Külföld
A cseh belügyminiszter szerint Budapest sem tartja be az európai szerződéseket
Megállapodott Berlin és Bécs a menedékkérők beléptetésének összehangolásáról
„Ha minden európai állam betartaná az európai jogrendszert, akkor egyetlen illegális migráns sem lehetne a Cseh Köztársaságban. Azért, mert ezeket az embereket a schengeni övezetbe való belépés után az első biztonságos országban őrizetbe vennék, nyilvántartásba vennék őket, valamiféle dokumentummal látnák el, és ujjlenyomataik benne lennének az összeurópai nyilvántartásban. Ha tehát az emberek e nélkül
Bécs és Berlin megegyezett
Megegyezett a német és az osztrák kormány a balkáni migrációs útvonalon érkező menedékkérők Németországba szállításának összehangolásáról - közölte a német belügyminisztérium. A felek öt pontot jelöltek ki a bajor-osztrák határon a menedékkérők beléptetésére. Az osztrák fél kizárólag ezekre a helyekre szállíthat Németországba igyekvő menedékkérőket. A menedékkérőket "rendezett eljárásban" kell beléptetni, éjjel-nappal, a kijelölt átkelők alacsony száma éppen ezt szolgálja - mondta a tárca egy szóvivője. Azt nem árulta el, hogy mely határátkelőkről van szó, és nem erősítette meg azokat a sajtóhíreket, amelyek szerint a kiválasztott határátkelőkön óránként csak 50 menedékkérő léphet be Németországba.érkeznek hozzánk, az azért van, mert néhány ország - Görögország, Olaszország, Szlovénia, Magyarország, Ausztria - nem teljesíti kötelességeit” - jelentette ki Milan Chovanec.
A szlovén parlament bizottságai elutasítják az azonnali kerítésépítést
A szlovén parlament nemzetvédelmi bizottsága, valamint a hírszerző és biztonsági szolgálatokat felügyelő bizottság elvetette azt az ellenzéki javaslatot, hogy Ljubljana azonnal kezdje meg kerítés építését a horvát határon - közölte a szlovén hírügynökség (STA) pénteken.
A két bizottság azért ült össze, hogy megvitassa, milyen biztonsági intézkedéseket foganatosíthatnak, ha nem lép hatályba az a törvény, amelynek értelmében a hadsereg segítséget nyújthat a rendőrségnek a határ őrzésében.
A parlament által a múlt héten elfogadott törvényjavaslat ugyanis addig nem léphet hatályba, amíg le nem járt egy esetleges népszavazás kezdeményezésére az alkotmányban szavatolt egyhetes határidő. A Radio Student egyetemista szervezet a határidőn belül nyújtott be a parlamentnek egy erre vonatkozó civil kezdeményezést, ennek alapján pedig a házelnök pénteken elrendelte a népszavazás kiírásához szükséges aláírásgyűjtést. Erre 35 nap áll a civil szervezet rendelkezésére, azaz a törvényjavaslat addig semmi esetre sem léphet életbe.
Afganisztán betartja kötelezettségeit
Afganisztán betartja nemzetközi kötelezettségeit a Németországból kiutasított afgánokkal kapcsolatban - biztosította Asraf Gáni afgán államfő Frank-Walter Steinmeier német külügyminisztert egy pénteki telefonbeszélgetés alkalmával az afgán külügyminisztérium közlése szerint.
Gáni ezt azután jelentette ki, hogy csütörtökön az afgán migrációs ügyi miniszter azt közölte: a kabuli kormány egy erre vonatkozó egyezmény hiányában nem tartja kötelezettségének azoknak az afgánoknak a visszafogadását, akiknek Németországban elutasították menedékkérelmüket, illetve akiket kiutasítottak a német hatóságok.
Pénteken az afgán államfő azonban kijelentette: migrációs ügyi miniszterének korábbi nyilatkozata nem tükrözi kormánya álláspontját, és Afganisztán betartja nemzetközi kötelezettségeit.
Az afgán külügyminisztérium közleménye szerint Steinmeier, aki pénteken a szíriai polgárháború rendezését szolgáló konferencián vett részt Bécsben, a telefonbeszélgetés során a korábbi nyilatkozatok miatt felháborodásának adott hangot.
Szerdán Thomas de Maiziere német belügyminiszter elfogadhatatlannak nevezte az afgán menedékkérők nagy számát, és jelezte: az afgánoknak nem érdemes arra számítaniuk, hogy menekült-, vagy úgynevezett befogadott státust kapnak Németországban. Hozzátette: a berlini és a kabuli vezetés azon dolgozik, hogy az eddiginél jóval több menedékkérőt telepítsen haza Afganisztánba.
