Külföld
„A NATO-csúcs döntései a szövetség megújulásának jelei”
Szakértők és a külföldi lapok is reagáltak az eseményekre
További lényeges elemként emelte ki a kutató, hogy kulcsfontosságú megegyezés jött létre a NATO és az Európai Unió között, Magyarország szempontjából pedig fontos, hogy a szövetség szerepet vállal Európa (tengeri) határainak védelmében.
A lengyel fővárosban pénteken és szombaton megtartott csúcstalálkozó hosszú évek óta az első olyan NATO-csúcs volt, ahol a szövetség komolyan foglalkozott az elrettentés politikájával és döntéseket is hozott ennek megvalósítására. E döntések legfőbb nyertesei azok az országok - Észtország, Lettország, Litvánia és Lengyelország -, amelyek a 2008-as orosz-grúz háború óta legfőbb szószólói a NATO megerősítésének.
Oroszország a bizonytalanság egyik fő oka
A kutató szerint a csúcs egyik másik fontos törekvése és célja a szövetség egységének demonstrálása volt a külvilág felé. Bár a NATO hivatalosan fenntartja azt az álláspontját, hogy nincsenek ellenségei, és tevékenysége nem irányul más államok ellen, a jelenlegi bizonytalan időkben szükségét látja tagállamai biztonsága megerősítésének. Az állam- és kormányfők varsói nyilatkozata világossá teszi azt is, hogy e bizonytalanság egyik fő okát a szövetség – a terrorizmus, közel-keleti és észak-afrikai események mellett – Oroszország magatartásában látja.
Nem szegik meg a NATO-orosz megállapodást
Arra is kitért Tálas Péter, hogy a varsói találkozó egyik legfontosabb döntése az, hogy „előretolt rotációs jelenléttel” négy zászlóaljharccsoportot (összesen 4000 katonát) helyez el Lengyelország és a három balti NATO-tagállam területén, így erősítve meg a szövetség keleti szárnyát. A főtitkár a mostani csúcson bejelentette azt is, hogy az "állandó rotációs jelenlétnek" – amellyel a szövetség formálisan nem szegi meg a 1997-es NATO-orosz megállapodást arról, hogy nem telepít állandó katonai támaszpontokat az új tagállamok területére – időben nincsenek határai. A zászlóaljharccsoportokat több nemzet alkotja, a Lengyelországba telepítettet az Egyesült Államok, a litvániait Németország, a lettországit Kanada, az észtországit pedig Nagy-Britannia vezeti.
Az Ukrajinszka Pravda kijevi hírportál kommentárjában kedvező fejleménynek nevezte azt, hogy az atlanti szervezet jelentős mértékben növeli segítségnyújtását Ukrajnának. A hírportál ugyanakkor rámutatott arra, hogy a szövetség által jóváhagyott, úgynevezett átfogó támogatási csomagról semmilyen részletet nem hoztak nyilvánosságra. A hírportál kedvezőtlennek értékelte azt, hogy az elfogadott határozatban egyetlen utalás sincs Ukrajna NATO-csatlakozásának perspektívájára. "A szövetség ismét elfelejtette, hogy erre 2008-ban ígéretet tett Ukrajnának" - írta az elemzés szerzője kiemelve, hogy a Grúziáról hozott határozatban viszont konkrétan kinyilatkoztatta az atlanti szervezet, hogy az ország idővel a NATO-tagjává válik. A portál kedvezőnek minősítette azt, hogy a szövetség kimondta: orosz katonák vannak a Donyec-medencében. A NATO egyetértett továbbá Kijevvel abban, hogy nem lehet választásokat rendezni a szakadár kelet-ukrajnai területeken addig, amíg a Kreml nem teljesíti a minszki megállapodásban foglaltakat.
Tálas Péter kiemelte: a NATO a terrorfenyegetés és a szövetség terrorizmus elleni fellépése kapcsán két fontos döntést hozott. Egyrészt a 2016 utáni időszakra meg kívánja hosszabbítani a szövetség kiképzési misszióját Afganisztánban, másrészt katonai és terrorellenes kiképzési missziókat kíván indítani az Iszlám Állam elleni harc támogatása érdekében Irakban, Líbiában és Tunéziában.
