere vezette.
Johnson a szintén konzervatív párti kormányfő, David Cameron EU-párti álláspontjával szemben kampányol a kilépésért, Khan, aki a Munkáspárt, a legnagyobb ellenzéki brit politikai erő tagjaként lett London polgármestere, ugyanakkor Cameron egyik legfőbb szövetségese a népszavazási kampányban.

Elemzők: közvetlenül enyhén, az unión keresztül jobban érintené a magyar gazdaságot a Brexit
Nagy-Britannia unióból való kilépésének közvetlenül csak enyhébb hatása lenne a magyar gazdaságra, a Brexit inkább az uniós források zsugorodásán keresztül válna érzékelhetővé Magyarország számára az MTI-nek nyilatkozó szakértők véleménye szerint.
Virovácz Péter, az ING Bank elemzője szerint a brit gazdaság fontos, de nem kiemelkedő partnere Magyarországnak, a teljes exportból mintegy 4-5 százalékos súlyt képvisel. A Brexit így sokkal inkább közvetetten, az EU-t is érő gazdasági hatáson keresztül gyűrűzne be - vélte.  Virovácz Péter szerint elsősorban azt kellene tudni, hogy a Brexit után milyen formában lépnek ismét szövetségre az EU-val a britek. A norvég modell továbbra is magas költségvetési hozzájárulást követelne a britektől - így az EU-t ezzel túl nagy hátrány nem érné -, míg a svájci modell esetében már jelentősebb költségvetési forrástól eshet el az EU.
Németh Dávid, a K&H Bank vezető makrogazdasági elemzője sem gondolja, hogy Brexit esetén drasztikusan tovább csökkenne a kétoldalú külkereskedelmi forgalom, mivel nincs kimagasló külkereskedelmi kapcsolat Magyarország és Nagy-Britannia között. Az export legnagyobb része, 70 százaléka a feldolgozóiparból származik, míg a behozatal 40 százalékát teszi ki ez a szektor.     
Blahó Levente, a Raiffeisen Bank elemzője szerint a magyar-angol külkereskedelemre negatív hatása lenne a kilépésnek, de a magyar GDP-re szinte semmilyen hatást nem gyakorolna. A legsúlyosabb probléma a vámunió megszűnése lenne, főleg Nagy-Britannia számára, mert amíg az EU kivitelének 8 százaléka megy a szigetországba, addig a britek kivitelének 45 százaléka talál vevőt az unióban. Anglia sokkal inkább meginná a levét a kilépésnek - mondta.
Tatha Ghose, a Commerzbank vezető elemzője szerint mivel a bruttó hazai termék (GDP) százalékában Magyarország kapja az egyik legtöbb uniós forrást (Bulgáriával, Horvátországgal együtt), így közvetetten érintheti Nagy-Britannia mint nettó befizető ország esetleges kilépése az unióból.

Johnson a kedd esti vitában azzal érvelt, hogy a jelenlegi "kiegyensúlyozatlan" bevándorlási rendszer korlátozás nélküli hozzáférést enged az EU-társállamok "510 millió" állampolgárának a brit munkapiachoz, miközben "eltaszítja" a máshonnan érkezőket, akik "hatalmas mértékben" hozzájárulhatnának például a brit állami egészségügyi ellátó szolgálat (NHS) működéséhez. A volt londoni polgármester megismételte azt a többször hangoztatott álláspontját, hogy ha Nagy-Britannia kilép az Európai Unióból, az ausztráliai elbírálási rendszerhez hasonló, pontozásos módszerre alapuló bevándorlási szabályozást kellene meghonosítania az EU-tagállamokból érkező munkavállalókkal szemben.

Ezt a tervet Johnson és a Brexit-párti kampánytábor másik frontembere, Michael Gove igazságügyi miniszter terjesztette elő június elején. Az elképzelés alapján Nagy-Britannia 2020-ra, a következő brit parlamenti választások idejére honosítaná meg az új bevándorlási mechanizmust, amely különböző kritériumok alapján, pontozásos rendszerrel bírálná el a letelepülési és munkavállalási kérelmeket a külföldi EU-tagállamokból érkezők esetében is.
Ez véget vetne az uniós állampolgárok jelenlegi szabad nagy-britanniai munkavállalásának, jóllehet a már Nagy-Britanniában élő és dolgozó külföldi EU-munkavállalókra visszamenőlegesen az új szabályozás nem vonatkozna.

