A NATO nem függesztette fel a párbeszédet Moszkvával

A pénteken kezdődő varsói NATO-csúcsot a 28 tagország állam-, illetve kormányfőinek részvételével, Jens Stoltenberg elnökletével rendezik meg. A magyar delegációt Orbán Viktor miniszterelnök vezeti.

Az egyeztetést követő sajtóértekezleten Stoltenberg a NATO-Oroszország Tanács július 13-án esedékes üléséről érdeklődő újságírói kérdésre reagálva rámutatott: a Krím 2014 márciusi elfoglalása után a NATO "felfüggesztette a gyakorlati együttműködést Oroszországgal", és ezzel egy időben "a hidegháború befejezése óta a legnagyobb erőfeszítéseket tette a védelmi képességek növelésére". 
"Nem függesztettük fel ugyanakkor a politikai párbeszédet" - emelte ki Stoltenberg, hozzátéve, hogy a dialógust éppen a NATO-Oroszország Tanács nagyköveti szintű megbeszélései jelentik. A 2002-ben létrehozott Tanács kétéves szünet után áprilisban ülésezett először.
Az atlanti szövetség és Moszkva közötti párbeszédben "lépésről lépésre kell haladni" - vélte Stoltenberg, hozzátéve, hogy az adott helyzettől függően "kell felmérni, megérett-e a helyzet a magasabb, miniszteri szintű találkozókra".
Andrzej Duda ebben a témában elmondta: a magasabb szintű tárgyalások előfeltétele az, hogy Oroszország tartsa be a nemzetközi jog normáit, teljesítse a minszki tűzszüneti megállapodást. A NATO-nak pedig meg kell mutatnia, hogy "élő szövetségről van szó, amely reagál a változó környezetre" - szögezte le a lengyel elnök.
Stoltenberg a sajtóértekezleten megerősítette: a NATO négy, többnemzetiségű zászlóalja fog állomásozni rotációs rendszerben Lengyelországban és a balti államokban, és "szükség esetén lehetőség van ennek az erőnek a növelésére".
A zászlóaljak pontos elhelyezését illetően Stoltenberg azt mondta, hogy még nem született végleges döntés.
A főtitkár a kollektív védelem elvére utalva kijelentette: a keleti szárny erősítése világos jel, hogy a szövetség "kész megvédeni területének minden részét".
 A csúcstalálkozó házigazdájának szerepét betöltő Andrzej Duda kilátásba helyezte: pénteken és szombaton megszületnek a döntések az észak-atlanti szövetség keleti és déli szárnyának erősítéséről. Hangsúlyozta a NATO védelmi jellegét és azt is, hogy a szövetség védelmét egységesen kell kezelni, "területi övezetekre osztás nélkül".
A sajtóértekezlet előtt Andrzej Duda a Lengyel Köztársasági Érdemrend nagykeresztjével tüntette ki Alexander Vershbow-t, a NATO főtitkárhelyettesét.

A norvég kormányfő segítség garantálását kéri a szövetségtől egy orosz agresszió esetére
Erna Solberg norvég kormányfő a varsói NATO-csúcstalálkozón garanciákat akar szerezni a katonai szövetségtől arra, hogy egy Oroszországgal szembeni esetleges konfliktusban a Norvég-tengeren több segítséget kapjon a skandináv ország - jelentette csütörtökön a VG norvég napilap. 

Solberg a lapnak nyilatkozva kijelentette, hogy a NATO-nak válaszlépéseket kell tennie az orosz fegyverkezésre az északi területeken. "Nem akarunk militarizálást északon. De uralnunk kell a hajózást. Egyébként jó kapcsolatot ápolunk Oroszországgal, és nem gondoljuk, hogy szándékában állna megtámadni minket" - mondta a norvég miniszterelnök, aki külügyminiszterével és védelmi miniszterével részt vesz a pénteki és szombati varsói csúcstalálkozón. 
A NATO tagországai az előzetes közlések szerint egyebek között arról döntenek, hogy zászlóaljakat vezényelnek a balti országokba és Lengyelországba. Az NTB norvég hírügynökség szerint Solberg attól tart, hogy a találkozón az északi tengerek védelme nem kap akkora figyelmet, mint a Norvégiától délkeletre eső területek. 
Solberg megjegyezte: "nehéz utánpótlási vonalakat biztosítani, ha nem uraljuk a tengereket. Ahhoz, hogy hajókat és felszereléseket lehessen behozni, ellenőrzés alatt kell tartani a légteret és a tengert". 
A kormányfő hozzátette, hogy az északi tengerek biztonságával kapcsolatban keserű emlékei vannak Norvégiának a második világháborúból.
Norvégiában egyébként éppen mostanában sugározzák, s nagy népszerűségnek örvend az Okkupert (Megszálltak) című televíziós sorozat, amely egy elképzelt, a nemzetközi közösség által jóváhagyott orosz megszállásról szól. A történet szerint Norvégiában egy radikális természetvédő párt kerül hatalomra, amely betiltja a kőolaj- és földgázkitermelést. Ezért az orosz hadsereg megszállja a skandináv országot, és a nemzetközi hatalmak támogatását is bíró Oroszország az ellenőrzése alá vonja a jelenleg a norvég export 67 százalékát kitevő kőolajat és földgázt.

Fehéroroszág: A megerősödött NATO-jelenlét a balti államokban és Lengyelországban válaszlépést követel 
Nem jelent közvetlen fenyegetést Fehéroroszországra, de válaszlépést követel a Lengyelországban és a balti államokban tervezett, megerősített NATO-jelenlét - jelentette ki csütörtökön Uladzimir Makej fehérorosz külügyminiszter, aki kétnapos munkalátogatásra Rigába érkezett.
"Nem úgy tekintünk erre, mint ami közvetlen fenyegetést jelent biztonságunkra, hanem mint konkrét kihívásokra a katonai szférában, s erre valamilyen módon válaszolnunk kell. Meg tudjuk érteni partnereink gondolkodásmódját, hogy miért cselekszenek így, még akkor is, ha nem támogatjuk ezeket a lépéseket" - állapította meg a külügyminiszter.
Makej szerint Fehéroroszország nem akkora állam, hogy válaszul az erősebb NATO-jelenlét miatt radikális intézkedésekkel növelje saját katonai képességeit. "Most az a legfontosabb: ne ragadjunk le annál, hogy a határon innen és túl fegyverkezni kezdünk, amivel csak a katonai feszültségek további növekedéséhez járulunk hozzá" - hangsúlyozta a fehérorosz politikus.
"Most minél hamarább közvetlen és nyílt párbeszédet kell kezdeményezni az összes érintett féllel" - jelentette ki Makej. Szerinte az észak-atlanti szövetségnek és külön-külön a NATO-tagállamoknak is tárgyalniuk kellene Oroszországgal és Fehéroroszországgal is.
A fehérorosz külügyi tárca vezetője elengedhetetlennek tartja a közvetlen párbeszédet ahhoz, hogy "megszüntessék a bizalmatlanságot, amely amiatt alakult ki, hogy ez vagy az a fél bizonyos lépéseket tesz". Ugyancsak megkerülhetetlen a közvetlen párbeszéd, hogy "időben reagálni lehessen előre nem látható, biztonsági kérdésekkel összefüggésben álló negatív helyzetekre".
Hangsúlyozta: Minszk nem érdekelt abban, hogy Európa újra megosztott legyen, mivel Fehéroroszország fejlődése a térség békéjétől és nyugalmától függ.