Újraindul az afganisztáni Szépség Rádió nőnap alkalmából

A rádiót Zargona Haszan nőjogi aktivista alapította, s céljául a nők jogairól, illetve olyan tabutémákról történő tájékoztatást tűzte ki, mint a reproduktív egészség vagy a családon belüli erőszak.

A Szépség Rádiót ideiglenes szüneteléséig több százezren hallgatták Afganisztánban, ahol a nők nagy része írástudatlan, és otthonukat nem tudják szabadon elhagyni.

A rádió egyik programja, a Kelletlen hagyományok olyan több száz éves afgán szokásokat boncolgat, mint a fiatalkorú lányok házasságra kényszerítése. A Kiválók bemutatása című műsorban pedig a politikában, aktivista tevékenységekben vagy csak saját közösségükben sikereket elért nőkkel készült interjúkat sugároz a rádió.

Haszan elmondta, hogy hatalmas változásokat értek el az afgán nők életében, növelték jogaikról szóló ismereteiket, tudatták velük, mit képesek elérni, és arra bátorították őket, hogy váljanak a politikai élet részévé, bátran szavazzanak és követeljenek maguknak helyet a kormányzati tanácsokban.

A rádió emellett aktív szerepvállalásra bátorítja a nőket annak érdekében, hogy véget érjenek az országot tizenöt éve sújtó harci cselekmények. Arra biztat, hogy testvéreiket és fiaikat győzzék meg, tegyék le a fegyvert.

A rádió kifejezetten hatásos telekommunikációs eszköz egy olyan országban, ahol a lakosság kevesebb mint megyven százaléka írástudó, a népesség jelentős része mindentől távol eső területeken él, és a külvilági történésekről felhúzható rádió-vevőkészülékeken keresztül értesülnek azok a közösségek, ahol az áramellátás akadozik, vagy az elektromos áram be sincs vezetve.

Észak-Afganisztánban a nők mindössze tizenöt százaléka tud írni és olvasni, így a rádió az egyetlen módja a külvilággal való kapcsolatteremtésnek. Az ENSZ Fejlesztési Programja szerint Haszan rádióját korábban közel nyolcszázezer ember hallgatta.

Az alapító gyakran hívott meg iszlám vallástudósokat műsoraiba, hogy jóváhagyásukat adják sugárzott témáihoz. A tálib mozgalom ugyanakkor a saría, az iszlám erkölcsi és jogi előírások radikális értelmezésén alapuló rendszer újbóli bevezetéséért küzd Afganisztánban, s a szélsőségesek szemében Haszan és más nőjogi aktivisták az ország erkölcsi rendjét felborító nyugati befolyás terjesztőinek számítanak.

Haszan elmondása szerint több halálos fenyegetést kapott, mint amennyit meg tud számolni. Ezért is menekült el Kunduzból szeptember végén, amikor a tálibok megtámadták a várost, és egy pár napra uralmuk alá vonták.

A táliboknak van egy listájuk minden nőről, aki a közigazgatásban, a civil társadalomban, a médiában vagy női szervezetekben dolgozik - mondta a nőjogi aktivista. „Tudtam, hogy eljönnek értem” - tette hozzá. Azt mesélte, hogy két napig rokonai pincéjében bujkált, majd burkát, egy egész testet elfedő muszlim női ruhát húzva elhagyta a várost.

Az Egyesült Államok légierejének támogatásával az afgán biztonsági erők két héttel a tálibok támadását követően kiűzték az iszlamistákat Kunduzból. Két hét viszont pont elég idő volt arra, hogy a tálibok kifosszák a helyi vállalkozásokat, levadásszák az aktivistákat és újságírókat, és porig égessék Haszan Szépség Rádiójának és egy fiataloknak szóló másik rádiónak az állomásait.

Hat hónappal a kunduzi harcok után azonban Haszan visszatért, és újraépítette a rádióállomást az ENSZ Fejlesztési Programjának kilencezer dolláros (mintegy 2,5 millió forintos) támogatásából. Az ENSZ reméli, hogy a Szépség Rádió ösztönzőleg fog hatni „a változás bátor hangjaira”.