Vád alatt az atombalesetért felelősök

Vádat emeltek tegnap a japán hatóságok a Fukusimában öt esztendeje történt nukleáris katasztrófa miatt az atomerőművet üzemeltető vállalat, a Tepco három korábbi vezetője ellen. A hetvenöt éves Kacumata Cunesziha, a vállat akkori elnöke, valamint két alelnöke, a hatvanöt esztendős Muto Szakae és a hatvankilenc éves Takekuro számláján halált és sérülést okozó, foglalkozás körében elkövetett gondatlanság szerepel, a nyomozás adatai szerint nem hozták meg a szükséges intézkedéseket annak érdekében, hogy megelőzzék a nukleáris balesetet, amely a legnagyobb volt a csernobili atomerőmű 1986-os katasztrófája után. A tegnapi az első eset Japánban, hogy vádat emeltek a Tepco munkatársai ellen a Fukusimában történtek miatt.

Igen erős földrengés volt 2011. március 11-én legnagyobb japán sziget, Honsú északkeleti partjaihoz közel, és a földmozgás következtében kialakult hatalmas szökőár elérte a tengerparthoz közel megépített erőművet is. A cunami azonkívül, hogy elsöprő erejével romba döntötte az üzem egy részét, veszélyes nukleáris események sorát indította el. Fukusimában a hat reaktorblokk közül három üzemelt a történtek idején, a természeti csapás miatt ezek hűtőrendszere leállt, ami az atomerőművek egyik legfőbb biztonsági alappillére. Hűtés híján a reak­tormagok közül volt, amely részben, és volt, amely teljesen megolvadt. Az erőműből kikerült erősen radioaktív anyagok több tíz kilométeres sugarú körben beszennyezték a környezetet, ami annyira súlyosnak bizonyult, hogy azt a Nemzetközi Nukleáris Eseményskála szerint a legfelső, hetes fokozatba sorolták be.

Egy japán parlamenti tényfeltáró bizottság négy éve megállapította, hogy a baleset kiváltó oka ugyan a természeti csapás, de az atomerőműben később történteket mulasztások sorozata okozta. Ezek egyike, hogy a létesítményt egy 7,5 méteres gát védte az esetleges cunamiktól, holott szakértők már évekkel a tragédia előtt figyelmeztettek, hogy a környéken a szökőárak magassága a húsz métert is elérheti. Ha a tengervíz nem árasztotta volna el az erőművet, akkor a vészhelyzeti áramfejlesztőkkel biztonságosan át lehetett volna vészelni a földrengés következményeit, elektromos energia híján viszont Fukusimában semmilyen lehetőség nem maradt az egyre súlyosbodó károk mérséklésére.

 A legendásan híres japán precizitás ezúttal csődöt mondott, az ötletbörzének tűnő mentési kísérletek pedig sorra kudarcot vallottak. A fukusimai erőmű környékén manapság is rendszeresen észlelnek az ellenőrzéssel megbízott mérnökök veszélyes mértékű radioaktív szivárgásokat.