Külföld
„A Közel-Keletnek nagy felelőssége van a menekültválság kezelésében”
Török kormányfő: Törökország nem koncentrációs tábor
Nemcsak Európának kell szolidaritást mutatnia a mostani helyzetben, a Közel-Kelet országainak is nagy felelősségük van a menekültválság kezelésében - szögezte le Steinmeier a szaúdi Ahark al-Avszat lapnak adott, hétfőn megjelent interjújában.
Steinmeier vasárnap érkezett a szaúdi fővárosba, ahol hétfőn a szíriai és jemeni konfliktusról, az Iszlám Állam (IÁ) dzsihadista szervezet elleni fellépésről és a közel-keleti menekültek millióinak nyújtandó humanitárius segélyezésről fog tárgyalni a szaúdi vezetéssel. A német diplomácia vezetője a nap folyamán találkozik mások mellett Szalmán királlyal és Adel al-Dzsubeir külügyminiszterrel.
A térség fő gazdasági hatalmának számító Szaúd-Arábia bár támogatja a szíriai felkelőket és tagja az IÁ állásaira légicsapásokat mérő, Egyesült Államok vezette terrorellenes koalíciónak, mindeddig - a többi közel-keleti olajmonarchiához hasonlóan - nem vállalt részt a Szíriából elmenekült milliók ellátásában és elszállásolásában.
Steinmeier a Szaúd-Arábiát ért emberi jogi bírálatokra is kitért az interjúban, és közölte: az ország jó irányba tett lépést azáltal, hogy a nőknek is engedélyezik, hogy induljanak a decemberi helyhatósági választásokon.
Jogvédők azt követelték a német külügyminisztertől, hogy hozza fel és ítélje el tárgyalásai során a szaúdi nők elnyomását, és az országban igen gyakori kivégzések gyakorlatát is.
A német konzervatívok újabb csoportja sürgeti a határok lezárását
Németországban a konzervatív CDU/CSU pártszövetség parlamenti (Bundestag-) frakciójának egy befolyásos csoportja, a kis- és a közepes vállalkozások érdekeit képviselő parlamenti kör (PKM) is a határok lezárást sürgeti, és egy indítvánnyal próbálja irányváltásra kényszeríteni Angela Merkel kormányát - írta hétfőn a Bild című lap.
A 310 fős frakció 188 képviselőjét összefogó PKM vezetője, Christian von Stetten a Bildnek elmondta, hogy a határok lezárásáról szóló indítványon dolgoznak. A javaslatban az is szerepel majd, hogy a határon meg kell tagadni a belépést a biztonságos származási országokból érkező menedékkérőktől. A csoport szerint a határzár kiépítésének kérdése sem lehet tabu - hangsúlyozta a képviselő.
Elmondta, hogy meggyőződése szerint a kormánynak van egy terve a menekültek ellenőrizetlen beáramlásának hatékony feltartóztatására, de ha kiderül, hogy ez az elképzelés nem helytálló, akkor a frakciónak lépnie kell. Az indítványt a következő, november elején tartandó frakcióülésen kellene megvitatni - tette hozzá Christian von Stetten.
Stephan Mayer CSU-s képviselő, a frakció belügyi kérdésekért felelős vezető szakpolitikusa a Bildnek azt mondta, hogy a javaslatokat minél előbb meg kell valósítani. Naponta nagyjából 10 ezer menekült érkezik Németországba, ezért nem lehet várni a következő frakcióülésig. "Remélem, a kancellár belátja, hogy nem lehet folytatni a nyitott határok politikáját" - mondta Stephan Mayer.
Hangsúlyozta: nem lehet "agyonütni" a határ védelméről és a menekülthullám korlátozásáról szóló vitát azzal a tényekkel nem alátámasztott kijelentéssel, hogy Németország határait úgysem lehet megvédeni.
Előzőleg egy másik CSU-s belügyi szakpolitikus, Hans-Peter Uhl a Bild am Sonntag című vasárnapi lapnak egy hasonló kezdeményezésről beszélt, azt mondta, hogy a frakció belügyi szakpolitikusai indítványt készítenek elő a képviselőcsoport következő ülésére arról, hogy tegyék kötelezővé mindazon menedékkérők visszafordítását a határon, akik nyilvánvalóan nem szorulnak a német állam védelmére. Meglehet, hogy ugyanarról a tervezett indítványról van szól.
Angela Merkel kancellár, a CDU elnöke eddig elutasította a határ lezárására irányuló követeléseket, a tranzitzóna intézményének bevezetését viszont támogatja. Az elképzelés szerint a tranzitzónák a határ térségében kijelölendő övezetek, amelyekben a menedékjogi kérelem benyújtásának szándékával Németországba érkező embereknek meg kell várniuk, hogy a hatóságok gyorsított eljárással eldöntsék, jogosultak-e ilyen kérelem benyújtására.
A konzervatívokkal kormányzó szociáldemokraták (SPD) egyelőre elvetik a tranzitzónák gondolatát. A CDU/CSU-frakció következő ülését várhatóan november 3-án tartják.