A tervezett kritériumok között szerepel az angol nyelv magas szintű ismeretének megkövetelése, és annak előírása, hogy minden jelentkezőnek az adott munkakör betöltéséhez szükséges szakképesítése legyen.
A kedd esti televíziós vitában Sadiq Khan erre a javaslatra reagálva megjegyezte, hogy Ausztráliában a lakosság arányában számolva kétszer akkora a bevándorlás, mint Nagy-Britanniában. Hozzátette: a bevándorlásból Nagy-Britanniának hatalmas gazdasági, kulturális és társadalmi előnye származik. A londoni polgármester szerint köszönet illeti az NHS-ben és a szociális ellátórendszerben dolgozó 130 ezer külföldi EU-munkavállalót, ugyanúgy, mint a brit oktatásban vagy az építőiparban alkalmazott uniós polgárokat.
Khan a bevándorlók elleni gyűlöletkeltéssel vádolta Boris Johnsont.

A légi közlekedést is befolyásolhatja kilépés
Az Európai Unió és Nagy-Britannia közötti légi közlekedést is befolyásolja, ha a britek kilépnek a közösségből - derül ki a Nemzeti Közlekedési Hatóság MTI érdeklődésére küldött válaszából. Az uniós légi piac egyetlen piacnak minősül, így bármelyik légitársaság bármelyik repülőtérre bármennyi járatot indíthat. Ha Nagy Britannia kilép az unióból, akkor nem lesz részese ennek a piacnak, ezért a Nemzeti Közlekedési Hatóság (NKH) szerint bilaterális légügyi megállapodásokkal kellene szabályozni a területet.Ugyanez vonatkozna a többi európai légitársaságra is, így az unióból a szigetországba is csak ilyen megállapodás birtokában lehetne járatokat üzemeltetni.

Hangsúlyosan szóba került Törökország EU-csatlakozása is. Johnson azzal érvelt, hogy a Cameron vezette brit kormány hivatalos politikája Törökország minél előbbi EU-felvételének elősegítése, lehetővé téve a török állampolgárok szabad nagy-britanniai munkavállalását. Khan ugyanakkor hazugságnak nevezte a Brexit-tábor kampányának azt a visszatérő elemét, hogy Törökország rövid időn belül csatlakozik az EU-hoz. A londoni polgármester szerint ha a felvételi tárgyalások a jelenlegi ütemben haladnak, akkor Törökország legkorábban 3000-ben léphet be az Európai Unióba.

Befektetői felmérés: rontaná a City versenyképességét a Brexit
A globális befektetői közösség többségi véleménye szerint megsínylené a londoni City pénzügyi központjának versenyképessége, ha a brit EU-tagságról csütörtökre kiírt népszavazáson a választók a kilépésre voksolnak, az intézményi befektetők nagy többsége ugyanakkor az EU-párti tábor győzelmére számít.

Nem kerülhet sor a tagsági feltételek újratárgyalására Londonnal, ha a britek a csütörtöki népszavazáson úgy döntenek, hogy kilépnek az Európai Unióból - figyelmeztetett Jean-Claude Juncker, az Európai Bizottság elnöke szerdán Brüsszelben, miután megbeszélést folytatott Christian Kern osztrák kancellárral.

"A brit döntéshozóknak és szavazóknak tudniuk kell, hogy semmifajta újratárgyalásra nem fog sor kerülni" - mondta Juncker az osztrák kancellárral közösen tartott sajtótájékoztatóján. Hozzátette, az Európai Unió nem fog további engedményeket tenni Londonnak, nem fog messzebb menni annál, mint amiről az uniós állam-, illetve kormányfők februári csúcstalálkozóján megállapodás született. "Megegyeztünk a brit miniszterelnökkel, elérte a legtöbbet, amit elérhetett, megadtuk a legtöbbet, amit adhattunk" - hangsúlyozta az Európai Bizottság elnöke. "A kilépés kilépést jelent" - fogalmazott.

Christian Kern a kérdés kapcsán kijelentette, az európai politikai vezetők az utóbbi évtized során nem hangsúlyozták eléggé, hogy milyen előnyökkel jár az uniós tagság az egyes országok számára. Mint mondta, világossá kellene tenni az állampolgárok előtt, hogy a tagállamok mennyit nyertek az európai integrációval. Az Egyesült Királyságban csütörtökön tartanak népszavazást arról, hogy az ország továbbra is az Európai Unió tagja maradjon-e.

Stoltenberg: Európa nagyobb biztonságban van a britekkel

Nagy-Britannia Európai Unióban maradása kulcsfontosságú a transzatlanti biztonság és az erőszakos szélsőségek elleni közös erőfeszítések szempontjából - jelentette ki szerdán Jens Stoltenberg NATO-főtitkár. "Nagy-Britannia lakosságán múlik, hogy eldöntsék: maradnak-e, vagy távoznak. Amit én tehetek, hogy elmondom, mi számít a NATO-nak. Egy erős Nagy-Britannia, egy erős Európában jó Nagy-Britanniának és ugyanúgy jó a NATO-nak is" - vélekedett Stoltenberg, aki egy nappal a június 23-ra kitűzött brit EU-népszavazás előtt nyilatkozott.

