Külföld
A NATO tengeri műveletet indít a görög és török partok közelében
Ankara egyszer megnyithatja határait
A beszámolók szerint Németország, Törökország és Görögország közösen fordul a NATO-hoz támogatásért az embercsempészek elleni küzdelemhez. A három NATO-tagállam szerda este juttatta el a kérelmet tartalmazó dokumentumot a társállamok védelmi minisztereinek, és az ügyet már csütörtökön napirendre veszik a tárcavezetők brüsszeli tanácskozásán.
A NATO tengeri műveletet indít a görög és török partok közelében
Németország, Törökország és Görögország kérésének eleget téve a NATO tengeri műveletet indít a görög és török partok közelében a menekültválság enyhítése érdekében - jelentette be az amerikai védelmi miniszter csütörtökön, a katonai szövetség brüsszeli tanácskozásának második napján.
Ashton Carter tájékoztatása szerint az észak-atlanti szövetség védelmi minisztereinek csütörtök reggeli ülésén a felek mindegyike támogatásáról biztosította az Égei-tengeren tervezett műveletet, és jelezte, hajlandó benne részt venni. A misszió egyik fő célja a menekültáradat nyomon követése és az embercsempész-hálózatok felszámolása.
Jens Stoltenberg, a szervezet főtitkára arról számolt be, hogy a küldetéshez a NATO 2. számú állandó haditengerészeti csoportját (SNMG2) fogják mozgósítani, amely jelenleg is a Földközi-tengeren hajózik. Hozzátette, a NATO európai erőinek főparancsnoki tisztét betöltő Philip Breedlove tábornok utasítására a három hajóból álló köteléket azonnali hatállyal az Égei-tengerre vezénylik, ahol meg fogja kezdeni a felderítő műveletet.
A főtitkár kiemelte, a misszió fontos információkkal fogja ellátni a görög és a török parti őrséget, valamint az Európai Unió hatóságait. Mint mondta, a küldetés célja nem a menekülthajók visszafordítása, hanem az embercsempészek elleni fellépés.
Stoltenberg hangsúlyozta, már több ország jelezte, hogy kész további hajókkal hozzájárulni az égei-tengeri művelethez, de a részletek kidolgozása még folyamatban van. A főtitkár szerint az évtizedes görög-török határvitákra tekintettel a küldetésben részt vevő görög hajók csak görög felségvizeken, a török hajók pedig török felségvizeken fognak hajózni a megállapodás szerint.
Ursula von der Leyen német védelmi miniszter tudatta, Törökország beleegyezett, hogy visszafogadja a NATO-hajók által felfedezett vagy kimentett migránsokat.
Az égei-tengeri misszió kérdése nem szerepelt a miniszteri ülés eredetileg tervezett napirendjén, Németország, Törökország és Görögország azonban szerda este a NATO-hoz fordult támogatásért az embercsempészek elleni küzdelemhez.
Stoltenberg sajtótájékoztatóján azt is bejelentette, a NATO az Egyesült Államok kérésére AWACS típusú légtérellenőrző repülőgépekkel fogja segíteni az - Irakban és Szíriában nagy területeket ellenőrző - Iszlám Állam nevű dzsihadista terrorszervezet elleni harcot.
Noha a NATO-országok, és különösen az európai tagállamok egyre növekvő aggodalommal szemlélik a közel-keleti helyzetet, a szövetségnek ez lesz az első közvetlen szerepvállalása a szélsőséges iszlamista csoport elleni hadjáratban.
Az elképzelés szerint NATO-hajók járőröznek majd a görög-török tengeri határ térségében - ahol a legtöbb menekült átkel az EU-ba az első számú tranzitországból, Törökországból -, és a terület ellenőrzése során feltárt adataikat megosztják a görög és a török hatóságokkal, amelyek így hatékonyabban léphetnek fel az embercsempész szervezetekkel szemben
Amennyiben a NATO-hajók bajba került menekültekre találnak a tengeren, kimentik, majd visszaszállítják őket Törökországba.
A források szerint a tervnek ebben a pontjában meglepően könnyen sikerült megállapodni.
A küldetéshez a NATO 2. számú állandó haditengerészeti csoportját (SNMG2) kellene mozgósítani, amely egyébként is a Földközi-tengeren hajózik. A kötelék zászlóshajója a Bonn nevű német ellátóhajó.
Az évtizedes görög-török határvitákra tekintettel a küldetésben részt vevő görög hajók csak görög felségvizeken, török hajók pedig török felségvizeken hajóznának a megállapodás szerint.
Azt egyelőre nem tudni, hogy mikor kezdődhet a NATO-misszió.
Törökország egyszer megnyithatja határait az Európába tartó migránsok előtt
Recep Tayyip Erogan török elnök arra figyelmeztetett európai uniós vezetőket, hogy "eljöhet az idő, amikor Törökország megnyitja nyugati határait az Európába tartó menekültek előtt".