Juncker és Tusk megírta levelét
Minden uniós tagállamnak levelet küld pénteken Jean-Claude Juncker, az Európai Bizottság, valamint Donald Tusk, az Európai Tanács elnöke, melyben egyrészt áttekintést adtak a migrációs válság kezelése érdekében eddig hozott intézkedésekről, másrészt felszólították őket, hogy korábbi vállalásaikat teljesítsék és hajtsák végre a korábban eldöntött intézkedéseket. Ezzel párhuzamosan a bizottság azt ígérte, hogy ezentúl napi rendszerességgel közzéteszi majd az adatokat arról, hogy a tagállamok milyen vállalásokat tettek és mi valósult meg belőlük az úgynevezett Európai Migrációs Menetrend keretében, melyet májusban tett közzé a brüsszeli testület. A bizottság emlékeztetett, hogy szeptemberben azokat az intézkedéseket is meghatározta, melyeket elsőbbséggel, lehetőleg fél éven belül meg kellene hozni, s hogy ezt az Európai Tanács is támogatásáról biztosította.
Közzétette a bizottság, hogy szeptember 23. óta a tagállamok mennyi pénzt ígértek az afrikai és szíriai különalapba, illetve mennyit ajánlottak fel humanitárius segítségként a Világélelmezési Programnak, az ENSZ Menekültügyi Főbiztosságának és egyéb segély formájában. A táblázatból az derül ki, hogy az elvárt 5,6 milliárd euróból egyelőre a brüsszeli büdzsé áll 2,8 milliárd eurót, a tagállamok 515 millió eurót ajánlottak fel, és hiányzik még csaknem 2,3 milliárd euró felajánlás. A tagállamok felajánlásai változóak, Magyarország például egymillió euró humanitárius segély felajánlásával szerepel a táblázatban. A legtöbb pénzt, mind 100-100 millió eurót meghaladó összeget, a britek, a németek és a franciák ígérték.
Hollande az Európán belüli "falak és kerítések" ellen
Francois Hollande francia államfő "az Európán belüli falak és kerítések" ellen emelt szót pénteken, miután hivatalában fogadta Werner Faymann osztrák kancellárt.
"Nem szabad Európán belül falakat vagy kerítéseket emelni, hanem egyszerűen a külső határokat kell biztosítani" - mondta a francia elnök osztrák kollegájával tartott közös sajtótájékoztatóján az Elysée-palotában.
Ausztria kedden jelentette be, hogy "építési jellegű" munkálatok kezdődhetnek az osztrák-szlovén határ egy szakaszán. Szerdán Werner Faymann osztrák kancellár közölte: a menekültáradat ellenőrzésére műszakilag biztosítják a hatástérséget, "kaput építenek oldalsó szárnyakkal". Nem kerítést építenek az országhatárra, hanem műszaki biztonsági intézkedéseket foganatosítanak - hangsúlyozta.
A brüsszeli testület a menekültek elosztásának friss adatait is közzétette. Ebből az derül ki, hogy a két év alatt Görögországból, Olaszországból és az unión kívüli menekülttáborokból át-, illetve betelepítendő százhatvanezer menekültből eddig mindösszesen 86-ot sikerült áthelyezni Finnországba és Svédországba. Amúgy összesen a tagállamok fele alakított ki már a menekültek számára fogadóhelyeket, egészen pontosan 1375-öt.
Az adatsorból az is kiderül, melyik tagállam hány szakembert ajánlott fel az uniós menekültügy, valamint a határrendészeti ügynökségnek. A számok azt mutatják, hogy Magyarország egy menekültügyi és négy határrendészeti munkatársat bocsátott az uniós hatóságok rendelkezésére.
A bizottság arról is tett közzé adatokat, hogy hány olyan embert küldtek vissza a tagállamok szeptember óta, aki nem jogosult menekültstátusra. Görögországban az ilyen migránsok száma kereken nulla, Olaszország pedig októberben százötvenhárom embert küldött vissza Egyiptomba és Tunéziába. A Frontexen keresztül több tagállam együtmműködve ötszázhatvankilenc embert küldött vissza hazájába. Magyarország az elmúlt két hónapban negyvenötembert küldött vissza Koszovóba és egyet Nigériába.
