A férfi és nő házasságán alapuló családfogalom alkotmányba iktatásáról voksolnak Romániában

 A referendum sikere esetén úgy pontosítják az alaptörvényt, hogy a család "egy férfi és egy nő önkéntes elhatározásával létrehozott házasságon" alapul, meggátolandó az azonos neműek házasságkötésének legalizálását. A hatályos román alkotmányban a nemsemleges "házaspárok" fogalom szerepel. Romániában az alkotmányt legalább kétharmados parlamenti többséggel elfogadott törvénnyel lehet módosítani, amelyet érvényes és eredményes népszavazásnak is meg kell erősítenie.

Romániában a rendszerváltozás után, 1991-ben elfogadott alkotmányt egyetlen alkalommal módosították, 2003-ban, amikor az euro-atlanti és európai uniós csatlakozás követelményeihez igazították a román alaptörvényt.A család fogalmának pontosítását célzó alkotmánymódosító népszavazás akkor lesz érvényes, ha a választói névjegyzékben szereplők több mint 30 százaléka (több mint 5 millió 685 ezer választó) leadja voksát, és a névjegyzékben szereplő polgárok több mint 25 százaléka (csaknem 4 millió 738 ezer polgár) igennel voksol.

A mostani alkotmánymódosítást az egyházi hátterű Koalíció a családért nevű, 44 egyesületet tömörítő ernyőszervezet kezdeményezte. Első alkalommal történik meg, hogy polgári kezdeményezésként indult az alkotmánymódosító folyamat Romániában, amelyhez - a szükséges félmillió helyett - több mint hárommillió támogató aláírását mellékeltek. A román alaptörvény átfogó módosítására 2013-ban, az akkor kétharmados többséggel kormányzó Szociálliberális Szövetség (USL) is kísérletet tett, de tervezetük nem jutott el a népszavazásig, mivel az alkotmánybíróság úgy ítélte meg, hogy a változtatások meghaladnák az alkotmánymódosítás (alkotmányban rögzített) kereteit.

A család alkotmányos meghatározását módosító indítványt a törvényhozók három negyede és a parlamenti pártok többsége támogatta. A pártok nem fordítottak nagy erőket a választók mozgósítására, miután a kezdeményezők arra figyelmeztették őket, hogy ne próbálják politikai célokra kisajátítani a referendumot. A kampányban főleg az egyházak buzdították voksolásra híveiket.

A magyar pártok mindegyike azt kérte szimpatizánsaitól, hogy vegyenek részt a népszavazáson. A két kisebb párt - a Magyar Polgári Párt (MPP) és Erdélyi Magyar Néppárt (EMNP) - igen voksra buzdít, míg az RMDSZ azt kéri választóitól, lelkiismeretük szerint szavazzanak a referendumon és ne engedjenek semmilyen uszításnak.

A népszavazás kétnapos lesz, a szavazókörök szombaton és vasárnap is mindenütt helyi idő szerint 7-től 21 óráig tartanak nyitva.

 A központi választási bizottság (BEC) becslése szerint szombaton délután négy óráig országszerte kevesebb mint 700 ezer választópolgár, a választói névjegyzékben szereplők 3,78 százaléka adta le voksát.

A magyar többségű megyék továbbra is sereghajtók: Hargita megyében 1,5 százalékos, Kovászna megyéből pedig 1,62 százalékos volt részvétel a referendum első kilenc órájának elteltével.

A legmagasabb részvételi adatot - 5,53 százalékot - a Partiumban, Bihar megyében jegyezték fel. Az átlagosnál nagyobb arányban járultak urnákhoz a dél-romániai Dambovita megyei (5,35 százalék) és a bánsági Krassó-Szörény megyei (4,82 százalék) választópolgárok.

Komolyabb fennakadás sehol sem volt. Reggel mintegy 60 szavazókörzet vezetője nem jelent meg, így őket helyettesíteni kellett, ezért néhány szavazóhelyiség később nyitott csak meg. Az egyik szavazókörzetnél egy ittas férfi okozott botrányt, akinél az őt előállító csendőrök gumilövedékes pisztolyt is találtak. Volt, akit nem engedtek útlevéllel szavazni, és néhány helyen felmerült a kettős szavazás gyanúja is: ezek kivizsgálására büntetőjogi eljárás indult.

Annak ellenére azonban, hogy kevés az incidens, az alkotmánymódosítás ellenzői máris csalással gyanúsítják a választási hatóságot. Egyrészt azért, mert a referendumon nem használják a részvételi adatoknak a 2016-os választásokon alkalmazott valós idejű követését és a többszöri voksolás kiküszöbölését megkönnyítő új informatikai rendszert, márpedig a népszavazás érvényessége szempontjából kulcskérdés a részvétel.

