A briteknek téves elképzeléseik vannak az EU-bevándorlás hatásairól

A patinás King's College London egyetem politikatudományi intézete, a The UK in a Changing Europe (Az Egyesült Királyság a változó Európában) nevű, elsősorban az Európai Unió és Nagy-Britannia gazdasági-kereskedelmi kapcsolatrendszerének kutatására szakosodott londoni elemzőműhely és az Ipsos MORI közvélemény-kutató intézet vasárnap ismertetett közös vizsgálata szerint a briteknek mindössze a 29 százaléka tudja, hogy a külföldi EU-munkavállalók jóval több adót fizetnek be a brit költségvetésbe, mint amennyit onnan szociális és egészségügyi ellátásra igénybe vesznek.

A brit belügyminisztérium mellett működő, de hivatalosan független testületként tevékenykedő bevándorlási tanácsadó szervezet (Migration Advisory Committee, MAC) a kormány megbízásából elkészített, nemrégiben ismertetett átfogó tanulmányában kimutatta, hogy a Nagy-Britanniában dolgozó uniós munkavállalók a brit költségvetés jelentős nettó befizetői: a 2016-2017-es pénzügyi évben 4,7 milliárd fonttal (1710 milliárd forinttal) több adót fizettek az általuk igénybevett ellátások és közszolgáltatások költségénél.

A három intézmény által 2200 fős választói minta bevonásával elvégzett, vasárnap bemutatott felmérés szerint ugyanakkor a válaszadók 45 százaléka úgy gondolja, hogy a külföldi EU-munkavállalók vagy nagyjából ugyanannyi, vagy többmilliárd fonttal kevesebb adót fizetnek, mint amennyit a brit költségvetésből szociális és egyéb ellátásokra igénybe vesznek.

Jelentős különbség mutatkozik mindazonáltal a brit EU-tagság támogatóinak és ellenzőinek véleménye között. Azok közül, akik az uniós tagságról 2016-ban rendezett népszavazáson a bennmaradásra voksoltak, mindössze 14 százalék, a kilépésre szavazók körében viszont 42 százalék hiszi úgy, hogy a külföldi EU-munkavállalók milliárdokkal többe kerülnek a brit költségvetésnek az általuk befizetett adó összegénél.

A referendumon országos átlagban a kilépést pártolók kerültek szűk, 51,9 százalékos többségbe. A vasárnap ismertetett felmérés kimutatta azt is, hogy a britek abszolút többségének meggyőződése szerint az EU-társállamokból érkezők miatt növekedett a bűnözés Nagy-Britanniában. A megkérdezettek 56 százaléka vélekedett így, de azok közül, akik a népszavazáson a kilépésre voksoltak, 75 százaléknyian gondolták ezt.

A felmérésbe bevont választók átlagosan 39 százaléka - ezen belül a kilépésre szavazók 53 százaléka - mondta azt, hogy megítélése szerint az EU-országokból Nagy-Britanniába irányuló bevándorlás miatt romlott a brit egészségügyi ellátás színvonala, átlagosan 47 százalék - a kilépést pártolók körében 61 százalék - szerint pedig az uniós országokból érkező munkavállalók alkalmazása növelte a munkanélküliséget az alacsonyabb képzettséget igénylő szektorokban.

A felmérést elvégző három intézmény a vasárnap ismertetett elemzésben kiemeli, hogy ezek azok a kérdések, amelyekre a vizsgálat résztvevői a legnagyobb arányban adtak téves válaszokat. 

A felmérést készítő szakértők hangsúlyozzák azt is, hogy a Migration Advisory Committee által az EU-polgárok bevándorlásának hatásairól összeállított új tanulmány megállapításai szerint egyik állítás sem igaz.

A közvélemény-kutatásból kiderül az is, hogy a britek mélyen alulbecsülik az EU-társállamokból a brit gazdaságba érkező befektetések értékét, messze túlbecsülik ugyanakkor a külföldi EU-állampolgárok arányát a brit lakosságon belül.

