A brit bankrendszer elviselné a megállapodás nélküli Brexitet is

A Bank of England pénzügyi szakpolitikai bizottsága (Financial Policy Committee, FPC) - amely nem azonos a monetáris tanáccsal - kedden ismertetett helyzetértékelésében közölte: a tavaly elvégzett szektorszintű stresszhelyzeti teszt eredményei alapján továbbra is úgy ítéli meg, hogy a brit bankoknak "cliff edge Brexit" esetén sem lenne szükségük pótlólagos tőketartalékra.

A "cliff edge" (a szakadék széle) kifejezés a brit politikai és gazdasági közbeszédben azt a Brexit-változatot jelöli, amelynek alapján a brit EU-tagság a jövőbeni kapcsolatrendszer feltételeiről szóló megállapodás nélkül szűnne meg, és így a kilépési feltételek fokozatos életbe léptetésére tervezett átmeneti időszak is elmaradna.

A Bank of England stresszhelyzeti tesztje szélsőséges forgatókönyvet vizsgált. A szimulációs modellben a brit munkanélküliségi ráta 9,5 százalékra emelkedik, a lakossági ingatlanárak 33 százalékkal, a kereskedelmi ingatlanok árai átlagosan 40 százalékkal zuhannak, a brit befektetési eszközök külföldi kereslete hirtelen elapad, a font árfolyamindexe 27 százalékkal gyengül, és a jegybanki alapkamat a jelenlegi 0,75 százalékról 4 százalékra emelkedik.

A pénzügyi szakpolitikai bizottság keddi tanulmányában kimutatja, hogy a brit bankszektor összesített alapszintű - Tier 1 - tőkemegfelelési mutatója jelenleg 16,8 százalék, és ez azt jelenti, hogy a bankrendszer tőkeereje a tíz évvel ezelőtti globális pénzügyi válság idején mért szintnek hozzávetőleg a háromszorosa.

A Bank of England szakbizottsága szerint ennek alapján a brit bankrendszer a rendelkezésére álló tőkével ma már könnyedén elviselne olyan veszteségeket is, amelyek 2007-ben még teljesen felemésztették volna a bankok akkori tőkeellátottságát.

Az FPC szerint ugyanakkor az Európai Uniónak az eddigieknél többet kellene tennie a határokon átnyúló pénzügyi szolgáltatások védelméért a megállapodás nélküli Brexit esetére. A brit jegybank szakbizottsága szerint Nagy-Britanniában már jelentős előrelépés történt e kockázatok kivédésére, az EU-ban tapasztalható haladás ugyanezen a kockázati területen azonban "korlátozott".

A londoni Cityben honos pénzügyi szolgáltató cégek ugyanakkor attól tartanak, hogy a brit kormány Brexit-stratégiája miatt még megegyezéses kilépés esetén is elveszíthetik az euróövezeti piacokra szóló szolgáltatásnyújtási engedélyeiket - az úgynevezett passporting-jogosultságokat -, mivel London tervei szerint Nagy-Britannia az EU-tagság megszűnésével egy időben kilépne az Európai Unió egységes belső piacáról is. 

A legrészletesebb elemzést erről a kockázatról az Oliver Wyman globális vállalati tanácsadó cég készítette. A ház modellszámításai szerint a legrosszabb forgatókönyvek megvalósulása esetén az EU-piachoz kötődő üzleti aktivitás a londoni pénzügyi szolgáltatási szektorban 40-50 százalékkal zuhanna, és ez a tovagyűrűző másodlagos hatásokkal együtt 38 milliárd font (több mint 14 ezer milliárd forint) bevételkieséssel és 75 ezer munkahely megszűnésével is járhat a Cityben.

Diplomáciai források arról számoltak be, hogy jelentős előrelépés történt a kiválási tárgyalásokon több területen is, ami enyhített a felek közötti feszültségen, ez pedig új lendületet adhat a folyamatnak. Közelebb került a megoldás például a vitarendezés jövőbeli lehetőségeit és a ciprusi brit katonai támaszpontokon tartózkodó uniós állampolgárok jogait illetően.

Noha továbbra is vannak még rendezésre váró kérdések, például az ír-északír határellenőrzés ügye, de óvatos optimizmus figyelhető meg London és Brüsszel részéről egyaránt - közölték bennfentesek a Politico hírportál cikke szerint.

A legnehezebbnek még mindig az ír kérdés megoldása ígérkezik, a brit kormány várhatóan a napokban mutatja majd be újabb javaslatait arra vonatkozóan, hogy miként lehetne elkerülni a szigorú határellenőrzés visszaállítását Észak-Írország és az Ír Köztársaság között olyan módon, amely elfogadható mindegyik fél számára.

"Remélem, sőt szinte bizonyos vagyok benne, hogy a végén tető alá tudjuk hozni az egyezséget" - jelentette ki szombaton Donald Tusk, az Európai Tanács elnöke.

Egy nappal korábban az Európai Bizottságot vezető Jean-Claude Juncker és Simon Coveney ír kormányfőhelyettes ugyancsak pozitívan nyilatkozott.

A legderűlátóbb forgatókönyv szerint Michel Barnier, az EU Brexit-ügyi főtárgyalója már a kiválási szerződés végleges változatával érkezik a jövő szerdán kezdődő EU-csúcsra, amelyet egy rendkívüli csúcsértekezleten írhatnának alá az uniós állam- és kormányfők november közepén.

Az ügy bonyolultságát jelzi azonban, hogy az észak-írországi britpárti Demokratikus Unionista Párt (DUP) vezetője keddi brüsszeli tárgyalása után leszögezte: nem fognak olyan megoldást elfogadni, amely eltérő vámszabályokkal és szabályozásokkal szétszabdalná az Egyesült Királyság közös piacát. Arlene Foster elismerte, nem látta még a friss londoni javaslatokat, viszont ismét egyértelművé tette, hogy nem támogatnák Észak-Írország kivételes státuszát. A brit kormányzó Konzervatív Párt a júniusi előrehozott választásokon elvesztette addigi csekély alsóházi többségét is, s azóta kisebbségben, a DUP külső eseti támogatásával tud csak kormányozni.

A szeptemberi salzburgi csúcstalálkozó után egy ideig elkerülhetetlennek tűnt a rendezetlen kiválás, a viszony ugyanis elmérgesedni látszott a két oldal között, Jeremy Hunt brit külügyminiszter egy később visszavont kijelentésében például a Szovjetunióhoz hasonlította az Európai Uniót.

Az Európai Bizottság legkésőbb novemberben le akarja zárni a tárgyalásokat, hogy az Egyesült Királyság kilépésének 2019. március 29-i időpontjáig legyen elég idő az egyezmény ratifikálására.

Szerdán Michel Barnier tájékoztatja a bizottság tagjait a folyamat állásáról, pénteken a bennmaradó tagországok uniós nagykövetei tanácskoznak, hétvégén intenzív EU-brit tárgyalások várhatók, hétfőn pedig az összes jelenlegi tagállam képviselői összeülnek Brüsszelben. Ezt a huszonhetek miniszteri tanácsülése követi kedden, majd másnap megkezdődik a tagországok állam-, illetve kormányfőinek csúcstalálkozója Brüsszelben.