Újrakezdődik Budaházy és társai büntetőpere

A Hunnia-perként elhíresült Budaházy-ügy tíz évvel ezelőttre nyúlik vissza. A vád szerint a Budaházy György által létrehozott Magyarok Nyilai elnevezésű terrorszervezet 2007 és 2009 között erőszakos cselekményekkel próbálta megváltoztatni az akkori, MSZP–SZDSZ-kormány politikáját, és félelmet kelteni a lakosság egyes csoportjaiban. Például Molotov-koktélos támadásokat követtek el a kormányzó pártok, illetve kormánypárti politikusok, mások mellett Hiller István szocialista oktatási miniszter vagy Kóka János SZDSZ-es frakcióvezető ingatlanjai ellen. Ezeknél személyi sérülés nem történt. Továbbá brutálisan bántalmazták Csintalan Sándor korábbi vezető szocialista politikust, Molotov-koktélos támadást intéztek egy jegyiroda és melegbárok ellen, s megkíséreltek kifosztani egy bankautomatát.

A vádlottak többsége kezdetektől tagadja bűnösségét, az eljárást számos ponton törvénysértőnek tartja. Ám volt, aki magára és másokra nézve is terhelő vallomást tett. Az elsőfokú, nem jogerős ítélet 2016-ban született meg, ebben tizenhárom év fegyházbüntetésre ítélték Budaházyt, a vádlottak összesen mintegy százhúsz évet kaptak.

Mivel a védelem és az ügyészség is fellebbezett, az ügy másodfokra került, ahol súlyos eljárási hibákra hivatkozva hatályon kívül helyezték az elsőfokú határozatot. Az Ítélőtábla megismételt elsőfokú eljárásra utasított, és bizonyítékok értékelését, tanúk újbóli meghallgatását írta elő a bíróságnak. A július 1-jén hatályba lépett új büntetőeljárási törvény értelmében az ügyet mostantól – bírói tanács helyett – a törvényszék egy büntetőbírája „egyesbíróként” fogja tárgyalni.