Külföld
A Brexitről tárgyal az Európai Tanács
Schulz: A Brexitből nincs kiút +VIDEÓ
Orbán Viktor: a magyar érdek világos, a jogi helyzet rendezett
A tárgyalások során Magyarországnak arra kell figyelnie, hogy olyan megállapodás jöjjön létre az Egyesült Királyság és az Európai Unió között, amely a magyarok és a többi közép-európai ország érdekeit megvédi - jelentette ki Orbán Viktor miniszterelnök Brüsszelben. A magyar érdek világos, a jogi helyzet rendezett - hangsúlyozta. Hozzátette: magyar diákok és munkavállalók érdekeiket kell megvédeni a kilépés tárgyalások kezdetén. "A brit népszavazás kérdésében semmilyen tisztázatlan kérdést nem látok, minden kérdés meg van válaszolva, ugyanis az alapszerződés erre az esetre világos eligazítást ad" - mondta. Amíg nincs meg a tárgyalások utáni kilépésről szóló szerződésmódosítás, addig a jogi helyzet változatlan - tette hozzá a miniszterelnök. "A helyzet súlyos, kétségkívül válságos helyzetben vagyunk" - hangoztatta a miniszterelnök. A kormányfő kiemelte: fontos kérdés az, hogy "mi, európaiak, akik benne vagyunk, és benne akarunk maradni az Európai Unióban, milyen tanulságot vonunk le abból, ami történt." Kifejtette: számára a legnyilvánvalóbb tanulság az, hogy a népszavazást eldöntő téma a migráció kérdése volt. "Ha az Európai Unió nem tudja megoldani a migrációs helyzetet, akkor az ilyen kihívások meg fognak növekedni" - vélekedett. Hozzátette: azért vetik fel egyre több helyen a népszavazás lehetőségét, mert azt látják, hogy az Európai Unió nem tudja kezelni a migráció okozta helyzetet, és azokat az államokat, amelyek saját erőből cselekszenek, az unió bírálja. Ez rossz politika - szögezte le a miniszterelnök. A célját világosan meghatározó, egységes migrációs politikára van szükség - mondta. Magyarország célja az, hogy megállítsa a migrációt, amíg másoknak az, hogy beengedjék a migránsokat és utána szétosszák őket. "Ezért van szükség arra, hogy a magyar álláspont minél erősebben és érthetőbben jelenjen meg a tárgyalásokon. Erről szól majd a magyar népszavazás is" - tette hozzá a miniszterelnök.
Megkezdődött az európai uniós tagországok állam- és kormányfőinek kétnapos csúcstalálkozója kedd délután Brüsszelben, az ülés középpontjában az Egyesült Királyság uniós tagságát elutasító, előző heti népszavazás következményei állnak.
A csúcs keddi napján a migrációs válság kezelésének kérdéseiről, az egységes belső piacról, valamint a NATO-val folytatandó együttműködés fokozásáról is egyeztetni fognak a résztvevők. Utóbbi téma tárgyalásán Jens Stoltenberg, az észak-atlanti szövetség főtitkára is részt vesz.
Cameron: Nagy-Britannia a lehető legszorosabb viszonyra törekszik az EU-val
Nagy-Britannia a lehető legszorosabb viszonyra törekszik az Európai Unióval, miután a múlt csütörtöki referendumon a brit szavazók a közösségből való kilépést választották - mondta kedden David Cameron brit miniszterelnök az állam- illetve kormányfőket tömörítő Európai Tanács ülését megelőzően.
A bennmaradási kampányt vezető Cameron, aki a népszavazás másnapján bejelentette lemondási szándékát, hangsúlyozta, az "elválási" folyamatnak amennyire lehetséges, konstruktívnak kellene lennie. A kormányfő úgy vélte, nem szabad hátat fordítani Európának, hiszen "ezek az országok a szomszédaink, barátaink, szövetségeseink, partnereink".