Másrészt a román ellenzéki média közvetlenül a szavazás előtt figyelt fel arra, hogy a választási hatóság (AEP) a részvételi arányt az állandó névjegyzékben szereplő romániai lakcímmel rendelkező állampolgárokhoz viszonyítja. Kihagyják tehát a számításukból és vélhetően a 30 százalékos érvényességi küszöb megállapításánál sem veszik figyelembe a külföldi lakcímmel rendelkező mintegy 600 ezer román állampolgárt, bár román állampolgárként voksolhatnak külföldön, ha feliratkoznak a pótlistára. A referendum ellenzői ezt is csalásnak tartják, hiszen ez csökkenti az érvényességi küszöböt, mivel azonban jogértelmezési kérdésről van szó, ha tétje lesz, vélhetően az alkotmánybíróság dönt majd az ügyben.

A szavazáson való részvételre buzdított Kelemen Hunor, a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) elnöke az Aradon tartott szombat reggeli sajtótájékoztatóján.

Kelemen Hunor sajnálatosnak tartotta, hogy a család alkotmányos meghatározásának módosításáról szervezett népszavazás kampányát az egymásnak feszülő felek manipulációja határozta meg, és nem sikerült racionálisan megvitatni a család és a házasság kérdését. Azt is bajnak tekintette, hogy a román alkotmány összekeveri a házasság és a család fogalmát, és ezt a mostani népszavazás sem rendezi. Ennek ellenére úgy vélte, hogy el kell menni szavazni, és ki-ki eldöntheti, hogy igennel vagy nemmel szavaz.

"Akik bojkottot hirdetnek, rosszat tesznek a demokráciának" - jelentette ki. Azt a látszatot keltik ugyanis hogy nem érdekli őket a téma. Hozzátette: nem lehet egyszer az urnáktól való távolmaradásra, máskor pedig részvételre biztatni az embereket. Újságírói kérdésre kijelentette, nem ért egyet Markó Bélával, az RMDSZ korábbi elnökével aki egy publicisztikában a távolmaradás mellett érvelt, de tiszteletben tartja a véleményét.

Kelemen Hunor azt is elmondta, hogy a népszavazás után azzal lehet levezetni a kampány során felgyűlt társadalmi feszültséget, hogy a román parlament törvényt alkot a bejegyzett élettársi viszonyról.

Egy másik kérdéssel, a román nyelv kisebbségi elemi iskolákban történő oktatásával kapcsolatban az RMDSZ elnöke kijelentette: meg kell változtatni azt a miniszteri rendeletet, amelynek értelmében nem lehet kifizetni a magyar tanítók által megtartott románórákat. Kijelentette: a szövetség álláspontja szerint minden túlórát ki kell fizetni.

Amikor egy újságíró a véleményét kérte azzal kapcsolatban, hogy a tisztségéből múlt héten lemondott Valentin Popa oktatási miniszternek nem sikerült románul szót váltania a csíkszentdomokosi általános iskola 6. osztályos magyar diákjaival, Kelemen Hunor kijelentette: "Valentin Popával elég nehéz is szót érteni, higgyék el nekem." Azt is hozzátette, ha hatodik osztályos korában őt kérdezik románul a csíkkarcfalvi iskolában, akkor valószínű, hogy ő sem tudott volna válaszolni.

Az MTI kérdésére Kelemen Hunor kijelentette: nem kíván beleszólni az RMDSZ területi és helyi szervezeteinek ügyeibe, de maga is úgy látja, hogy Makkai Gergelynek, Marosvásárhely RMDSZ-es alpolgármesterének le kell mondania a tisztségéből, miután a megyei szervezet állandó tanácsa megvonta tőle a bizalmat.

A fekete-tengeri földgázkészletek kitermelését lehetővé tevő - a hét során koalíciós feszültségeket okozó - törvénytervezettel kapcsolatban elmondta: a Románia kontinentális talapzatáról kitermelhető földgáz Magyarország, Ausztria és egész Közép-Európa számára megszüntethetné az orosz gáztól való függőséget. Kelemen Hunor kijelentette: az RMDSZ azt szorgalmazta, hogy a gázkitermelésből származó bevétel jelentős részét fordítsa az állam a gázhálózatok kiépítésére, hogy a lakosság nagyobb hányada tudja földgázzal melegíteni a lakását.