Külföld

Szuverenista forradalom jöhet Európában

A nyugati országoknak nem kellene kioktatniuk Magyarországot a nevelés és az egyetemek szabadságáról – mondta lapunknak Marco Gervasoni olasz történész

„A legfontosabb, hogy minél több európai ország nemzeti parlamentjében kerüljenek kormányra a szuverén, konzervatív erők” – hangsúlyozta lapunknak Marco Gervasoni, A szuverenista forradalom című könyv szerzője. A Molisei Egyetem történészprofesszora a 2008-as gazdasági válság politikai és társadalmi hatásairól, valamint a konzervatívok elleni támadásokról is beszélt.

Szuverenista forradalom jöhet Európában
A professzort korábban Twitter-üzenetei miatt távolították el a római székhelyű LUISS egyetemről
Fotó: MH

– Könyvében azt írja, hogy a nyugati demokrácia hanyatlása a gazdasági krízissel veszi kezdetét. Milyen átalakulások mentek végbe a nyugati társadalmakban, a politikában az elmúlt tíz évben?

– A 2008-as gazdasági krízis a kapitalista rendszereket érintő súlyos krízisekhez hasonlóan pénzügyi eredetű. A pénzügyi világ reálgazdaságra gyakorolt hatása jellemzi az elmúlt évtizedeket. Ez a folyamat annyira elhatalmasodott, hogy ellenőrizhetetlenné vált. A nagy recessziók szakértői alulértékelték a helyzet súlyosságát. A tőkevesztés szempontjából sokkal jelentősebb visszaesést jelentett, mint az 1929-es gazdasági válság. A recesszió nélkül nem jött volna létre az amerikai Tea Party konzervatív mozgalom, amely előkészítette Donald Trump színre lépését, nagy valószínűség szerint nem lett volna Brexit sem, s a válság Magyarországon és Lengyelországban is a konzervatív oldal megerősítését eredményezte. Az eurózóna volt az egyedüli, amely alulértékelte a helyzetet, túl későn eszmélt fel, amikor már elsöprő pusztítást mért a helyi gazdaságra. Az elszegényedés elsősorban a középosztály meggyengüléséhez vezetett. Korábban a középosztály stabilitása jelentette a társadalmi békét. A recesszió gyökeresen felforgatta a társadalmat. A gazdasági és társadalmi átalakulások eredményezték azon szuverenista mozgalmak létrejöttét Olaszországban, mint kezdetben az Öt Csillag Mozgalom. A későbbiekben ez magyarázza a Matteo Salvini vezette Északi Liga nemzeti mozgalommá fejlődését és a Giorgia Meloni-féle Olasz Testvérek párt egyre növekvő népszerűségét is.

– Mit idézett elő a társadalmi, politikai átrendeződés?

– A gazdasági krízis felszínre hozta az uniós országok lappangó problémáit. Azt a tényt, hogy nem tudjuk, kik vagyunk valójában, elfeledtük nemzeti önazonosságunkat. A nemzeti szuverén mozgalmak erre keresnek és adnak választ. Olaszország éveken keresztül naivan tekintett az Európai Unióhoz való tartozásra. Sokáig azt gondoltuk, hogy nemzeti azonosságunk hiányosságait pótolhatja egyfajta európai önazonosság, amely valójában nem létezik. A nemzeti önazonosság felfedezésének egyik jele Salvini egyik jelmondata: „Elsők az olaszok!” Nem üres szlogen, hanem a gyökereink, a nemzeti identitásunk melletti kiállás. A szuverenizmus térhódítása elsősorban kulturális jelenség. Legfontosabb té­máik között a vallás, a család védelme, az élet­védelem, a nemzeti határok tiszteletben tartása van.

– Miből adódik Olaszországban a nemzeti öntudat elgyengülése?

– Vannak történelmi gyökerei is, de valójában egészen napjainkig az olasz köztudatban a nacionalizmusnak negatív jelentése van, egyfajta száműzött fogalom. A mainstream számára nemcsak a nacionalizmus, hanem a haza, a nemzet fogalma is tabutéma. Elavult, nem létező dolognak tartják, amin túl kell lépni. A határok jelentéktelenné váltak, nyitottnak, kozmopolitának kell lenni. Ebben az ellenséges kulturális közegben komoly nehézségekbe ütközik egyfajta újra nevelés, amely a nemzet és a haza fogalmát büszkeséggel, értékkel telíti. A kommunizmus elkorcsosult hagyatéka, a progresszív ideológia a nacionalizmust és a nemzetet tartja legfőbb ellenségének. A progresszív élharcosok sok esetben nincsenek is tisztában azzal, hogy a kommunizmus szellemi örökösei. Mulatságos azt látni Olaszországban, hogy a volt kommunisták az Európai Unió legeltökéltebb támogatói. Nagyon határozottan fellelhető mindkét ideo­lógiában a megátalkodottság és erőszakos hajlam.

– Világszinten tanúi lehetünk a birodalmak és a nemzetek küzdelmének, a nacionalizmus és az imperializmus közötti feszültségnek.

– Kontinensünkön a harc az Európai Unió és a nemzetállamok között zajlik. Az Európai Unió pártfogói között olyan is akad – mint az egyik legszánalomraméltóbb, Guy Verhofstadt –, aki azt állítja, hogy az uniónak birodalomként kellene működnie. Az európai országokat német vezetés alatt egyesítenék. Ez a nemzetek és a demokrácia számára komoly veszélyforrás lehet. A visegrádi országok ellenállása és a Brexit rendkívül fontos tényezők voltak a német egyesítési törekvések megfékezésére.

