Külföld

Nógrádi György: Az orosz és az ukrán vezérkar is rengeteget hazudik

Az ukrán támadásra válaszul Vlagyimir Putyin visszavonta eddigi béketervét, és várhatóan sokkal szigorúbbat dolgoz ki. A brit kormány közben nem adott engedélyt Kijevnek a Storm Shadow rakéták bevetésére a kurszki műveletek során, amelynek helyzetéről egyébként ellenmondásos nyilatkozatok jelentek meg. Ezekről beszélgettünk Nógrádi György biztonságpolitikai szakértővel.

Nógrádi György: Az orosz és az ukrán vezérkar is rengeteget hazudik
Nógrádi György
Fotó: Facebook/Nógrádi György biztonságpolitikai szakértő tisztelői és rajongói

– Válaszul a kurszki zseboffenzívára Moszkva közölte, hogy Kijev ezzel eljátszotta a béke- vagy a tűzszüneti tárgyalás esélyét. Ez most csak vicsorgás, vagy vegyük ezt komolyan?

– Kezdjük az elején. Az ukrán csapatok úgy tudtak támadni, hogy az orosz vezérkar erre nem készült föl. A mai tudásunk szerint jelentették az orosz vezérkari főnöknek, hogy ukrán csapatösszevonás van, de egy orosz vezérkari főnök napi több ezer jelentést kap. Kettő: azt gondolták, hogy ezt a fenyegetést nem kell komolyan venni, mert annyira távol van a Kurszki terület a fronttól. Eddig az ukránok elfoglaltak körülbelül ezer négyzetkilométernyi területet, elég sok települést. A probléma az, hogy a gázszállítás utolsó oroszországi bázisát is, így bármely pillanatban bármire hivatkozva el tudják zárni az Európába jövő gázt. Az amerikai vezérkar bejelentette, hogy nem tudtak a támadásról, ez nyilvánvalóan nem igaz. A britek ugyanis bejelentették, hogy ők tudtak róla. Na most, ha a britek tudtak róla, egészen biztos, hogy az amerikaiaknak is elmondták.

Következő: nyilvánvaló ez az akció a front helyzetét alapvetően nem befolyásolja. Az oroszok lassan, de mennek előre a Donbász térségében, ugyanakkor Kurszkba komoly erőket kell hozniuk, a különböző tartalékerők mellett a Wagner-csoport erőit és nagyon sok egyebet, mert ki kell verniük onnan, arról a bő ezer négyzetkilométerről az ukránokat. Putyin úgy fogalmazta meg a védelmi minisztérium legfontosabb feladatát, hogy első helyen áll az orosz területek visszaszerzése. A putyini béketerv lényege az volt, hogy a Krímről tárgyalni sem hajlandó, a Donbász négy megyéjére igényt tart, és Ukrajna nem lehet a NATO tagja. Miután az ukránok most támadtak, és itt elég sok polgári személy meghalt, Putyin közölte, hogy az eddigi béketerve lekerült napirendről, új tervet fognak kidolgozni.

– Említette ezt az 1000 négyzetkilométert. Mennyire lehetünk biztosak ebben? Azért kérdezem, mert kedden este egy jól megkomponált videóban Zelenszkijnek azt jelentette az ukrán főparancsnok, hogy 74 települést tartanak az ellenőrzésük alatt. Néhány órával korábban viszont megjelent egy interjú egy ukrán lapban az SZBU egyik ezredesével, aki képviselő is, és ő 30 településről beszélt, és nehéz elhinni, hogy nem egészen egy nap alatt másfélszeresével növelték volna az ukránok a megszállt terület kiterjedését.

– A két vezérkar, mind az orosz, mind az ukrán, rengeteget hazudik. Én minden nap elolvasom mind az orosz, mind az ukrán vezérkar jelentéseit, köszönőviszonyban sincsenek. Az ukránok a legfrissebb jelentésben közel 600 ezer orosz halottról beszélnek, ez lehetetlen, az egész fronton nem lehet megmondani, hogy mennyi orosz van, de ennyi halott nem lehet. Zárójel: az oroszok hasonló adatokkal dolgoznak. Nyilvánvalóan mind a két fél PR háborút folytat. Az oroszok mögött áll Kína, nagyon fura lesz, amit mondok, részint India, Irán és nagyon sok egyéb ország, az ukránok mögött áll Nyugat-Európa és az USA. Nekem rendkívül érdekes volt, hogy az ukrán támadáskor először az Európai Unió gratulált, és csak utána az USA…

– Igen, de legalább ilyen érdekes, hogy a gratuláció ellenére a britek nem járultak hozzá, hogy az ukránok a kurszki kalandjukkal összefüggésben bevessék a Storm Shadow rakétákat, tehát van egyfajta óvatoskodás, legalább az angolszász országok részéről, nem?

– Pontosan így van. Ez a hír valamikor az elmúlt 24 órában jött ki. Az is kijött, hogy Trump azt mondta: ukrán katonai tartalék nincs, Ukrajnának fegyverszünetet és békét kell kötnie. Eközben kőkemény harc folyik az oroszok és ukránok közt Afrikában. Több afrikai ország megszakította a diplomáciai kapcsolatait Ukrajnával, tehát az is nagyon érdekes, hogy a válság kezd globálissá válni.

– Összességében egyetért azokkal, akik szerint ez a kurszki támadás lehet az utolsó nagy, lényegében ellentámadási kísérlete az ukránoknak ebben a háborúban?

– A válaszom az, hogy nem. A kulcskérdés az, hogy november 5-én ki lesz az Egyesült Államok következő megválasztott elnöke. Ha Trump, akkor ő fel fogja hívni Putyint, jó a viszonyuk, és megtárgyalja a béke feltételeit. Ha a demokraták maradnak, akkor a mostani kurzus folytatódni fog, tehát akkor nem lehet elmondani, hogy ez volt az utolsó ukrán támadás, mert továbbra is küldeni fogják a pénzt és a fegyvereket.

Kapcsolódó írásaink