Külföld

Autonómiaígérettel a magyar voksokért

Beindult az elnökválasztási kampány Romániában, a kisebbségeket is megkörnyékezték – szakértők szerint ez csak mézesmadzag, s kérdés, hogy kinek szánták

Kampányidőszak van Romániában: novemberben elnökválasztás, 2020-ban pedig helyhatósági választások lesznek, amire szintén készülgetnek a pártok. A nagy licitben a szociáldemokrata kormánypárt beígérte a kisebbségeknek a kulturális autonómiát. Ez utóbbi kapcsán Pászkán Zsolt, a Külügyi és Külgazdasági Intézet külső munkatársa és Illyés Gergely, a Nemzetpolitikai Kutatóintézet munkatársa oszlatta el az esetleges illúziókat.

Autonómiaígérettel a magyar voksokért
Kétnyelvű feliratozás Marosvásárhelyen – régóta nagy harcok tárgya
Fotó: MH/Hegedüs Róbert

Vasárnap éjfélkor zárult a jelöltállítási határidő Romániában, és a jelek szerint tízen pályázták meg az államelnöki tisztséget. Hat, parlamenti pártok támogatását is élvező jelölt mellett négy független is akadt. A legtöbb, 2,2 millió aláírást az újrázó Klaus Iohannis jelenlegi elnök gyűjtötte, akit volt pártja, a nemzeti liberális párt (PNL) támogatott. Másfél millió aláírással követi őt fő ellenlábasa, Viorica Dancila jelenlegi kormányfő, a kormányzó szociáldemokrata párt (PSD) támogatásával. A dobogó harmadik fokán 400-400 ezer szignóval Dan Barna, az ellenzéki Mentsétek meg Romániát Szövetség (USR) elnöke és a kormánykoalícióból kilépett liberális ALDE és a Victor Ponta-féle Pro Romania jelöltje, Mircea Diaconu színművész áll, őket követi a volt miniszterelnök-államelnök Traian Basescu pártjának jelöltje, a 360 ezer szignót gyűjtő Theodor Paleologu. Megméreti magát az erdélyi magyarság legerősebb pártjának, az RMDSZ-nek az elnöke is, Kelemen Hunor 270 ezer ember támogatásával indul az elnöki posztért, bevallottan szimbolikus célokkal, semmint a győzelem reményében.

A felmérések szerint a legnépszerűbb jelölt Iohannis. Az elmúlt években nagyot változtak az erőviszonyok: a PNL megnyerte az EP-választásokat, míg a PSD támogatottsága a felére esett vissza.

A mostani számok azt mutatják, hogy a két legerősebb részvételével megrendezett október 24-i második fordulóba valószínűleg Iohannis és vagy Dancila, vagy Barna jut be – értékelte lapunknak Illyés Gergely a helyzetet, emlékeztetve: semmit nem szabad biztosra venni, hiszen öt éve Iohannis egy látszólag vesztes csata kimenetelét fordította meg. A helyi pártszervezeti beágyazottság fontos, ami jelenleg a PSD-nek és a PNL-nek van meg, ezért Dancila lehet Iohannis kihívója, az USR inkább csak a városokban erős – tette hozzá Illyés.

Érdekes fordulat volt, amikor hirtelen kiderült, hogy a PSD beterjeszti – a magyarok régi követelésének megfelelően – a kisebbségek kulturális autonómiájáról szóló törvénytervezetet. Ezt az RMDSZ sem tudta mire vélni, de alapvetően szkeptikusan viszonyultak a helyzethez, és jelezték, velük nem egyeztetett senki.

Pászkán Zsolt szakértő lapunknak rámutatott: minden előzmény nélkül jelent meg a törvényjavaslat a bukaresti parlament honlapján, a román médiában mindössze egy sokadrangú Basescu-párti Maros megyei politikus szólalt fel ellene. Az RMDSZ hasonló tárgyú javaslata már 2005-ben lepattant a román törvényhozásról, kétséges, hogy tartalmában ez a javaslat azt fedné. Mindennek Pászkán szerint több célja lehet: egyrészt talán a szocdemek így próbálnak magyar szavazatokat szerezni az elnökválasztás idején („legalább azt az erőfeszítést megteszik, hogy ígérnek valamit”), szemben az USR-rel, amelyik teljesen ignorálta a magyar-témát.

A másik, rosszabbik lehetőség Pászkán szerint, hogy a jelenlegi labilis román politikai közegben egy „meddő, de a magyar közösség számára mélyen sértő cirkuszt” keltsenek, illetve akár az is elképzelhető, hogy úgy fogalmazzák meg ezt a törvényt, hogy a reform ürügyén meglévő jogokat is megvonjanak
a magyaroktól.

Ugyanettől óvott Illyés is, aki hozzátette: szerinte a bedobott javaslat nem az elnökválasztással van összefüggésben, hanem a kormány vékonyka többségével, amit a 17 kisebbségi képviselővel próbálhatnak megőrizni egy bizalmatlansági indítvány esetén. Azaz – ha lesz valami a törvényjavaslatból – felkínálhatnak egy olyan kulturális autonómiáról szóló koncepciót, amely egy kisebb létszámú közösségnek megfelel, a magyarok jogaiból viszont akár még el is vesz – mutatott rá.

Röviden

Karlendítős kép jelent meg az egyik közösségi portálon Csomortányi Istvánról, az Erdélyi Magyar Néppárt (EMNP) elnökéről, az RMDSZ azonnal lemondásra szólította fel a rivális párt – tisztségében éppen a napokban megerősített – elnökét. A fényképen, amely éppen az EMNP Kolozs megyei honlapján jelent meg, egyébként öt fiatal látható, közülük hárman karlendítenek, köztük Csomortányi, a fotóhoz pedig csatolták az elnök szombati mondatait a párt egységéről. Az EMNP közleményt adott ki, oldaluk feltörését és manipulált képet, Csomortányi támadást emlegetett. A Maszol.ro portálon azonban egy másik fotó is megjelent, hasonló tartalommal.

Keményen bírálták az RMDSZ Maros megyei szervezetét amiatt, hogy előválasztás és politikai egyeztetések nélkül jelölte ki Soós Zoltánt marosvásárhelyi polgármesterjelöltnek. A Krónika napilap arról írt, az RMDSZ lemondott a városról, a párt lemondatott korábbi helyi vezetője szerint maga a pártküldöttség sem ért egyet Soós személyével. A rivális magyar pártok – az Erdélyi Magyar Néppárt (EMNP) és a Magyar Polgári Párt (MPP) – is tiltakozott a magyarság esélyeit csökkentő gyakorlat ellen.

Kapcsolódó írásaink

A magyarhirlap.hu weboldal sütiket (cookie) és különböző kódokat használ a megfelelő működés, elemzések készítése, a felhasználói élmény fokozása valamint az Ön számára releváns, személyre szabott ajánlatok összeállítása érdekében. Ezek használatát az Elfogadom gomb megnyomásával jóváhagyja. Bővebb információt az Adatkezelési Tájékoztatónkban talál.

Elfogadom