Kultúra

Énekes legény a Csíki-havasokból

Ha bárki bemenne a kosteleki román iskolába szünetben, azt hihetné, magyar iskola, mert a gyerekek magyarul beszélnek – nyilatkozta lapunknak Vaszi Levente

Vaszi Levente a gyimesi Kosteleken történelmet és földrajzot tanít, hagyományőrzőként népdalokat és történeteket gyűjt. A Fölszállott a pávában közönségsikert arató énekessel szülőfaluja sajátos muzsikájáról, a gyimesi csángók román és magyar oktatásáról, valamint a napokban megjelent lemezéről is beszélgettünk, amelyet ma este mutatnak be a tizedik Budapest Folk Festen a Fonó Budai Zeneházban.

Énekes legény  a Csíki-havasokból
Timár Erika, Vaszi Levente (balról a harmadik), Vrencsán Anita és a Zúgató Zenekar
Fotó: Váradi Levente

– A Fölszállott a páva televíziós népzenei tehetségkutató közönségdíját 2014-ben nyerte el. Mennyiben változott meg az élete azóta?

– Azóta sokan ellátogattak falumba, Kostelekre, a Csíki-havasokba. Persze nemcsak miattam jönnek ide az emberek, de ha már itt vannak, természetes, hogy énekelek nekik. Sok ismerőst, illetve támogatót sikerült így megnyerni a kosteleki magyar oktatás ügyének is.

– Földrajz- és történelemtanárként a gyimesi csángó kultúrát, illetve a magyar hagyományokat miként adja át a gyerekeknek?

– A harmincöt fős, összevont osztály tanulói könnyebben kezelhetők, mint egy városi iskola diákjai. A gyerekek délelőtt a román oktatás szerint tanulnak, míg délután magyar hagyományőrző oktatásban részesülnek, ami a néptánc, népi ének, zene és különféle szokások, tradíciók elsajátítását jelenti.
A mindennapokban a vallás is erőteljesen jelen van: a háromszázötven fős lakosság fele római katolikus, fele pedig ortodox. A kosteleki katolikus egyház egyébként a gyulafehérvári érsekséghez tartozik, így magyar nyelven folynak a misék.

– Milyen tapasztalatai vannak a román iskolai oktatás részeként heti három órában lehetséges magyartanításról?

– Nálunk nincs magyar nyelvű oktatás, a gyerekek a román iskolai rendszeren belül tanulnak magyar nyelvet és irodalmat, ami számukra nem szokatlan, inkább a román nyelv elsajátítása okoz nehézséget nekik. Hiszen a magyar nyelvet mindenki otthonról hozza. Ha bemegy egy idegen a kosteleki román iskolába, mondjuk, szünetben, azt mondhatja, ez egy magyar iskola, mert a gyerekek magyarul beszélnek.

– Hogyan képzeljünk el egy helyi, tradicionális ünnepséget?

– A kosteleki bálokban, mulatságokban két zenekar szokott lenni: egy hagyományos és egy báli zenekar, azonban nagy különbség nincs a kettő között. Mind a kettő a tájegységre jellemző muzsikát játssza.

– Milyen zene jellemzi Kostelket?

– Minden tájegységnek, falunak megvan a sajátos zenéje, éneke és tánca. Kostelek zenékben és énekekben is nagyon gazdag, találtunk olyan dallamokat, táncokat, amelyeket csak nálunk ismertek. Ma Kallós Zoltán és Molnár István gyűjtéseinek köszönhetjük, hogy ezek a népdalok és -táncok fennmaradtak a magyarságnak. Egy 1983-ból származó kazettás felvételen leltem rá a kosteleki hejszára, ami egy balkáni eredetű tánc román stílusjegyekkel, amit egy szilveszteri mulatságon örökítettek meg.

– Úgy tudom, ma is gyűjti a gyimesi csángó népdalokat, táncokat, történeteket…

– Kostelek, a csaknem kilencszáz méteres tengerszint feletti magasságával, elég nehezen megközelíthető falu, ezért népzenegyűjtők, néprajzkutatók nem nagyon járták errefelé. Így amit lehet, azt én magam kutatom fel. Főként népdalokat és történeteket gyűjtök.

– Gyimesvölgyi Népzene Kostelekről című lemezét tanítványával, Vrencsán Anitával közösen készítették. Milyen zenei anyag került fel az albumra?

– Anita mellett Timár Erika és a kosteleki Zúgató Zenekar is közreműködött. Igyekeztünk hazai énekeket, dallamokat feltenni a lemezre, és felkerült az előbb említett hejsza is. Több csokorba gyűjtöttük a dalokat: a katonadalos csokrot én énekelem, de Vrencsán Anitának is van két csokra, illetve épp a lemezfelvételünk napján hunyt el az egyik példaképem, Antal Gyica Károly, így az ő emlékére is felkerült két dal. Az énekekre fektettük a nagyobb hangsúlyt, de zenekari összeállítások, illetve lassú és sebes magyaros dallamok is hallhatók a lemezen.

Kapcsolódó írásaink

A magyarhirlap.hu weboldal sütiket (cookie) és különböző kódokat használ a megfelelő működés, elemzések készítése, a felhasználói élmény fokozása valamint az Ön számára releváns, személyre szabott ajánlatok összeállítása érdekében. Ezek használatát az Elfogadom gomb megnyomásával jóváhagyja. Bővebb információt az Adatkezelési Tájékoztatónkban talál.

Elfogadom