A 92 százalékot közelíti az „igenek” aránya az érvénytelenül zárult referendumon

A kezdeményezők nem adják fel és a pártokat hibáztatják a bojkottért
Mihai Gheorghiu, az egyesület vezetője elmondta: annak ellenére, hogy a céljukat, mintegy 6 millió szavazat begyűjtését, nem sikerült elérniük, folytatják a "gender-ideológia elleni küzdelmet". Ez egy első csata volt, de lesznek újabbak, amelyeket Ghoerghiu szerint biztosan meg fognak nyerni.
A népszavazás eredménye véleménye szerint azt mutatja, hogy fontos kérdést tűztek napirendre, és örömét fejezte ki, hogy hallatták hangjukat, illetve szavazatokkal is megerősítették a mintegy 3 millió támogató aláírást.
Az egyesület vezetője szerint hatalmas referendum-ellenes propagandagépezettel kellett szembenézniük és a pártokat bírálta azért, hogy nem tájékoztatták kellőképpen a lakosságot. Hangsúlyozta, kezdeményezésük nem volt politikai jellegű annak ellenére, hogy a referendum bojkottálására felszólítók ezt akarták elhitetni a választókkal.
A referendumot támogató román ortodox egyház hétfői állásfoglalásában hitbeli egységre és "az Istentől megáldott család" védelmére biztatta híveit. Megköszönték a csaknem 4 millió választónak, hogy véleményt nyilvánítottak a népszavazáson. Az ortodox egyház szerint az emberek döntését, a résztvevőkét és a távolmaradókét egyaránt tisztelni és elemezni kell. Úgy vélték, a referendum lehetőséget nyújtott megismerni, hogy milyen mértékben szekularizálódott a román társadalom.
A romániai katolikus püspökök is közleményt adtak ki az érvénytelen referendum után, amelyben megerősítették azt az álláspontjukat, hogy a család alapját továbbra is a férfi és nő házassága képezi.

A BEC hétfő reggel 9 óráig a választókörzetek 98,3 százalékából származó adatok feldolgozása nyomán azt közölte, hogy az alkotmánymódosítást 3 millió 460 ezer választó (91,61 százalék) támogatta, 240 ezer (6,42 százalék) ellenezte, 74 ezren (1,97 százalék) pedig érvénytelen szavazatot adott le.

Szombaton és vasárnap 3 778 716 állampolgár, a névjegyszékben szereplők 20,96 százaléka adta le voksát.

A referendum érvényességéhez a választói névjegyzékben szereplők legalább 30 százalékának kellett volna szavaznia.

A legalacsonyabb részvételt (8,5 százalékot) Kovászna megyéből jelentették: itt 15 500 választó járult az urnákhoz, közülük 2700-an voksoltak pótlistára, az "igenek" aránya 90,69 százalék volt. Hargita megyében a jogosultak 11,12 százaléka voksolt: a 30 ezer szavazó 91,9 százaléka támogatta az alkotmánymódosítást.

A részvétel egyetlen megyében, az észak-kelet-romániai (bukovinai) Suceavában haladta meg a 30 százalékot: itt 185 ezer választó járult az urnákhoz, több mint 95 százalékuk igennel voksolt arra, hogy a család "egy férfi és egy nő önkéntes elhatározásával létrehozott házasságon" alapuljon, meggátolandó az azonos neműek házasságkötésének legalizálását.

A referendum érvénytelensége nyomán a román alkotmány családról rendelkező szakaszában megmarad a nemsemleges "házaspárok" fogalom.

EMNP: A parlamenti pártok nem mozgósítottak, ezért lett érvénytelen a referendum
Az Erdélyi Magyar Néppárt (EMNP) szerint a parlamenti pártok nem mozgósítottak, ezért lett érvénytelen a férfi és nő házasságán alapuló család fogalmának alkotmányba iktatásáról szóló hét végi romániai népszavazás.
A Szilágyi Zsolt pártelnök által jegyzett állásfoglalás szerint a választók azért maradtak tétlenek, mert a parlamenti képviselettel rendelkező pártok nem azonosítottak "direkt zsákmányszerzési lehetőséget" a népszavazás kapcsán, ehhez mérten cselekedtek és maradtak inaktívak, s így a választóik sem érezték magukénak a népszavazást.
Az EMNP szerint a részvételi kedvet az is aláásta, hogy a rosszul feltett kérdés kampányára "eleinte rátelepedtek a kormánypártok, majd a brüsszeli fenyegetések", és a mozgósítás a parlamenti pártok részéről nem történt meg.
A parlamenti képviselettel nem rendelkező erdélyi magyar párt a magyar választóknak az országos átlagnál is alacsonyabb részvételét annak tulajdonította, hogy míg a Magyar Polgári Párt (MPP) és az EMNP, valamint a történelmi magyar egyházak az igen szavazatra buzdítottak, az RMDSZ vezetői "ellentmondásos üzeneteket fogalmaztak meg", ez pedig a választói kedv csökkenéséhez vezetett.
Az EMNP azt a tanulságot fogalmazta meg az erdélyi magyarok számára, hogy magas választói részvételt csakis közös célok mentén megvalósított, a magyarok összefogásán alapuló mozgósítással lehet elérni. 

 A Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) elnöke az Agerpres hírügynökségnek adott nyilatkozatban értékelte az alacsony részvétel miatt érvénytelen népszavazást. Úgy vélte: az alacsony részvételnek összetett okai vannak. Egyfelől, az emberek többsége nem érezte, hogy olyan természetű kérdésről van szó, amely az alkotmány sürgős módosítását teszi szükségessé. Másfelől a család és a házasság kérdésének az átpolitizálása és a népszavazást megelőző, mindkét oldalt jellemző manipulatív kampány is taszító hatást gyakorolt a választókra. Hozzátette: a népnek mindig igaza van, nem a választókban kell keresni a hibát a távolmaradásért. 

Az RMDSZ elnöke szerint a politikusoknak abba kell hagyniuk az egymásra mutogatást, és meg kell érteniük, hogy 2018-ban nem ez a kérdés foglalkoztatja leginkább a romániai társadalmat. 

Arra a megjegyzésre, hogy a magyarok által nagy arányban lakott megyékben volt a legalacsonyabb a részvételi arány, Kelemen Hunor úgy vélekedett, hogy a magyar választók hozzáállása nem nagyban tért el a románokétól. Kijelentette: a magyar közösség számára sem szimpatikus a túlságosan erős autoritás, legyen az egyházi vagy politikai jellegű. 

A politikus szerint helyes volt az RMDSZ-nek az a döntése, hogy arra biztassa a választókat: menjenek el szavazni és döntsenek a belátásuk szerint. Úgy vélte: azért volt helyes ez a hozzáállás, mert az erdélyi magyar társadalom nem volt egységes a kérdés megítélésében. 

A szombaton és vasárnap tartott népszavazáson a névjegyszékben szereplők 20,96 százaléka adta le voksát. A referendum érvényességéhez a választók legalább 30 százalékának kellett volna szavaznia.