Biztonság és Brexit

Megkezdődött tegnap a december 12-én megválasztott új brit parlament első törvényalkotási évadja, amelynek nyitányaként II. Erzsébet királynő ismertette Boris Johnson konzervatív kormányának programját a Lordok Házában.
A kormány elsődleges feladatának tekinti az Egyesült Királyság kiléptetését az Euró­pai Unióból a távozás jelenleg érvényes ja­nuár 31-i határnapján, és törvénytervezeteket is beterjeszt az alsóház elé annak biztosítására, hogy a brit EU-tagság valóban megszűnjön.

A program szerint a Brexit után London szabadkereskedelmi megállapodáson alapuló új viszonyrendszerre törekszik az Európai Unió­val, ugyanakkor kereskedelmi tárgyalásokat kíván kezdeni más globális gazdasági erőcentrumokkal is.
A Johnson-kormány az Egyesült Királyságba irányuló bevándorlás szabályozására is nagy hangsúlyt fektet. Az ausztrál pontozásos elbíráláshoz hasonló, egységes rendszert kíván életbe léptetni az átmeneti időszak lejártával, azaz 2021-től, ez az uniós és nem uniós állampolgárokra egyformán vonatkozna. Előnyben részesülnek majd azok, akik használható angoltudással rendelkeznek, a brit üzleti szektor számára elsődleges fontosságú munkát tudnak végezni, vagy maguk létesítenek olyan üzleti vállalkozásokat, amelyek brit munkavállalókat alkalmaznak, és a szigetországban adóznak. Gyorsított eljárással kaphatnak nagy-britanniai tartózkodási és munkavállalási engedélyt a külföldi orvosok, a szakképzett kórházi ápolók és más, magas szakképesítésű egészségügyi szakemberek – derül ki továbbá az MTI szemléjéből.
Egyebek mellett nagy súlyt kap még a súlyos bűncselekmények és a terrorcselekmények büntetőjogi elbírálásának jelentős szigorítása. A kormány sürgősséggel felülvizsgálja a súlyos bűncselekményekért elítéltek próbaidős szabadlábra helyezésének szabályozását. Ezt már korábban bejelentette az igazságügyi tárca, miután kiderült, hogy a Londonban november 29-én elkövetett késeléses terrortámadás tettese, Usman Khan a terrorcselekmények előkészülete címén rá kirótt 16 évnyi börtönbüntetés felének letöltése után szabadult.

A tervezett szigorítások alapján a terrorcselekményekért és az egyéb, szélsőséges indíttatású bűncselekményekért megállapított börtönbüntetéseket az elítélteknek az utolsó napig le kell majd tölteniük, az enyhítés mérlegelésének lehetősége nélkül.

Nicola Sturgeon skót kormányfő tegnap hivatalosan is felszólította a brit kormányt annak lehetővé tételére, hogy a skót parlament dönthessen az újabb függetlenségi referendum kiírásáról. A múlt heti választáson a Skóciában regnáló függetlenségpárti, a brit EU-tagság megszűnését (Brexit) elvető Skót Nemzeti Párt a skóciai szavazatok 45 százalékát kapta.