Külföld
A Brexit nem okoz lassulást a Balkánon
A brit referendum sem állítja le az Unió bővítését
A Nyugat-Balkánról rendezett harmadik csúcstalálkozóra tizenegy ország kapott meghívást a francia fővárosba, a térségből Albánia, Bosznia-Hercegovina, Koszovó, Macedónia, Montenegró és Szerbia, valamint öt uniós tagállam, Németország, Ausztria, Horvátország, Olaszország és Szlovénia.
Nem nyugodt Bukarest sem a Brexit miatt. Romániának új országprojektre van szüksége, amelyben meghatározza közép- és hosszú távú jövőképét az Európai Unióban - jelentette ki Klaus Iohannis román államfő hétfőn, miután második alkalommal konzultált Dacian Ciolos miniszterelnökkel, Mugur Isarescuval, a jegybank kormányzójával és a pártvezetőkkel a brit népszavazás után kialakult helyzetről.
Az elnök szerint a konszenzussal elfogadandó közös célkitűzésben azt kell tisztázni: hogyan látja Románia helyét és szerepét, illetve „ambícióinak mértékét” az Európai Unióban. Mint mondta: lassan tíz év telt el Románia uniós csatlakozása óta, ezért minden politikai párt elismerte, hogy szükség van újabb országprojektre. Annak ellenére, hogy Romániában az idén választási év van, a pártok mindegyike kész részt venni a közös munkában - jelezte Iohannis.
A román köztársasági elnök rámutatott: a románok egyik legfontosabb nemzeti célkitűzése volt az európai uniós integráció, a csatlakozás után azonban már nem volt olyan eszme, amely egységbe kovácsolta volna a nemzetet. „Ideje új országprojektet közösen kidolgozni: ilyen értelemben a Brexitnek nevezett válság lehetőségeket is tartogat Románia számára” - állapította meg korábban Klaus Iohannis.
Nem lesznek azonnali brit változtatások
A Nagy-Britanniában letelepedő és munkát vállaló külföldi EU-polgárok jogai nem változtak azután sem, hogy a brit EU-tagságról tartott népszavazáson a választók többsége a kilépésre szavazott, Nagy-Britannia távozása után azonban e jogok garantálása csak viszonossági alapon lehetséges - mondta hétfőn James Brokenshire, a brit belügyminisztérium bevándorlásügyi államtitkára. Ugyanígy nyilatkozott Philip Hammond külügyminiszter, aki azonban kizárta, hogy a már Nagy-Britanniában élő külföldi EU-polgároknak távozniuk kellene. Brokenshire az alsóházban, képviselői kérdésre válaszolva kijelentette: továbbra sem lesznek „azonnali” változások a külföldi EU-bevándorlók jogosultságaiban. „Nem lenne bölcs dolog” azonban, ha a brit kormány hosszú távra szóló garanciákat adna e jogok érvényesülésére, még mielőtt az EU-társállamoktól hasonló biztosítékokat kap arra, hogy a más uniós országokban élő 1,2 millió brit állampolgár jogai sem csorbulnak Nagy-Britannia kilépése után - tette hozzá. Philip Hammond nem sokkal később, a BBC televíziónak kijelentette: a brit kormány addig nem tehet érdemi nyilatkozatokat ebben az ügyben, amíg az erről szóló tárgyalások le nem zajlottak. A brit külügyminiszter szerint az teljesen valószínűtlen, hogy a már Nagy-Britanniában élő EU-állampolgárokat távozásra szólítanák fel. David Cameron miniszterelnök a népszavazás másnapján úgy fogalmazott, hogy az EU-társállamokban élő britek, illetve a Nagy-Britanniában élő külföldi EU-állampolgárok életkörülményeiben nem lesznek „azonnali” változások.