Zalai körárkok ősi rejtélyét fejtenék meg

Nem ismert egyelőre, hogy milyen célt szolgáltak azok az őskorban épített, esetenként több száz méter átmérőjű körárokrendszerek, amelyeknek a Zala megyében található lelőhelyei nemzetközi szinten is foglalkoztatják a téma szakembereit. A körülbelül hétezer éves építmények vizsgálatára négy éve alakult egy kutatócsoport a keszthelyi Balaton Múzeumban.

A több méter széles és hasonlóan mély, egy vagy több, koncentrikusan elrendezett körből álló rendszerekből körülbelül kétszáz ismert kontinensünkön. Zalában ezek közül eddig hatot azonosítottak a szakértők, ezek között van Közép-Európa legkorábbi, és legkésőbbi körárka is.

P. Barna Judit régész, a téma szakértője a távirati irodának adott interjúban elmondta, hogy a rondellákként is ismert építmények az eddigi kutatások tapasztalatai alapján több funkciót is betölthettek, de elsősorban szakrális célokat szolgáltak. A körárkok kizárólag egy időszakban, a Krisztus előtti ötödik évezred első harmadában épültek, ami Magyarországon az újkőkor kései szakaszának felel meg.

Az építmények belsejét földből, egyes esetekben fából készült hidakon lehetett megközelíteni, amelyek az égtájakhoz igazodtak. Az árkokat belülről sűrű cölöpsorokkal is megerősítették.

A régészek szerint sok ember összehangolt munkáját igényelte az építés, a körárkok között van olyan, amelynek átmérője eléri a háromszáz métert. A szakemberek kizárják, hogy az őskori emberek a lakóhelyeiket védték a rondellákkal, mert az eddig felfedezettek mindegyike az akkori településeken kívül van. A belsejükben a régészek eddig csak olyan kisebb épületeket találtak, amelyeket csak alkalmanként használtak az emberek, de nem laktak bennük. A körárkok számos jól kidolgozott, égetett agyagból készült állat- és emberszobrot, valamint kisebb oltárokat is rejtenek, ami ugyancsak megépítésük vallási indíttatásának elméletét erősíti.

A körárkok kizárólag Magyarország nyugati felén, Alsó-Ausztriában, Szlovákia és Csehország déli, délnyugati, valamint Németország déli részén terjedtek el, régészeti léptékkel mérve viszonylag gyorsan, alig százötven év alatt. A rondellák kutatásai­nak eredményeit a következő tavaszon két helyszínen, Zalaegerszegen, a Göcseji Múzeumban, illetve Baján, a Türr István Múzeumban megrendezendő kiállításon tekinthetik meg az érdeklődők.

Szekszárdi leletek

Az utóbbi évtizedben Szekszárd környékén végzett régészeti kutatások eredményeit mutatja be a szekszárdi Wosinsky Mór Megyei Múzeum holnap nyíló, időszaki kiállításán, amelyen egyebek mellett láthatók az M6-os autó­pálya építését megelőző ásatások leletei. A szakemberek akkor találtak rá a Kárpát-medence második legnagyobb avar temetőjére, egy erődített, középső rézkori telepre és egy avarkori településre is. Kiállítják a szekszárdi ipari park területén korábban feltárt avar telep leleteit, az ott talált bronzkori hamvasztásos temető mészbetétes sírkerámiáit, illetve a szekszárdi alsóvárosi temető bővítése előtt felszínre került neolit és kora vaskori edényeket, ékszereket is.

Az egyik avarkori lelet szőlőmagokat is tartalmazott, ezzel bebizonyosodott, hogy a környéken a római kultúra visszaszorulása után is népszerű maradt a szőlőművelés és a borászat.