Schulz: A Brexitből nincs kiút
Ha a népet arra kérik, hogy mondjon véleményt, és a nép véleményt mond, akkor a döntést nem lehet semmibe venni, a Brexitből nincs kiút, "no exit from Brexit" - jelentette ki keddi sajtótájékoztatóján Martin Schulz, az Európai Parlament elnöke Brüsszelben, az unió állam- és kormányfőinek kétnapos csúcstalálkozója előtt.
Az uniós parlament elnöke kifejtette, az uniónak nincs kötelező érvényű szabályozása és eszköze arra, hogy a kikényszerítse az európai unióból való brit kilépést a múlt heti népszavazás eredménye szerint. Személy szerint sajnálja, hogy ez lett a népszavazás eredménye, de tiszteletben tartja a brit polgárok döntését - tette hozzá. Az uniós tagság szabad választáson alapul. Aki nem akar maradni, azt el kell engedni, de tegye meg a lehető leghamarabb. "A kilépés kilépést jelent" - hangsúlyozta.
Schulz sajnálatát fejezte ki, hogy a szavazás eredménye szakadást és eltávolodást eredményez. "Ezt a szakadást nagyon komolyan kell venni" - fogalmazott, hozzátéve: a kilépési tárgyalások során nem szabad megfeledkezni azokról, akik családjuk, munkájuk, jövőjük érdekében az Európa szívében maradás mellett tették le voksukat. Londonnak néhány hétnyi időre szüksége lehet a népszavazás eredményének kiértékelésére és a menetrend felállítására.
Tusk: London bejelentése nélkül nem fogjuk elkezdeni a kilépésről szóló tárgyalásokat
Nagy-Britannia kilépési szándékának bejelentése nélkül nem fogjuk megkezdeni az "elválási folyamatról" vagy a jövőbeli kapcsolatainkról szóló tárgyalásokat - jelentette ki Donald Tusk, az ülést megelőzően. Lleszögezte, a brit szavazók akarata mellett az uniós szerződéseket is tiszteletben kell tartani. Ezek értelmében pedig a brit kormánynak kell kezdeményeznie az európai közösségből való kiválás folyamatát. Bár nem ennek a forgatókönyvnek a megvalósulásában bíztunk, az unió készen áll a kiválási folyamat megkezdésére - tette hozzá Donald Tusk.
Az európai vezetők többször is felszólították Cameront, hogy mielőbb jelentse be országa kilépési szándékát, azaz aktiválja a távozási folyamatra kidolgozott szerződéses cikkelyt, amellyel elkezdődik a tagság megszűnéséig tartó kétéves időszak.
Merkel: nem szűnik meg az összes kötelezettség
Aki el akarja hagyni az európai családot, nem számíthat arra, hogy megszabadul az összes kötelezettségétől, miközben a jogosultságait megtartja - mondta Angela Merkel német kancellár a csúcstalálkozóra érkezve. Arra figyelmeztetett: az unióból történő brit kiválásról folytatandó tárgyalások során nem engedhető meg, hogy London "kimazsolázza" a számára fontos pontokat. Különbség van a között, hogy egy ország ki akar lépni, vagy bent akar maradni az Európai Unióban.
Az unió jövőjéről, a munkahelyteremtésről és a versenyképességről folytatandó tárgyalásokon az Egyesült Királyságnak nem lenne szabad részt vennie már azt megelőzően sem, hogy hivatalosan kilépett volna az unióból. Ugyanakkor fontos, hogy barátként és partnerként tekintsünk Nagy-Britanniára - hangsúlyozta a kancellár. Hozzátette: Az Egyesül Királyságra ugyanazok a szabályok vonatkoznak, mint mindenki másra. Kilépésével például nem lesz hozzáférése az európai egységes piachoz anélkül, hogy el ne fogadná a szabad mozgásra vonatkozó szabályozást Norvégiához hasonlóan. Mindaddig, amíg a kilépésről folytatandó tárgyalások nem záródnak le, Londonnak ugyanazok a kötelezettségei, mint az összes többi tagállamnak - szögezte le. Az Európai Unió elég erős ahhoz, hogy kiállja a szigetország kiválását - emelte ki, hozzátéve, a válságra megoldást kínáló minden ötletet szívesen fogad.
