Elrettentés: az új amerikai stratégia

Mike Pompeo amerikai külügyminiszter pedig arról beszélt a Stanford Egyetemen, a Hoover Intézetben „Az elrettentés visszaállítása: az iráni példa” címmel tartott előadásában, hogy Kászim Szulejmáni iráni tábornok likvidálása az új amerikai külpolitikai stratégia egyik momentuma volt, amelynek lényege az Egyesült Államok ellenségeinek elrettentése, ami érvényes Kínára és Oroszországra is.

A közel-keleti térségben instabilabb és kiszámíthatatlanabb lett a helyzet amiatt, hogy az Egyesült Államok jogszerűtlenül megölte Kászim Szulejmánit – mondta Mary Robinson korábbi ír államfő, a Nelson Mandela által alapított „Bölcsek” vezetője egy interjúban, amelyet az AP amerikai hírügynökség ismertetett.

Időközben a teheráni vezetés kihágásai miatt Németország, Franciaország és az Egyesült Királyság közösen elindította az iráni atomprogramról kötött nemzetközi megállapodás vitarendezési eljárását – közölte kedden a német külügyminisztérium. Az iráni atomprogramnak nincs alternatívája – jelentette ki Josep Borrell, az EU kül- és biztonságpolitikai főképviselője, aki a mechanizmus keretében lefolytatandó eljárás koordinátora lesz.

Boris Johnson brit miniszterelnök szerint ha az Egyesült Államoknak nem kell az iráni nukleáris fejlesztési program korlátozásáról és ellenőrzéséről kötött többhatalmi megállapodás, akkor új egyezményt kell kötni Iránnal.

Kászim Szulejmáni tábornok megöléséről Boris Johnson azt mondta, hogy a brit kormány „nem fog forró könnyeket hullatni” egy olyan ember halála miatt, akinek a kezéhez rengeteg brit vér tapadt, ugyanakkor London nem akar fegyveres konfliktust a Nyugat és Irán között.