Belföld

Varga Judit: Még az év vége előtt lezárulhat a feltételességi eljárás

Magyarország forrásvesztés nélkül léphet át a 2023-as esztendőbe – mondta az igazságügyi miniszter

Az Országgyűlés hétfő este megkezdte az Európai Bizottsággal való megegyezés érdekében alkotott törvényjavaslatok vitáját. Varga Judit igazságügyi miniszter expozéjában közölte: amennyiben a kormány az általa tett vállalásokat teljesíti, akkor a feltételességi eljárás még az év vége előtt lezárulhat, és Magyarország forrásvesztés nélkül léphet át a 2023-as esztendőbe.

Varga Judit: Még az év vége előtt lezárulhat a feltételességi eljárás
Varga Judit igazságügyi miniszter expozéját tartja az Európai Bizottsággal való megegyezés érdekében szükséges, az európai uniós költségvetési források felhasználásának ellenőrzéséről szóló törvényjavaslatok parlamenti vitájában az Országgyűlés őszi ülésszakának nyitónapján
Fotó: MTI/Bruzák Noémi

Varga Judit igazságügyi miniszter expozéjában arról beszélt, hogy szeptember 18-án lezárult egy több hónapos, nehéz, ám rendkívül konstruktív egyeztetési folyamat a magyar kormány és az Európai Bizottság között. A bizottság megállapította, hogy a kabinet által benyújtott 17 intézkedési javaslat megfelelően fogja orvosolni azokat az aggályokat, amelyek miatt a kondicionalitási eljárást megindították.

A szakmai mederbe terelt párbeszédben a kormány a kölcsönös tisztelet és a lojális együttműködés jegyében, a megállapodás szándékával vett részt – jelentette ki. A kabinetet az vezérelte, hogy egyrészt Magyarországnak és a magyar embereknek hozzá kell jutniuk az őket megillető forrásokhoz, másrészt pedig nem enged azokból a sarokpontokból és nem köt elvtelen kompromisszumot azokban a kérdésekben, amelyekről a magyar emberek az áprilisi választáson és népszavazáson, illetve a korábbi nemzeti konzultációk során már határozottan állást foglaltak – szögezte le Varga Judit. Ezeket a szempontokat sikerült maradéktalanul érvényesíteni – emelte ki, hozzátéve: továbbra is megvédik a gyermekeket, elutasítják az illegális migrációt és ellenállnak minden olyan meggondolatlan és ésszerűtlen szankciós politikának, ami leginkább Európát sújtja és nem azt, aki ellen a szankciókat kivetették.

Objektum doboz

A biztosok kollégiumának szeptember 18-i döntése megnyitja az utat az újjáépítési alappal és a kohéziós forrásokkal kapcsolatos tárgyalások gyors lezárása előtt – érvelt a politikus. Amennyiben a kormány az általa tett vállalásokat teljesíti, akkor a feltételességi eljárás még az év vége előtt lezárulhat, és Magyarország forrásvesztés nélkül léphet át a 2023-as esztendőbe – hívta fel a figyelmet.

Magyarország elkötelezett az EU alapértékei iránt, valamint az unió pénzügyi érdekeinek védelme mellett, ugyanakkor nem titok, hogy a kabinetnek komoly jogi fenntartásai vannak az eljárással és az azt szabályozó rendelettel szemben – mondta a politikus. A kormánynak azzal szemben is komoly jogi aggályai vannak, ahogy a bizottság a rendeletet alkalmazza és ahogyan nyilvánvaló politikai megfontolásokból kizárólag Magyarországgal szemben lépett fel – tette hozzá.

A miniszter szavai szerint a Magyarországgal szemben indított eljárás próbatétel, teszteljárás valamennyi tagállam számára, mert ha megindításával nem is, de lezárásával példájává válhat a konstruktív párbeszédnek, szimbólumává az „Egység a sokféleségben” európai eszméjének és a valódi szolidaritásnak.

A magyar kormány által vállalt intézkedések célja az, hogy a közbeszerzési szabályokat többletgaranciákkal bástyázza körül, megerősítse a csalás- és korrupció elleni küzdelem jogi és intézményi kereteit, valamint az összeférhetetlenségi szabályokat – sorolta.

A javaslatcsomagban vállalják, hogy a kormány által kezdeményezett és kihirdetett jogszabályok 90 százalékát társadalmi egyeztetés után fogadják el – ismertette a részeleteket. A Kormányzati Ellenőrzési Hivatal (KEHI) minden évben nyilvános jelentést tesz közzé arról, hogy a jogszabálytervezetek társadalmi egyeztetése megtörtént-e, vagy pedig az egyeztetésre bocsátás hiánya a jogszabály által megengedett esetkörök valamelyikéből következett-e – mondta Varga Judit.

A törvénycsomag a közérdekű adatigénylések körében kivezeti a munkaerőforrás aránytalan mértékű igénybevételéhez kapcsolódó költségtérítés megállapításának lehetőségét. A javaslat tartalmazza a közérdekű adatigénylésekre irányadó, a veszélyhelyzetben alkalmazandó speciális szabályok megszüntetésére irányuló intézkedéseket is – hívta fel a figyelmet.

Kiemelte az Integritási Hatóság létrehozását, amely a tervek szerint november második felében kezdi meg a működését. A hatóság elnökét nyílt pályázat alapján az Állami Számvevőszék elnökének javaslatára a köztársasági elnök nevezi ki – ismertette a részleteket.

Megújul a Korrupcióellenes Munkacsoport, amelynek elnöki tisztét az Integritási Hatóság elnöke fogja betölteni. A munkacsoport paritásos alapon, kormányzati és nem kormányzati szférából érkező tagokkal működik majd – közölte a miniszter.

Arra is kitért, hogy a közhatalom gyakorlásával és a közvagyon kezelésével kapcsolatban elkövetett kiemelt bűncselekmények esetén külön eljárásrendet vezetnek be. Az eljárás lehetővé tenné az ügyészség és a nyomozó hatóság feljelentés elutasítására, illetve a büntetőeljárás megszüntetésére irányuló döntéseinek bírói felülvizsgálat – hangsúlyozta.

A közfeladatot ellátó közérdekű vagyonkezelő alapítványok általános összeférhetetlenségi szabályainak esetében biztosítják az EU-s költségvetési rendeletnek való teljes megfelelést – mutatott rá.

A törvénycsomag a Nemzeti Adó- és Vámhivatalt jelöli ki, hogy segítse az OLAF-ot a magyarországi helyszíni ellenőrzések során – emelte ki Varga Judit igazságügyi miniszter.

Kapcsolódó írásaink