Federica Mogherini, az EU kül- és biztonságpolitikai főképviselője érkezéskor kijelentette: "nincs fél tagország", sürgetve a brit pozíció minél hamarabbi tisztázását.
Hollande: Londonnak mihamarabb kezdeményeznie kell a kilépési tárgyalásokat
Francois Hollande francia államfő érkezésekor úgy vélekedett: Londonnak minél hamarabb kezdeményeznie kell a kilépéséről folytatandó tárgyalásokat. Reményét fejezte ki, hogy a brit kormány tiszteletben tartja a polgárok múlt héten kinyilvánított akaratát. "Nincs vesztegetni való idő, a tárgyalásokat minél hamarabb el kell kezdeni" - húzta alá a francia államfő.
Stoltenberg: Minden korábbinál fontosabb a NATO és az EU együttműködése
Az Egyesült Királyság uniós tagságát elutasító, múlt heti népszavazás nyomán minden korábbinál fontosabbá vált a NATO és az Európai Unió közötti együttműködés - hangsúlyozta Jens Stoltenberg, az észak-atlanti szövetség főtitkára kedden Brüsszelben. "Világos üzenetet kell küldenünk, hogy az uniós távozásról szóló brit döntés nem jelenti azt, hogy nem vagyunk képesek együttműködni" - mondta Stoltenberg, aki részt vesz az uniós állam- és kormányfők kedd esti tanácskozásának a NATO-val való együttműködés fokozásáról szóló részén. "Az egység és az együttműködés a brit népszavazás előtt is fontos volt, most azonban még annál is fontosabb" - tette hozzá. A NATO-főtitkár szerint még túl korai lenne megjósolni a brit referendum végeredményének minden következményét, a londoni kormány azonban biztosította arról, hogy a szigetország szövetségesi hűsége változatlan.
Orbán Viktor magyar (b2), Robert Fico szlovák (b3), Bohuslav Sobotka cseh (j2) és Beata Szydlo lengyel miniszterelnök (j) az EU-csúcs előtt. Orbán Viktor mellett balról Gottfried Péter. MTI/Miniszterelnöki Sajtóiroda/Szecsődi BalázsA magyar kormány szerint az EU képtelen kezelni a migrációs helyzetet
Orbán Viktor miniszterelnök a brüsszeli EU-csúcsot megelőzően a visegrádi országok (V4) miniszterelnökeivel egyeztetett. A V4-ek közös nyilatkozatot fogadtak el. Dömötör Csaba, a Miniszterelnöki Kabinetiroda parlamenti államtitkára szerint a magyar kormány álláspontja szerint a kialakult válság legfőbb oka, hogy az Európai Unió képtelen kezelni a migrációs helyzetet. Kényszerbetelepítést és kötelező kvótát javasol a határok védelme helyett. "Mi ragaszkodunk ahhoz, hogy csak a magyarok dönthetnek arról, kivel szeretnének együtt élni. Ezért van szükség az őszi népszavazásra" - hangsúlyozta.
Szerdán csak a huszonhetek tanácskoznak
Szerdán azonban már csak a bennmaradó "huszonhetek" vezetői maradnak Brüsszelben, hogy informális tanácskozásukon a britek kilépésének következményeiről és a "kiválási folyamatról" egyeztessenek. Tusk ennek kapcsán elmondta, javaslatot fog rá tenni, hogy az uniós állam- és kormányfők szeptemberben is tartsanak egy ehhez hasonló, szűkebb körű találkozót. Az Európai Tanács elnöke a júliusban kezdődő szlovák soros uniós elnökségre való tekintettel Pozsonyt javasolta az ülés helyszínének.