Külföld
A brit Munkáspárt módosítások nélkül nem szavazza meg az EU-tagságról szóló törvény visszavonását
A tervezetről jövő hétfőn várható az első szavazás
A Labour szóvivője közölte: a párt továbbra is tiszteletben tartja a brit EU-tagságról tartott - a kilépésre voksolók által szűk többséggel megnyert - tavalyi népszavazás eredményét. A kilépési törvénytervezet azonban a Munkáspárt megítélése szerint lehetővé tenné, hogy a kormány gyakorlatilag rendeleti úton, parlamenti hatáskörök elvonásával alakítsa ki az uniós tagság megszűnésének hazai feltételrendszerét, és ezt a Labour nem tartja elfogadhatónak.
A brit EU-tagság megszűnésének jogszabályi kereteit megteremtő, átfogó törvénytervezetet júliusban ismertette a Konzervatív Párt vezette kisebbségi brit kormány. A tervezet csütörtökön kerül második olvasatban, vagyis részletes vitára az alsóház elé, és jövő hétfőn várható az első szavazás róla. Sarkalatos elemei közé tartozik a brit EU-tagságot rögzítő, 45 éve elfogadott törvény visszavonása és az uniós eredetű jogszabálytömeg átvezetése a brit jogrendszerbe.
Az 1972-ben kelt csatlakozási törvény jelenlegi formája kimondja, hogy az uniós szinten elfogadott új jogszabályok minden esetben brit törvényekké is válnak. Így az Egyesült Királyság kilépése az Európai Unióból azt is jelenti, hogy ez a külső jogforrás, amelynek figyelembevételét az 1972-es csatlakozási törvény előírja, megszűnik.
Ezért kell a brit EU tagság 2019 tavaszára várható megszűnéséig visszavonni a brit csatlakozásról született - az akkori Európai Gazdasági Közösség (EGK) fejlődésével párhuzamosan többször módosított - törvényt. A visszavonási törvénytervezetben azonban szerepelnek olyan záradékok, amelyek elvileg lehetővé teszik, hogy a kormány parlamenti döntés nélkül, saját hatáskörében jelölje ki a brit jogrendszerbe átvezetendő uniós jogszabálytömeg elemeiből azokat, amelyeket nem kíván megtartani az EU-tagság megszűnése után. A Munkáspárt ezt a lehetőséget tartja elfogadhatatlannak, és keddi határozatában közölte, hogy ha ez így marad, a jövő héten nem szavazza meg a csatlakozási törvény visszavonására beterjesztett tervezetet.
Az indítvány jövő hétfőn esedékes első fordulós alsóházi szavazásához azonban nagy valószínűséggel így is biztosított a többség, mivel a konzervatív párti kormánynak külső eseti segítséget nyújtó, erőteljesen Brexit-párti észak-írországi protestáns erő, a Demokratikus Unionista Párt (DUP) mindenképpen megszavazza a tervezetet, és egyelőre a Konzervatív Párt alsóházi frakciójának EU-párti tagjai sem készülnek lázadásra.
A júniusi előrehozott választásokon kisebbségbe került, a DUP eseti külső támogatásával kormányzó Konzervatív Párt pozíciója azonban meglehetősen ingatag, és a Brexit-folyamat későbbi törvényalkotási időszakában folyamatos kockázatot jelentenek a megosztott frakción belüli esetleges lázadások.
Davis: London "sokkal rugalmasabb" a kilépési tárgyalásokon, mint az EU
Az Európai Unióval tartott legutóbbi tárgyalási forduló ismét nyilvánvalóvá tette, hogy a brit kormány "sokkal rugalmasabb és gyakorlatiasabb" hozzáállást tanúsít a brit EU-tagság megszűnéséhez kötődő kérdésekben, mint az EU - mondta kedden a kilépési tárgyalásokat London részéről irányító brit minisztérium vezetője.
David Davis, aki a nyári parlamenti szünet után először összeült alsóházat tájékoztatta az Európai Bizottság tárgyalásvezetőjével, Michel Barnier-val folytatott minapi megbeszéléseiről, kijelentette: a további tárgyalási fordulókon a jelenleginél több rugalmasságot fog kérni az EU-tól.
Davis példaként említette, hogy az unió egyelőre nem tervezi az EU-országokban élő brit állampolgárok jelenlegi szavazati jogának fenntartását, jóllehet London egyértelművé tette, hogy biztosítani kívánja a Nagy-Britanniában élő külföldi EU-állampolgárok részvételi és szavazati jogait a brit helyhatósági választásokon.
A brit Brexit-miniszter szerint jelentősek a nézetkülönbségek London és Brüsszel között abban a kérdésben is, hogy Nagy-Britanniának milyen további fizetési kötelezettségei lesznek EU-tagsága megszűnése után.A brit kormány igen alaposan megvizsgálja az EU által előterjesztendő követeléseket, de a két fél egyelőre "nagyon eltérő jogi állásponton van" abban a kérdésben, hogy "ki kinek mennyivel tartozik".
Hivatalosan egyelőre nem hangzottak el konkrét összegek, de a Financial Times néhány hete közölte: számításai szerint az Európai Unió akár százmilliárd euró egyszeri bruttó befizetési igényt is benyújthat Nagy-Britanniának a brit EU-tagság megszűnésének feltételeiről szóló megállapodás fejében. A londoni gazdasági napilap értesülései szerint az EU Brexit-tárgyalóinak kalkulációi egyebek mellett tartalmazzák a brit EU-tagság megszűnése utáni időszakra, 2019-2020-ra vállalt mezőgazdasági és egyéb költségvetési hozzájárulást, és az uniós adminisztratív költségeket.
A brit kormány és személyesen David Davis is azóta több nyilatkozatban határozottan leszögezte, hogy London ekkora számlát biztosan nem fog elfogadni és kifizetni. Keddi alsóházi beszámolójában Davis azt mondta: érzése szerint az EU megpróbálja a szűk tárgyalási időkeretet arra felhasználni, hogy a brit kormányt "belehajszolja" egy megállapodás elfogadásába a kilépés pénzügyi és egyéb feltételrendszeréről. A Brexit-ügyi miniszter hozzátette: arra számít, hogy a pénzügyi kötelezettségekről folyó vita végigkíséri az egész tárgyalási folyamatot.