A megkérdezettek átlagosan 36 százalékra taksálták az uniós befektetések arányát a Nagy-Britanniába érkező, 150 milliárd font (55 ezer milliárd forint) körüli éves külföldi befektetések teljes értékén belül, jóllehet a valós arány 63 százalék.

A felmérés résztvevői átlagosan 16 százalékra becsülték a Nagy-Britanniában élő külföldi EU-állampolgárok arányát a 66 milliós brit lakosságon belül, a tényleges arány viszont 6 százalék.

A brit kormánynak új költségvetést kell készítenie, ha nem születik megállapodás a brit EU-tagság megszűnésének (Brexit) feltételrendszeréről az Európai Unióval - mondta vasárnap a brit pénzügyminiszter.

Philip Hammond hétfőn ismerteti a londoni alsóházban a következő pénzügyi év költségvetési tervezetét. Hammond, akit a BBC közszolgálati televízió és a Sky News kereskedelmi hírtelevízió egyaránt megszólaltatott vasárnapi politikai magazinműsoraiban, mindkét interjúban elmondta: a költségvetés annak feltételezésével készül, hogy lesz Brexit-megállapodás, mivel London rendkívül valószínűtlennek tartja, hogy Nagy-Britanniának jövőre megállapodás nélkül kell kilépnie az EU-ból.

Hangsúlyozta ugyanakkor, hogy a kormány erre az eshetőségre is készenléti terveket dolgoz ki, és ha ez a forgatókönyv valósul meg, akkor más stratégiát kell alkalmazni a brit gazdaság jövőjére. 

Hozzátette: ebben az esetben másik költségvetésre is szükség lenne az új gazdasági stratégia megalapozásához.

A pénzügyminiszter a BBC-műsorban egyenes utalást tett arra is, hogy a Brexit-megállapodás elérése esetén lehet csak szó a pénzügyi válság óta tartó költségvetési szigor enyhítéséről.

Theresa May miniszterelnök a kormányzó Konzervatív Párt múlt havi éves kongresszusán tényként közölte, hogy "a megszorítások véget értek", ám e bejelentését számos elemző azóta megalapozatlannak minősítette.

Legutóbbi előrejelzéseikben nagy londoni elemzőházak is felhívták a figyelmet arra, hogy a Brexit-megállapodás elmaradása esetén nem lennének tarthatók a jelenlegi növekedési és költségvetési várakozások.

Az egyik legtekintélyesebb londoni pénzügyi-gazdasági elemzőház, az Oxford Economics erről összeállított átfogó tanulmányában közölte: modellszámításai azt mutatják, hogy megállapodás nélküli Brexit esetén a brit hazai össztermék (GDP) értéke már a kilépés várható időpontja utáni első teljes év, vagyis 2020 végére 2,1 százalékkal, 2023-ra 2,7 százalékkal maradna el attól a szinttől, amelyet a cég alapeseti előrejelzése szerint a brit gazdaság e két évben elérhetne.

Az Oxford Economics alapeseti prognózisa átfogó megállapodás elérésével és a brit EU-tagság megszűnése után tervezett átmeneti időszak érvényesítésével számol.

Egyes citybeli vélemények szerint a brit EU-tagság megállapodás nélküli megszűnése akár recessziót is okozhat a brit gazdaságban.

A The UK in a Changing Europe (Az Egyesült Királyság a változó Európában) nevű, elsősorban az Európai Unió és Nagy-Britannia gazdasági-kereskedelmi kapcsolatrendszerének kutatására szakosodott londoni elemzőműhely legutóbbi tanulmánya szerint a 2007-2008-as pénzügyi válság idején csak a Bank of England - a brit jegybank - által a brit bankrendszerbe juttatott likviditásinjekció akadályozta meg a szektor összeomlását.

A ház szerint azonban most nincs olyan intézmény, amely ugyanígy készen állna a kereskedelmi rendszer megvédésére megállapodás nélküli Brexit esetén, és ebben a helyzetben egyértelműen lehetséges - bár nem elkerülhetetlen - súlyos recesszió kialakulása a brit gazdaságban.