Az SPD és az ellenzéki pártok - Baloldal, Zöldek - osztják Angela Merkel véleményét, miszerint a határok lezárása és a határkerítés nem alkalmas a menekülthullám korlátozására, és legfeljebb új utakra tereli az áradatot. A Bundestagnak 630 képviselője van. Az SPD-nek, a Baloldalnak és a Zöldeknek összesen 320 képviselőjük van.
Ciprus továbbra is ellenzi a török EU-csatlakozási tárgyalások folytatását
Ciprus továbbra is ellenzi a török EU-csatlakozási tárgyalások folytatását, amelyet uniós vezetők ígértek Ankarának cserébe a menekültválság kezelésében való együttműködésért, mert Nicosia szerint nem szűntek meg azok az okok, amelyek miatt blokkolta e tárgyalásokat. Az Európai Unió vezetői a múlt héten ígéretet tettek Törökországnak arra, hogy újra lendületbe hozzák a megrekedt csatlakozási tárgyalásokat, ha segít a menekültválság kezelésében, hiszen földrajzi elhelyezkedése miatt kulcsszerepe van abban, hogy több százezer ember menekül Európába a Közel-Keletről és Afrikából. Joannisz Kaszulidesz ciprusi külügyminiszter a NET görög állami műsorszolgáltatónak nyilatkozva azt mondta hétfőn: "A dolgok jelen állása szerint nem adhatjuk hozzájárulásunkat a tárgyalások felújításához".
Török kormányfő: Törökország nem koncentrációs tábor
Törökország nem koncentrációs tábor, és nem lesz hajlandó hosszú távon elszállásolni azokat a migránsokat, akiket az Európai Unió nem fogad be - jelentette ki Ahmet Davutoglu török kormányfő hétfőn, egy nappal azután, hogy Angela Merkel német kancellárral tárgyalt a kérdésről.
A miniszterelnök az A Haber televízió élő adásában leszögezte: országa nem fogadja el az Európai Unió azon ajánlatát, hogy pénzért cserébe letelepítse a migránsokat.
Egyúttal arról is beszélt, hogy az uniónak az eddig kilátásba helyezett 3 milliárd eurós összegnél többet kellene adnia Törökországnak a menekülthelyzet kezelésére. Davutoglu hangsúlyozta: ezt az összeget a Törökországnak mint EU-tagjelöltnek járó előcsatlakozási alapból folyósítanák, de ahhoz további forrásokat kell hozzátennie Brüsszelnek, mivel "a szükségletek növekedhetnek".
Török kormányfő: hat EU-csatlakozási fejezet azonnal megnyitható
Törökország szerint azonnal meg lehetne nyitni hat újabb fejezetet az ország európai uniós csatlakozási tárgyalásain - jelentette ki Ahmet Davutoglu török kormányfő hétfőn. A miniszterelnök az A Haber televízió élő adásában azt is elmondta, hogy az Európai Unió pozitív álláspontot képvisel Törökország azon kérésével kapcsolatban, hogy a török állampolgárok 2016. július végétől vízum nélkül utazhassanak be az unió területére, de "világos kép csak jövőre fog kialakulni" ezzel kapcsolatban. Néhány órával korábban Ciprus bejelentette, hogy továbbra is ellenzi a török EU-csatlakozási tárgyalások folytatását, amelyet uniós vezetők ígértek Ankarának cserébe a menekültválság kezelésében való együttműködésért, mert Nicosia szerint nem szűntek meg azok az okok, amelyek miatt blokkolta e tárgyalásokat.
Szakértő: Törökország alkupozícióban van a migránsválság miatt
Törökország most egyértelműen nagyon jó alkupozícióban van, hiszen mindenképpen be kell vonni a migránsválság megoldásába - mondta Gálik Zoltán külpolitikai szakértő, egyetemi docens az M1 aktuális csatornán hétfőn. Az elemző kifejtette: az Európai Tanács múlt csütörtöki brüsszeli ülése "egy hosszú folyamat kis állomása" volt, hiszen nem várható, hogy az unió hirtelen képes legyen dönteni nagy kérdésekben, ehhez a tagállamokban sincs meg az akarat. Gálik Zoltán kiemelte: fel kell készülni arra, hogy ha ez a helyzet tartós marad, akkor Szerbia, Montenegró és Macedónia területén nagyon sok migráns maradhat, vagyis az EU-nak segítséget kell nyújtania ezeknek az országoknak, és ehhez tartós megoldásra lesz szükség. E régió országai mind az EU-ba tartanak, Horvátország pedig a schengeni övezetbe, így az uniónak a velük kötendő megállapodásokba bele kell foglalnia a migránsválság kezelésével kapcsolatos feltételeket is - magyarázta. Kitért arra is: "a nyitott kapuk elvét egyelőre nem látszik feladni Angela Merkel", nem úgy tűnik, hogy a német kancellár az elmúlt hónapban mért 9 százalékos népszerűségvesztése bármilyen nagy változást hozott volna politikájában. A szakértő emlékeztetett: novemberben választások lesznek Törökországban, és a migránsválság megoldásának kulcsa ez az ország, mert az unió felé induló menekültek javarészt a törökországi menekülttáborokból jönnek. Most az EU-csúcson az unió akár a vízumkötelezettség teljes feladását is kilátásba helyezte Törökország számára, emellett hárommilliárd eurót ígért az országnak a menekülttáborok fenntartására, továbbá folytatódhatnak a csatlakozási tárgyalások - idézte fel Gálik Zoltán. Hozzátette: mindezekhez az összes uniós tagállam egyetértése kell. Gálik Zoltán hangsúlyozta: egyértelmű, hogy most nagyon jó alkupozícióban van Törökország, és ahhoz, hogy a migránsválság megoldódjon, "mindenképpen be kell vonni Törökországot". Véleménye szerint egyelőre meg kell várni a törökországi választásokat, utána lehet majd látni, hogy mennyire valósulnak meg azok az ígéretek, amelyeket az EU tett Ankarának.
