A V4-ek támogatják az unió további bővítését

Witold Waszczykowski lengyel, Lubomir Zaorálek cseh, Miroslav Lajcák szlovák és Szijjártó Péter magyar külügyminiszter megerősítették hazájuk arra irányuló szándékát, hogy együttműködnek a balkáni országokkal, és támogatják integrációs törekvéseiket. Pozitívan értékelték minden eddigi lépésüket az EU-hoz és a NATO-hoz való közeledés érdekében.

"Az EU bővítése felbecsülhetetlen értékű eszköz a Nyugat-Balkán biztonságának, stabilitásának és jólétének növelésére. Amint az EU Globális Stratégiájában is szerepel, a hiteles bővítési politika stratégiai befektetés Európa biztonságába és jólétébe, és egy bizonyos mértékig már eddig is hozzájárult Európa békéjének fenntartásához" - olvasható a közleményben. "A jószomszédi kapcsolatok a sikeres EU-integráció egyik feltétele. Ezért arra bíztatjuk nyugat-balkáni partnereinket, hogy folytassák az egymás közötti kapcsolataik normalizálását és fejlesztését, és a párbeszéd útján közelítsék egymáshoz társadalmaikat" - tették hozzá. 

A varsói tanácskozáson a visegrádiakon kívül az említett hat nyugat-balkáni ország (Albánia, Bosznia-Hercegovina, Szerbia, Macedónia, Montenegró és Koszovó), valamint Bulgária, Horvátország, Görögország, Románia, Szlovénia és Olaszország külügyminiszterei vettek részt. A találkozón a migráció, az energiabiztonság, a hibrid fenyegetések, a terrorizmus és a szervezett bűnözés kérdése is szerepelt.

Magyarország három javaslatot tett a bővítési folyamat gyorsítására

Magyarország kedden Varsóban három konkrét javaslatot tett az európai uniós bővítési folyamat felgyorsítására - jelentette be Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter a V4 csoport külügyminisztereinek, valamint Federica Mogherininek, az EU kül- és biztonságpolitikai főképviselőjének közös sajtóértekezletén. A visegrádi négyeknek az eddigieknél is aktívabbaknak kell lenniük az Európai Unió bővítésének felgyorsításában - hangoztatta Szijjártó Péter az új kezdeményezéseket indokolva. 

Az első javaslat az, hogy az EU még az idén nyisson meg három fejezetet Szerbiával a csatlakozási tárgyalásokon, mégpedig a közbeszerzésről, az oktatásról és a kutatás-fejlesztésről szólókat. A második javaslat az, hogy Albánia esetében "ne toljuk el a csatlakozási tárgyalások megkezdését az Európai Bizottság következő jelentéséig, vagyis 2018-ig", hanem azok azonnal kezdődjenek el, "amint Albánia erre készen áll". Harmadrészt pedig "fejezzék be a Macedóniával űzött csúf játékot, és vegyük rá Görögországot arra, hogy ne éljen vétójogával, ne blokkolja a macedón csatlakozási folyamat megkezdését" - fogalmazott Szijjártó Péter. Szorgalmazta: a két ország kétoldalú tárgyalásokon próbálja megoldani problémáit, Görögország csak akkor használja a vétójogát, "ha a csatlakozási tárgyalásokkal párhuzamosan nem sikerül megállapodni a kétoldalú ügyekről".

Szijjártó úgy értékelte, hogy "furcsa helyzet alakult ki Európában", tekintettel arra, hogy a közép-európai országok az EU bővítéséért szállnak síkra, közben pedig "Nyugat-Európában bővítési fáradság uralkodott el, és a kontinens második legerősebb gazdaságával rendelkező ország éppen elhagyni készül az EU-t".  A V4-ek aggódnak a Nyugat-Európából érkező hírek miatt - mondta, utalva Jean-Claude Junckernek, az Európai Bizottság (EB) elnökének korábbi kijelentésére, miszerint a következő öt évben nem lesz bővítés az EU-ban. A visegrádi országok ezzel nem értenek egyet - hangsúlyozta a miniszter. "Nem a következő öt éven belül, hanem azonnal bővíteni kellene az EU-t" - húzta alá, hozzátéve: az EU megerősödéséhez vezető egyik legfontosabb eszköz éppen a bővítés. Az integrációs folyamat lassítása biztonsági és gazdasági kockázatot jelent - értékelte.

"A Nyugat-Balkánról szólva a bevándorlási válságot nem hagyhatjuk el a napirendről" - folytatta Szijjártó Péter, majd kifejtette: e válság jelenleg észlelhető lecsendesedéséhez nem kizárólag az EU és Törökország közötti megállapodás vezetett, hanem "legalább ugyanannyira a nyugat-balkáni országok azon döntése, hogy visszavették a saját határaik feletti ellenőrzés képességét és jogát". Nem tudható, hogy az EU-török megállapodás meddig tart ki, és mikor indul újabb bevándorlási nyomás Európa felé a Nyugat-Balkánon keresztül - jelentette ki Szijjártó. Európa alapvető érdekének nevezte, "hogy a nyugat-balkáni országok legyenek abban az erőállapotban, hogy megvédjék határaikat egy újabb bevándorlási nyomás esetén". A nyugat-balkáni országok megerősítéséhez vezető leggyorsabb és leghatékonyabb út az európai integráció - fejtette ki. "Ezért Magyarország a V4-ekkel együtt mindent megtesz annak érdekében, hogy a nyugat-balkáni országok európai integrációja minél gyorsabban megtörténjen" - szögezte le.

Miroslav Lajcák, az EU soros elnökségét betöltő Szlovákia külügyminisztere a sajtóértekezleten reményét fejezte ki, hogy sikerül konszenzusra jutni a migráció ügyében az EU következő, december 15-16-án esedékes csúcsértekezletéig. Ha a konszenzus mégsem jönne létre, Szlovákia át fogja adni javaslatát az EU következő soros elnökének, Máltának - mondta. Szlovákia javaslatának lényege, hogy az EU-tagországok minden egyes tagállam és az unió egésze számára is elfogadható feltételekkel vegyenek részt a migráció szabályozásában. A Szlovákia által javasolt "hatékony szolidaritás" elvét jelenleg tanulmányozza az Európai Bizottság. Robert Kalinák szlovák belügyminiszter korábban ennek példájaként hozta fel a Szlovákia által Ausztriának a menekültek elhelyezésében nyújtott segítséget, azt, hogy területén átmenetileg elhelyezett 1200 menekültet, akik Ausztriától kértek menedékjogot. Ezek az emberek Szlovákiában várták ki kérelmük elbírálását. Ily módon azok a tagországok, amelyek nem célországai a migránsoknak, "tehermentesíthetik" a fő nyomás alatt álló tagországokat - mondta Kalinák.