Vékony jégen rövid volt az aratási idő

A januártól február közepéig tartó nádaratás ideje lejárt, hiszen nem várható, hogy annyira szélsőséges időjárás köszöntsön be, amely nyomán befagyhat a Balaton. Az idei szezon alatt csupán hatvanöt hektárnyi nádat tudtak levágni, hiszen ahhoz, hogy az üzemi nádvágó géppel biztonságosan tudjanak dolgozni a tavon, legkevesebb tíz centiméter vastag jégre van szükség. A tavalyi szezon még ennél is rosszabb volt: akkor mindössze húsz hektárnyi nádat sikerült levágni. Idén a közel egy hétig tartó kemény mínuszok okozta jégborításnak köszönhetően ötvenkét hektárról tudta nagy géppel learatni az igazgatóság ezt a haszonnövényt. További tíz hektárról magánszemélyek, önkormányzatok, egyesületek vágták le a nádat kézzel vagy kisgéppel, de mindössze három hektárról sikerült haszonnádat betakarítani. Csonki István elmondta: amikor a végleges összesítés megtörténik, hetvenhektárnyi learatott náddal számolnak majd.

A Balaton kétszázharmincöt kilométeres partvonala mentén ezerkétszáz hektárnyi nád található, amelynek harmada természetvédelmi okokból vágási tilalom alá esik. A fennmaradó nyolcszáz hektáron termő nádat ahhoz, hogy meg tudjon újulni, vágásforgóban háromévenként kellene aratni, így a rothadó, avas szárak nem szennyeznék a vizet. Vagyis minden évben vízminőség-védelmi okokból kétszázhatvan-kétszázhetven hektárnyi nád learatása lenne célszerű. Ennek ellenére mindössze száz-százhúsz hektárnyi nádas nagyüzemi, gépesített learatására nyílik lehetőség, mivel sok helyen belterületi ingatlanok előtt nőnek nádasok, és ezek külterületről egyáltalán nem közelíthetők meg. A nádterületeket ötévente minősítik, és I–V. osztályba sorolják, ebből az első három osztályt tudják iparilag hasznosítani.