Kölcsönös zsarolásról, méltatlan szidalmazásról beszélt Sigmar Gabriel
Láthatóan elbizonytalanította a Dánián keresztül Svédországba készülőillegális bevándorlókat az a fejlemény, hogy az utóbbi napokban a dán rendőrség fokozottan ellenőrzi a migránsokat a német határnál - közölte pénteken a berlini székhelyű Refugees Welcome nevű civil szervezet egyik képviselője.A szociáldemokraták (SPD) elnöke szerint elfogadhatatlan, hogy a konzervatív vezetés tagja, különösen Angela Merkel kancellár és Horst Seehofer bajor miniszterelnök hetek óta vitáznak. Gabriel minden eddiginél erélyesebben lépett fel az ügyben amikor úgy nyilatkozott: a „kölcsönös zsarolás” és egymás „szidalmazása méltatlan és felelőtlen”. Megjegyezte, hogy Seehofer és Merkel veszekedése „normális körülmények között is bizarr hatást keltene”, most viszont „a menekültek tömeges bevándorlása” révén keletkezett helyzetben egyenesen „a kormány cselekvőképességét veszélyezteti”. A politikus szerint azért is veszéles a kolíció tagja közötti vita, mert ezzel a kormánypártok egyre inkább teret engednek a radikálisoknak.
Élelemért és vízért könyörögtek Szlovéniában
Mindkét vezető szlovén napilap szerint katasztrofális állapotok uralkodnak a befogadóállomásokon, nincs toalett, sem tisztálkodási lehetőség, éppen ezért a bűz szinte elviselhetetlen, az emberek inkább a szabadban töltik az éjszakát. A híradások beszámolói szerint a migránsok többször élelemért és vízért könyörögtek, valamint a „freedom” (szabadság) szót skandálták. Egy rendőr a Dnevnik című lapnak azt mondta, egyre gyakoribbak az összetűzések, de úgy tűnik, valakinek meg kell halnia ahhoz, hogy válotzás történjen.
Osztrák külügyminiszter: a kerítésépítésnek az unió külső határánál lenne értelme
A kerítésépítésnek az unió külső határánál lenne értelme - jelentette ki az osztrák külügyminiszter pénteken a Neue Zürcher Zeitung című svájci lapnak adott interjújában.
A konzervatív néppárti Sebastian Kurz kérdésre válaszolva utalt arra, hogy alapjában véve nem ellenzi a kerítéseket, de - mint fogalmazott - a magyarországi kerítés rossz helyen van. Ugyanis mielőtt a menekültek Szerbiába érnek, már maguk mögött hagytak egy uniós országot, Görögországot - jelentette ki. A miniszter szerint a magyar kerítést azért építették, mert Európa nem tett semmit.
Kijelentette: amennyiben Szlovénia is bejelenti, hogy kerítést épít a horvát határszakaszra és a német politikusok is hasonlót terveznek a német-osztrák határnál, akkor látszik majd igazán milyen kilátástalan a helyzet, hiszen egyre több nemzetállam próbálja majd meg saját maga kezébe venni sorsát.
Amennyiben Németország lezárja a határait, akkor Ausztriának is ugyanígy kell tennie, hiszen az ország befogadó kapacitásának határához érkezett - jelentette ki Sebastian Kurz. Németországtól a miniszter világos válaszokat vár, hiszen szerinte az ország a menekültekben olyan benyomást keltett, hogy korlátlanul befogadja őket. Azt azonban - Angela Merkel kancellárra utalva - elutasította, hogy a menekültválságért Európából egyetlen kormányfőt tegyenek felelőssé, és azt reméljék, hogy mindent egyedül képes megoldani.
Kurz kijelentette: a határ biztosítása mellett a menekültrendszer európai szabályozására is szükség van. Jelenleg az embercsempészet közvetett támogatása zajlik, hiszen olyan migránsok is érkeznek, akik meg tudják fizetni a csempészeket - mondta a miniszter, akinek javaslata szerint Európán kívül kell igényelhetővé tenni a menekültkérelmet, hiszen így el lehetne dönteni, kinek van valóban szüksége védelemre.
A miniszter hangsúlyozta: egységes európai rendszerre van szükség, hiszen az egyes államok más szociális juttatást adhatnak a menekülteknek, ami oda vezethet, hogy a különböző országok eltérő módon lesznek vonzóak számukra.
Két menekülteket szállító hajó is elsüllyedt péntekre virradóra az Égei-tengeren
A görög hatóságok közölték: legalább huszonkét ember vesztette életét a balesetekben. A mentési műveletben négy görög járőrhajó, az európai uniós határvédelmi ügynökség, a Frontex egyik hajója, egy helikopter, továbbá egy-egy halász- és turistahajó vett részt. Egy másik hajó Rodosz partjainál borult fel, ebben a szerencsétlenségben három migráns vesztette életét, míg hat társuk megmenekült.
A hideg idő ellenére továbbra is naponta több száz bevándorló indul útnak Törökországból a tengeren keresztül Görögországba. Alekszisz Ciprasz görög kormányfő arra szólította fel európai uniós partnereit, hogy a menekültek törvényes beutazását lehetővé téve enyhítsen a mostani válsághelyzeten.