Külföld

Szankciókkal sújtotta az Egyesült Államok egy radikális jobboldali izraeli miniszter szövetségesét

Szankciókkal sújtotta az Egyesült Államok pénteken a radikális jobboldali izraeli nemzetbiztonsági miniszter szövetségesét, valamint két jogi személyt is, amelyek erőszakkal vádolt szélsőséges izraeli telepesek számára gyűjtöttek pénzt.

Szankciókkal sújtotta az Egyesült Államok egy radikális jobboldali izraeli miniszter szövetségesét
Csalódását fejezte ki az Egyesült Államok Benjámin Netanjahu izraeli miniszterelnök politikájával szemben
Fotó: AFP/Pool/Abir Sultan

Az idén már öt telepes ellen elrendelt szankciók utáni pénteki újabb büntetőintézkedések jelzik, hogy növekszik az Egyesült Államok csalódottsága Benjámin Netanjahu izraeli miniszterelnök politikájával kapcsolatban.

A pénteki intézkedések, amelyekkel befagyasztják az érintettek egyesült államokbeli bankszámláit, és megtiltják az amerikai állampolgároknak az üzletkötést velük, két szervezetet is sújtanak, amelyek pénzgyűjtő kampányt indítottak az erőszakkal vádolt és korábban már szankciókkal sújtott telepesek számára – áll az amerikai pénzügyminisztérium közleményében.

Washington szankciókkal sújtotta Ben-Zion Gopsteint, a Lehava nevű szélsőjobboldali, zsidó felsőbbrendűséget hirdető csoport alapítóját és vezetőjét, Itamár Ben-Gvir nemzetbiztonsági miniszter közeli szövetségesét, aki maga is egy ciszjordániai telepen él.

Ben-Gvir pénteken elítélte a Lehava és „a terrorizmusba soha nem keveredő és senkit nem bántalmazó” telepesek „zaklatását”, és palesztin szervezetek és anarchisták „vérvádjának” nevezte az ellenük felhozott vádakat. Felszólította a nyugati országokat, hogy állítsák le az együttműködést ezekkel az „antiszemitákkal”, és „vessenek véget az úttörő cionista telepesek elleni üldöző hadjáratnak”.

Előzőleg pénteken az Európai Unió tagállamainak kormányait tömörítő Tanács határozott úgy, hogy szankciókat vezet be szélsőséges izraeli telepesek ellen, akik felelősek palesztinok elleni súlyos emberi jogi visszaélésekért, a többi között kínzásért, embertelen bánásmódért, valamint a palesztinok tulajdonhoz, magán- és családi élethez való jogának megsértéséért Ciszjordániában.

Izrael az 1967-es háborúban foglalta el Ciszjordániát, a terület azóta katonai megszállás alatt áll, miközben a zsidó telepek folyamatosan bővülnek.

Kapcsolódó írásaink