A NATO bizalomerősítő párbeszédet kezdett Moszkvával

Az orosz NATO-nagykövet csapatkivonásokat követel
Oroszország NATO-nagykövete szerdán Brüsszelben a katonai szövetség katonáinak kivonását követelte az orosz határokhoz közeli területekről.
Alekszandr Grusko a NATO-Oroszország Tanács ülése után nyilatkozva kijelentette: a helyzet stabilizálása érdekében az észak-atlanti szövetségnek be kell fagyasztania a kelet-európai csapattelepítésekről hozott döntését.
"A következő lépés a már ott állomásozó egységek kivonása" - mondta Grusko a TASZSZ orosz hírügynökség jelentése szerint.
A NATO múlt heti varsói csúcstalálkozóján döntést hozott egy-egy ezerfős zászlóalj telepítéséről Lengyelországban és a három balti országban.
"Ezek a területek hídfőállásként fognak szolgálni, hogy politikai és katonai nyomást gyakoroljanak Oroszországra" - mondta Grusko. Ez felesleges és kontraproduktív lépés és a hidegháború korszakának biztonsági rendszeréhez visz vissza - hangsúlyozta az orosz diplomata.
Moszkva kész további tárgyalásokra abból a célból, hogy el lehessen kerülni a veszélyes incidenseket a NATO és Oroszország harci repülőgépei és hadihajói között - mondta Grusko. Mint közölte, Oroszország szakértői tárgyalásokat javasolt, és pozitív válaszra számít.
Az elmúlt hónapokban többször éles helyzetek alakultak ki a két fél hadihajói és repülőgépei között, amelyek veszélyesen közel kerültek egymáshoz. A két fél egymást vádolta provokációval.

Elmondta, a NATO arról tájékoztatta Oroszországot, hogy nem ismeri el a kelet-ukrajnai területek feletti orosz igényt és elítéli a Krím jogellenes és törvénytelen bekebelezését. A NATO-szövetségesek egyértelművé tették, hogy támogatják Ukrajna szuverenitását és kiállnak területi integritása mellett. A tanácskozás során a NATO-szövetségesek hangsúlyozták a minszki megállapodás teljes körű végrehajtásának szükségességét.
"A minszki megállapodás minden aláírójának tartania kell magát a kötelezettségvállalásaihoz. Oroszországnak jelentős felelőssége van e tekintetben" - mondta a főtitkár. Hangsúlyozta, hogy Oroszország ukrajnai fellépése aláásta euro-atlanti biztonságot, valamint a NATO-Oroszország kapcsolatokat.
A konfliktust békés, diplomáciai úton minél hamarabb rendezni kell a katonai szövetség és Oroszország közötti bizalmi viszony rendezése érekében - tette hozzá.
Egy neve elhallgatását kérő NATO-forrás az MTI-nek elmondta, hogy Oroszország véleménye szerint Ukrajna miatt nem lehet teljesíteni a minszki megállapodásban foglaltakat. Tagadta, hogy lenne katonai érintettsége a kelet-ukrajnai válságban, ugyanakkor kész arra, hogy folytassa a tárgyalásokat.
Az események okait vizsgálva nagy a nézetkülönbség a NATO és Oroszország között, ugyanakkor a jövőt tekintve nézetazonosság van abban, hogy a minszki megállapodást végre kell hajtani annak érdekében, hogy tovább lehessen lépni a rendezés felé - tette hozzá.
A tanácskozás során az átláthatóság és a kockázatok csökkentése érdekében a NATO tájékoztatta Oroszországot a múlt héten rendezett varsói NATO-csúcstalálkozó döntéseiről és arról, hogy ez mit jelent a NATO katonai elhelyezkedése szempontjából.
A nagyköveti szintű tanácskozáson a NATO hangsúlyozta, hogy intézkedéseinek célja az incidensek és a meglévő feszültség elmélyülésének elkerülése.
A NATO Baltikumba és Lengyelországba rotációs alapon telepítendő, 4 zászlóalj méretű, mintegy 4000 főt felsorakoztató erőit és az újonnan létrehozandó parancsnokságokat Oroszország negatívan értékelte. A tanácskozás orosz résztvevői kijelentették, hogy Moszkva válaszlépésekre kényszerül, noha annak részleteiről nem számoltak be - mondta a tanácskozás részleteit ismerő forrás. Hozzátette, Moszkva már korábban jelentős erőket csoportosított nyugati határainak közelébe, most pedig három hadosztályt, azaz legalább 30 ezer katonából álló egység telepítését tervezi a térségben.
A diplomata elmondta, hogy jelentős nézetkülönbségek vannak a konkrét kérdések kapcsán NATO és Oroszország között, de mind a két fél nyitott a párbeszédre.
Noha egyeztetésekre van szükség, jók a kilátások arra, hogy újrainduljon a tanácskozás és építő párbeszéd folyjon a felek között a feszültség csökkentése érdekében - tette hozzá.
Közel kétéves szünet után második alkalommal ült össze Brüsszelben a NATO-Oroszország Tanács nagyköveti szinten. Ennél magasabb tárgyalási szint az ukrajnai válság kitörése óta nem volt, noha a felek eredetileg abban állapodtak meg, hogy a külügy- és a védelmi miniszterek évente kétszer összeülnek, s elvben az állam- és kormányfők találkozója sem kizárt. Diplomaták szintjén utoljára 2016 áprilisában beszélt egymással az észak-atlanti szövetség és Oroszország, előtte a dialógust - 2014 júniusa óta - az ukrajnai konfliktus miatt berekesztették.
A Tanácsot 2002-ben alapították azzal a céllal, hogy Oroszországot bevonják a transzatlanti katonai szövetség munkájába és bizalmat teremtsenek a két fél között. Huszonnyolc tagja van, plusz Oroszország.