"Annyi bizonytalansággal, annyi kiszámíthatatlansággal, terrorfenyegetésekkel, keleten pedig egy rámenősebb Oroszországgal vagyunk kénytelenek szembesülni. Úgy vélem, egy jobban szétzilálódott Európa olyasvalami, ami csak hozzájárul a minket körülvevő bizonytalansághoz" - tette hozzá Stoltenberg.

A NATO-főtitkár szerint az észak-atlanti szövetség és az unió fokozza együttműködését számos kérdésben, így a kibertámadások kivédésében és abban, amit Stoltenberg az Iszlám Állam és más szélsőséges szervezetek jelentette "terrorfenyegetésnek" nevezett. "Erős Európára és egy erős NATO-ra van szükségünk, hogy választ adhassunk mindezekre a kihívásokra, és Nagy-Britannia a kulcs ahhoz, hogy biztosíthassuk, hogy ez megtörténjen" - tette hozzá az észak-atlanti szövetség főtitkára.

Szerdán még egy utolsó figyelmeztetést címzett a francia elnök Londonnak, arra intve a briteket, hogy ha csütörtökön kiszavazzák hazájukat az Európai Unióból, akkor az visszafordíthatatlan lesz. A német kancellár visszafogottabban beszélt. 

Francois Hollande a leghatározottabban "visszafordíthatatlannak" mondta párizsi sajtóértekezletén az esetleges brit kilépést. A francia elnök bejelentette, hogy a jövő héten Németországba utazik az EU jövőjéről tárgyalni, akármi lesz is a brit népszavazás eredménye.

Angela Merkel német kancellár visszafogottabban fogalmazott. Mint mondta: azt akarja, hogy Nagy-Britannia EU-tag maradjon, de a döntés a briteké. Merkel azután beszélt Berlinben sajtóértekezleten, hogy tárgyalt Beata Szydlo lengyel miniszterelnökkel. Utóbbi úgy nyilatkozott: "erősen reméli", hogy a britek a bennmaradás mellett döntenek.

Németország és Bulgária nem akarja Nagy-Britannia távozását az EU-ból

Németország és Bulgária nem akarja Nagy-Britannia távozását az Európai Unióból - jelentették be Joachim Gauck német és Roszen Plevneliev bolgár elnök szerdán Szófiában közösen tartott sajtótájékoztatóján. "Aggodalommal figyeljük a népszavazást Nagy-Britanniában. Nem akarunk beavatkozni a brit alattvalók döntésébe, ugyanakkor örülnénk, ha a népszavazás nem vezetne az ország kilépéséhez az EU-ból, illetve más államok számára sem vetné fel a kérdést uniós tagságukat illetően" - mondta Gauck. "Remélem, hogy késő délután vagy az este folyamán európaiként mosolygó arcot mutathatunk" - utalt Gauck a június 23-ára kitűzött, a brit EU-tagság jövőjéről döntő referendumra. "Nem tudjuk elképzelni az Európai Uniót Nagy-Britannia nélkül, szeretjük barátainkat, akik a liberális demokráciát és a nyílt társadalmat jelképezik. Remélem, a brit alattvalók megértik, hogy éppen az EU jelenti a béke egyetlen receptjét Európa számára" - hangsúlyozta a bolgár elnök.

Plevneliev leszögezte, hogy "az egyedülálló, az összeurópai békét szolgáló projektnek folytatódnia kell". "Őszintén kívánom, hogy a népszavazás eredménye pozitív legyen, hogy a helyes történelmi döntést hozzák meg az EU támogatására, hogy a referendum újabb adag bizalmat szavazzon az EU-nak, mindannyiunknak" - hangsúlyozta.

A Nagy-Britannia uniós tagságáról kiírt népszavazás fordulópont lesz az Európai Unió, és így Magyarország történelmében is, azt azonban nem tudni, hogy Orbán Viktor miniszterelnök milyen politikát kíván folytatni a kilépés támogatóinak győzelme esetén - jelentette ki Ujhelyi István MSZP-s európai parlamenti (EP-) képviselő.

„Akár győznek a kilépni akarók, akár a bennmaradás mellett érvelők kerülnek többségbe, egy másik unióra fogunk ébredni” - fogalmazott Ujhelyi István, aki szerint már a döntéshozók asztalán vannak azok a forgatókönyvek, amelyek Londonnal vagy nélküle, de egy jóval szorosabban együttműködő, kétsebességes Európai Unió létrehozását vázolják fel.

A politikus hangsúlyozta: Nagy-Britannia uniós tagságának esetleges megszüntetése (Brexit) után új korszak kezdődik, „mi pedig a mai napig nem tudjuk, hogy Orbán Viktor milyen politikát kíván képviselni”.