Így működik az elrettentés
Természetesen a külföldi lapok is reagáltak a fejleményekre. A Die Welt című konzervatív lap kiemelte: „a szövetség Varsóban az egyetlen helyes döntést hozta meg: több fegyverkezésről és több elrettentésről határozott”. A négy zászlóalj állmásoztatása az orosz határ közelében és a gyorsreagálású erők létrehozása „megfelelő védekező válasz Oroszország erőszakosságára”. A NATO ugyan nem tudna megakadályozni egy baltikumi orosz inváziót, de „megnövelné egy ilyen támadás költségeit” Oroszország számára. „Éppen így működik az elrettentés” – írta a Die Welt.
A liberális Der Tagesspiegel rámutatott, hogy a Varsóban hozott döntések révén, a „Bundeswehr történetében most először állomásoznak majd német katonák Kelet-Európában”. A "nyugati védelmi szövetség" jövőjét tekintve döntő fontosságú, hogy megmaradjon az összetartás tagjai között, a varsói döntés "ezért is történelmi jelentőségű", hiszen megmutatja, hogy „a nagy NATO-tagállamok kiállnak a kisebb, új tagok mellett” – hangsúlyozta a Der Tagesspiegel. A baloldali Frankfurter Rundschau szerint a NATO új küldetései „jelentősen megváltoztatják Németország szerepét”. Az csak a "kisebbik gond", hogy nagy vita várható a német közreműködésről az AWACS felderítő repülőgépeknek az Iszlám Állam terrorszervezet elleni bevetésében. Nagyobb gond, hogy a "fegyverkezéshez" további eurómilliárdokra lesz szükség.
Jelképek és gesztusok jegyében zajlott a varsói NATO-csúcstalálkozó, de a szövetség katonáinak gyakorlati bevetésével nem foglalkozott – állapította meg a Lidové Noviny című cseh napilap. A konzervatív újsághoz hasonlóan a többi cseh lap kommentátora is úgy véli: a NATO Varsóban újra megmutatta, hogy keményebb álláspontot foglal el Vlagyimir Putyin Oroszországával szemben, mint az Európai Unió. Csak árnyalatnyi különbségeket tartalmazó véleménycikkekben kommentálták a varsói NATO-csúcs eredményeit hétfőn a pozsonyi lapok, amelyek szerint a konferencia – jelképes döntései mellett – erős jelzést küldött a „Nyugat egységéről.” „Varsó végeredményei többségükben jelképesek, de a jelzés, hogy a nyugat a biztonság területén egységes, erősen lett elküldve” – írta a liberális pozsonyi Sme. Az, hogy a szövetség által Lengyelországban és a Baltikumban elhelyezett haderőben Nagy Britannia az egyik vezető hatalom lesz, azt mutatja, hogy "a britek nem mennek sehova" - vélekedik a lap kommentárírója, Peter Schutz, aki szerint Németország szerepvállalása ennél is fontosabb, mivel egy esetleges orosz agresszió esetén a fegyveres konfliktus felelősségének felvállalását jelzi.
Megosztottság vagy egység?
A francia Le Figaro szerint a varsói NATO-csúcson a megosztottság mutatkozott meg az orosz fenyegetettséggel szemben, miután Lengyelországgal és a balti államokkal ellentétben a szövetség nem akarta olyan ellenségként megjelölni Oroszországot, amely ellen fel kellene fegyverkezni. A találkozón elhangzott nyilatkozatok azonban eltérnek a zárónyilatkozat tartalmától, s a NATO mégiscsak megerősíti a keleti-európai szárnyát mintegy négyezer katonával. A Le Monde ezzel szemben azt emelte ki, hogy az egység, a határozottság és a párbeszéd volt a találkozó három kulcsszava, ahol a NATO-tagok bebizonyították, hogy képesek a konszenzusra. A kelet-európai szárny megerősítése katonailag nem jelentős, miután „nem négyezer katona fogja megállítani az orosz tankokat, hanem politikai erődemonstrációként szolgál Oroszországgal szemben.”
Nagyobb biztonságban érezheti magát Lengyelország
A NATO elrettentő képességei szempontjából "áttörésnek" minősíti a varsói csúcsot a Rzeczpospolita független jobbközép lengyel napilap főszerkesztője. Boguslaw Chrabota úgy látja: az atlanti szövetség, döntve a katonai erő telepítéséről a korábbi szovjet érdekszférában, „legyőzte azt a tehetetlenséget, melyet a Szovjetunió örökösei iránt tanúsított”. A Gazeta Wyborcza balliberális lengyel napilap kommentátora megállapítja: a NATO-csúcs után Lengyelország és a balti államok az eddigieknél nagyobb biztonságban érezhetik magukat.