– Elképzelhetőnek tartja, hogy hamarosan elérkezik a szuverenista forradalom hatása az Európai Unióba is?

– A szuverenizmus forradalma nem erőszakos beavatkozást, hanem a korábbi politikai erőviszonyok felfordítását jelenti írásaimban. A mainstream sajtó a 2019-es EP-választás veszteseként mutatta be a szuverenista erőket. Valójában azonban ezek a politikai pártok növekedtek. Még nem olyan mértékben, hogy többségben lehessenek, vagy komoly hatással lehessenek a folyamatokra. Ahhoz azonban elég erősek, hogy megtörjék a korábbi szocia­lista szövetséget. A szuverenista mozgalmak hátrányául szolgál az is, hogy megosztottak, több pártcsaládon belül helyezkednek el. Azt hiszem, hogy már az is forradalminak számítana, ha egyetlen pártcsaládba tömörülnének. A legfontosabb, hogy minél több európai ország nemzeti parlamentjében kerüljenek kormányra a szuverén, konzervatív erők. Csak ezután lehetne hatást gyakorolni az Európai Bizottságra, például a szerződések megváltoztatásában, visszatérve a Charles de Gaulle és Margaret Thatcher által megálmodott európai eszmékhez.

– Hogyan alakul a progresszivizmus és a nemzeti konzervativizmus harca a közeljövőben?

– A szuverenista forradalom, amelyről a könyvemben írok, valójában nem más, mint a nemzeti konzervativizmus térhódítása. Demokratikus nacionalizmus. Aki a demokrácia védelméről beszél, annak a nemzeti érdekek, határok, identitás védelmében kell elsősorban gondolkoznia. Természetesen a progresszív ideológiának is megvan a létjogosultsága, bár azt hiszem, hogy pont ez volt a nyugati nemzetek kultúrájának, identitásának tönkretevője. Elég arra gondolnunk, hogy hogyan áll a vallás, a bevándorlás, a határvédelem kérdéséhez, hogyan alkotta meg az egyes és kettes számú szülő fogalmát, és hogy az azonos neműek házasságát magasabb rendű kategó­riának tartja a hagyományos családmodellnél, amelynek a széttiprására törekszik. Ez komoly antropológiai veszélyeket rejt magában. A határok megnyitása, az erőltetett bevándorlás bizonyos csoportok meggazdagodását jelentené, a munkaerő értékének lealacsonyításával. A multikulturális társadalom a polgárháború veszélyét hordozza, hiszen feloldja egy ország kulturális, társadalmi szövetét. Ezeket a folyamatokat ellensúlyozzák a nemzeti konzervatív mozgalmak, amelyek erősödőben vannak.

– A nemzeti konzervatív értékeket hirdetők számíthatnak megtorlásra?

– Saját tapasztalatomat oszthatom meg ebben a kérdésben. Évekig a római székhelyű LUISS egyetem professzora voltam. Tavaly szeptemberben értesítést kaptam, hogy az egyetem nem szándékozik meghosszabbítani az együttműködési szerződést. Twitter-üzenetekre hivatkoztak, a bevándorláspolitikával kapcsolatos véleményekre. Az egyikben olyan véleményt formálok, hogy a Carola Rackete által vezetett, migránsokat szállító Sea Watch civil hajót a kiürítést követően le kellene foglalni, és meg kellene semmisíteni. Ez volt az oka a katedrától való eltávolításnak. Ez is tanúsítja, hogy egyre erőszakosabb formában avatkoznak be azok életébe, akik nem osztják a politikailag korrekt nézeteket. Ennek fényé­ben a nyugati országoknak, mint Olaszországnak a tolerancia zászlaja alatt nem kellene kioktatniuk Magyarországot a nevelés és az egyetemek szabadságáról.

– Felszólalt a nemzeti konzervativizmusról szóló római konferencián, amin részt vett Orbán Viktor is. Mit üzent a konzervatív köröknek a kormányfő?

– Szerintem az volt a magyar miniszterelnök legfőbb üzenete, hogy a szuverén erőknek jobban kell kormányozniuk, mint az elődeiknek, mert nekik nem adatik meg a bizalom. Mások hibázhatnak, de ők nem tehetik meg. Úgy kell kormányozniuk, hogy az gazdasági növekedést is eredményezzen. Bár nem tett célzást sem Matteo Salvinire, sem Giorgia Melonira, mégis az volt az érzésem, mintha tapasztalt nagybácsiként adott volna tanácsot szövetségeseinek. Pár órával azelőtt találkozott mindkét politikussal, tehát könnyen megeshet, hogy szóba került ez is.

Kapcsolódó írásaink

Európai szuverenista szövetség épül

ĀOrbán Viktort elismerés övezi a konzervatív értékvilágot hűen tükröző politikai irányvonaláért – mondta lapunknak Francesco Giubilei történész

A magyarhirlap.hu weboldal sütiket (cookie) és különböző kódokat használ a megfelelő működés, elemzések készítése, a felhasználói élmény fokozása valamint az Ön számára releváns, személyre szabott ajánlatok összeállítása érdekében. Ezek használatát az Elfogadom gomb megnyomásával jóváhagyja. Bővebb információt az Adatkezelési Tájékoztatónkban talál.

Elfogadom