Távozni akarnak az Uruguay által befogadott szíriai menekültek
Beilleszkedési és megélhetési problémák miatt nem akarnak Uruguayban maradni a dél-amerikai ország által befogadott szíriai menekültek, útlevél híján azonban nem tudnak továbbutazni, miközben a helyiek közül sokan felháborítónak és hálátlannak tartják magatartásukat - írta hétfői riportjában az AP amerikai hírügynökség.
Uruguay 42 szíriai menekült befogadását vállalta. A menekülteknek szír útlevelük nem volt, uruguayit nem kaphatnak, mert nem állampolgárok, így más országba sem kapnak vízumot. Szeptemberben több napon át tüntettek az uruguayi elnöki hivatal előtt, azt követelve, hogy segítsék más országba utazni őket.
Az egyik menekült, az 51 éves Merhi Alsebli október elején elkeseredésében benzinnel öntötte le magát, bár azt egyelőre nem tudni, hogy a férfi valóban fel akarta gyújtani magát vagy csak rá akart ijeszteni a hatóságokra. Pszichiátriai kivizsgálásra kórházba szállították.
Alsebli feleségével és 15 gyermekével novemberben érkezett a tengerparti Juan Lacaze városában. Később azonban megélhetési nehézségekre panaszkodva tovább akart utazni az országból, ahol állítása szerint nem tudja eltartani családját.
Juan Lacaze lakosai direkt lobbiztak, hogy befogadhassanak egy menekültcsaládot; ugyanakkor az AP szerint sokan közülük felháborodtak a történteken. Egy, az AP által megszólaltatott elemző szerint az uruguayi hatóságok alábecsülték a kulturális különbségeket, illetve túlbecsülték a menekültek előtt álló potenciális munkalehetőségeket. Augusztusban egy másik, Uruguayban befogadott szíriai család Szerbiába akart utazni, és megfelelő okmányok híján 23 napon át tartották őket fogva az isztambuli repülőtéren. Végül visszatértek Uruguayba.
A szíriai menekülteket - akárcsak korábban a guantánamói börtön hat volt foglyát - még a márciusban leköszönt, a diktatúra idején 13 évet börtönben töltött José Mujica elnök hívta meg. Utódja, Tabaré Vázquez szerint azonban "alapos elemzésre" van szükség, mielőtt Uruguay további menekülteket fogad be. A tervek szerint februárban egy újabb, 72 fős menekültcsoportnak kellett volna érkeznie Uruguayba, de azóta sem léptek be az országba. Rodolfo Nin Novoa külügyminiszter szerint még idén megérkeznek.
Több mint 600 migránst mentettek ki az olasz hatóságok a Földközi-tengeren
Több mint 600, Olaszország felé tartó illegális bevándorlót mentettek ki a Földközi-tengeren, másik nyolc migráns azonban életét vesztette - közölték hétfőn diplomáciai források. A tengeren hánykolódó bevándorlóknak több olasz hajó sietett segítségére. A vasárnap kimentett 633 embert áthelyezték a Río Segura nevű spanyol hajó fedélzetére. Ez szállítja őket a dél-olaszországi Puglia régióba, Taranto kikötőjébe, ahova várhatóan kedd délelőtt érkeznek meg.
A görög parti őrség eközben az utóbbi 48 órában 2500 menekültet fogott el az Égei-tengeren, ugyanakkor majdnem ugyanennyi migránsnak segítség nélkül sikerült elérnie valamelyik görög szigetet. Az ERT1 görög állami televízió hétfői jelentése szerint Leszboszon ismét vita és verekedés tört ki a regisztrációra váró menedékkérők között. A szigeten működő regisztrációs központok már elérték terhelhetőségük határát. Naponta legfeljebb 2500 embert tudnak nyilvántartásba venni, miközben 5 ezren várakoznak, és folyamatosan újabb és újabb migránsok érkeznek Törökország felől.