Erről maga Erdogan beszélt egy csütörtöki ankarai rendezvényen. A politikus a televízióban közvetített beszédében elmondta, Donald Tuskot, az uniós állam- és kormányfőket tömörítő Európai Tanács elnökét, valamint Jean-Claude Junckert, az Európai Bizottság elnökét figyelmeztette e lehetőségre.
Erdogan beszédében felszólította az ENSZ-t, tegyen erőfeszítéseket a szomszédos Szíriában zajló vérengzés - Erdogan szerint etnikai tisztogatás - megakadályozása érdekében. A politikus úgy vélte, a szíriai válság nem oldható meg biztonsági és repülési tilalmi övezetek kialakítása nélkül.
Erdogan szerint hatszázezer szíriai érkezhet a török határra az újabb menekülthullámmal, ha folytatódnak a szíriai kormányerők és Oroszország légicsapásai. A török elnök az Aleppóban és környékén zajló harcokkal kapcsolatban kijelentette: véges a türelme a szíriai helyzet láttán és egy adott ponton "megteszi majd a szükséges lépéseket".
Erdogan szerint olyan megoldást kell keresni, amely a Szíriából útnak indulókat hazájukban tartja. Ahelyett, hogy az ENSZ instrukciókkal látja el Törökországot, lépjen közbe Szíriában - tette hozzá.
Kijelentette: Törökország eddig közel 10 milliárd dollárt költött a területén tartózkodó menekültekre, amelyhez az ENSZ 455 millió dollár támogatást adott. Szégyen - minősítette a hozzájárulás összegét a politikus.
Carter: a NATO mérlegeli a lehetőséget, hogy csatlakozzon az IÁ elleni koalícióhoz
A NATO mérlegeli annak a lehetőségét, hogy önálló tagként csatlakozzék az Iszlám Állam terrorszervezet elleni koalícióhoz - mondta csütörtökön Brüsszelben Ashton Carter amerikai védelmi miniszter. "Jens Stoltenberg NATO-főtitkár vezetésének köszönhetően most annak a lehetőségét mérlegeljük, hogy a NATO mint önálló tag csatlakozzon-e koalícióhoz, s ez jelentős előrelépés" - hangoztatta az amerikai miniszter csütörtökön egy sajtótájékoztatón, miután a koalíciót alkotó, illetve abban megfigyelőként részt vevő országokat képviselő kollégáival tanácskozott. A Szíriában és Irakban az Iszlám Állam ellen létrehozott, amerikai vezetésű koalícióban eddig a NATO 28 tagországa egyénileg vett részt, maga a szövetség - mint a kollektív védelem szervezete - távol tartotta magát ettől a csoporttól. Carter szerint az észak-atlanti szövetség "hozzáadott értéket" jelenthet a terroristák elleni harcban, hiszen felhasználhatja tapasztalatait például partnerei harci kapacitásának a megerősítésében, a kiképzésekben és a tanácsadásban.
A török elnök hangsúlyozta: véges a türelme a szíriai helyzet láttán és egy adott ponton "megteszi majd a szükséges lépéseket". Más országok száz, háromszáz, ötszáz esetleg ezer menekültet fogadtak be - folytatta. Korábban az edirnei határnál többször megállítottuk a nyugatra tartó migránsokat, de lehet, hogy később átengedjük őket és egyszerűen csak jó utat kívánunk nekik - fogalmazott a köztársasági elnök.
Erdogan szerint olyan megoldást kell keresni, amely a Szíriából útnak indulókat hazájukban tartja. A politikus úgy vélte, a szíriai válság nem oldható meg biztonsági és repülési tilalmi övezetek kialakítása nélkül.
A második legnagyobb szíriai város ellenőrzéséért a kormányerők és a felkelők évek óta küzdenek egymással. Oroszország tavaly szeptember vége óta Bassár el-Aszad szíriai elnök kérésére légicsapásokat hajt végre Szíriában, és támogatja a dzsihadisták és más fegyveres ellenzéki csoportok ellen harcoló kormánycsapatokat.
Török miniszter: visszafogták az Európa felé tartó migránsok számát, de Szíriából újabb hullám érkezik
Bozkir beszámolója szerint Törökországba eddig 2,6 millió "vendég" érkezett Szíriából. Mint mondta: Ankara csak a táborokra 8 milliárd dollárt költött, de ha a helyhatóságok, a civil társadalom, és az állam valamennyi költségét összeszámolják, együttesen már 20 milliárd dollárt költöttek a szíriai menekültekre. A migrációs válság azonban az egész emberiség problémája, megoldásához pedig minden érintett félnek együtt kell működnie - figyelmeztetett a török miniszter.