Külföld
Hatalmas a migrációs nyomás az unióban
A kiskorú menedékkérőket szét kell osztani az EU-ban a luxemburgi külügyminiszter szerint, aki csökkentené a gyermekek befogadásától elzárkózó államok közösségi támogatását
Négy éve először ismét emelkedik a menedékjogi kérelmek száma az Európai Unióban – jelentette csütörtökön a Berliner Morgenpost című német lap az EU statisztikai hivatalának (Eurostat) adataira hivatkozva. A január–szeptemberi időszakban 473 215 menedékjogi kérelmet nyújtottak be első alkalommal az EU-ban, ami 8,6 százalékos növekedés az előző év azonos időszakához képest. A leginkább Franciaországban (18 százalékkal) és Spanyolországban (17 százalékkal) nőtt az első alkalommal benyújtott menedékjogi kérelmek száma. Németország továbbra is az első számú célország, de a kérelmek számát tekintve kitart a csökkenés trendje, amely a 2015-ös 890 ezres csúcs után kezdődött. Idén tizenegy hónap alatt 133 270 menedékjogi kérelmet nyújtottak be első alkalommal az országban.
A római belügyminisztérium szerdán közzétett adatai szerint idén felére csökkent az Olaszországot tengeren át elérő illegális bevándorlók száma tavalyhoz képest, 2017-hez viszonyítva pedig kilencvenszázalékos a csökkenés. Idén december 24-ig 11 439 migráns érte el az olasz partokat, 2018 azonos időszakában ez a szám 23 210 volt, 2017-ben pedig 118 914.
Az uniós határ- és partvédelmi szervezet (Frontex) vezetője egy szerdai német lapinterjúban az MTI szerint arról beszélt, hogy az illegális határátlépések száma idén is csökkent az EU külső határán, de továbbra is hatalmas a közösségre nehezedő migrációs nyomás. Fabrice Leggeri a Die Weltnek elmondta, az év végéig várhatóan százhúszezer ember lép be illegálisan az EU területére, ami tízszázalékos csökkenés 2018-hoz képest. Gondnak nevezte a belső migrációt, valamint a kitoloncolások akadozását. Leggeri szerint a menedékkérők kihasználják, hogy gyakran nem regisztrálják őket abban az országban, amelyben elérték az Európai Unió területét, és továbbutaznak a „kívánságuk szerinti országba”, amely szintén problémát jelent.
A Der Spiegel című német lap szerdán közölte Jean Asselborn luxemburgi külügyminiszter nyilatkozatát, aki a Görögországban tartózkodó, kísérő nélküli kiskorú menedékkérők helyzetéről szóló vitához hozzászólva azt mondta, az ügyet nem néhány tagállam összefogásával, hanem egy uniós szintű megállapodással kell rendezni.
A szocialista politikus szerint a kísérő nélküli kiskorú menedékkérőket el kell hozni a görögországi táborokból és szét kell osztani az EU-ban, a befogadásuktól elzárkózó tagállamok uniós támogatását pedig csökkenteni kell. Mint mondta, az EUközösség, közös érdekekkel, ezért a következő hosszú távú költségvetésről folytatott tárgyalásokba be kell vonni a jogállamiság mellett az olyan kérdésekben tanúsított szolidaritást is, mint a menekültpolitika.
A kelet-törökországi Van-tavon csütörtökre virradóra felborult egy migránsokkal teli hajó, az utasok közül hét ember meghalt, több mint hatvanan kórházba kerültek. Hivatalos források szerint a fedélzeten pakisztáni, bangladesi és afganisztáni állampolgárok voltak.
Sok bevándorló hagyja ott az iskolát
Minden harmadik nem osztrák állampolgárságú ipari tanuló félbehagyja tanulmányait Ausztriában – jelentette a távirati iroda az egyik osztrák oktatási kutatóintézet szerdán nyilvánosságra hozott kutatására hivatkozva. Az adatok szerint az ipari tanulók 16 százaléka félbehagyja tanulmányait. A nem osztrák állampolgárságú tanulók több mint egyharmada (33 százaléka) nem végzi el az iskolát, míg az osztrákok 13 százaléka nem szerzi meg a képesítést. A friss statisztika szerint tíz év óta először növekedett kis mértékben Ausztriában az ipari tanulók száma, akiknek a kétharmada 15 vagy 16 éves korában kezdi meg tanulmányait, hat százalékuk pedig 21 éves vagy annál is idősebb.
