Krónika

Történelmi randevú a törpebolygóval

A Plutó és legnagyobb holdjának vizsgálata után az űrszonda a Kuiper-öv felé veszi az irányt

Ha beválik a kutatók számítása, ma megérkezhetnek a Földre az első közelebbi fényképek a Plútóról, amelyeket a törpebolygó közelébe ért New Horizons űrszonda rögzített.

nh
Fotó: bbc

A New Horizons amerikai űrszondának a tervek szerint vasárnap kellett megkezdenie a Plútó törpebolygó, valamint legnagyobb holdjának, a Charonnak a fényképezését, az első adatok ma érkezhetnek a Földre, s a felvételeket rövid időn belül közzéteszik.

A zongoraméretű New Horizons 2006. január 19-én indult ötmilliárd kilométeres vándorútjára, jelenleg kétszázkilenc millió kilométer választja el a Plútótól. Az űrszonda, amelyet decemberben ébresztették fel hibernált állapotából, műszereit pedig két hete aktiválták, a tervek szerint július 14-én kerül a legkisebb távolságra a törpebolygótól, amikor közel tizennégyezer kilométerre lesz az égitest jeges felületétől. Az űreszköz másodpercenkénti tizennégy kilométeres sebessége azonban túl nagy ahhoz, hogy a törpebolygó körüli pályára állhasson, így a történelmi randevú után a New Horizons az 1,6 milliárd kilométerre lévő Kuiper-öv felé veszi az irányt, ahol a Naprendszer 4,6 milliárd évvel ezelőtti születése után fennmaradt törmelék kering – írja honlapján a BBC és a PhysOrg hírportál.

A találkozást előkészítő kutatók szerint az űrszonda már elkezdhette az égitestek fotózását, de még mindig túl messze van a Plútótól és legnagyobb holdjától, a Charontól, így a képeken azok pontokként jelennek meg. Az egyik legnehezebb feladat a hét fedélzeti műszer munkájának összehangolása volt, amelyek különböző távolságból készítenek felvételeket és gyűjtik az adatokat, így a tudóscsoport rendkívül pontos megfigyelési menetrendet dolgozott ki. A Plútó felületéről visszaverődő gyenge fény ellenére a New Horizons topográfiai térképek elkészítéséhez elegendő adatot lesz képes összegyűjteni az égitestek felületéről, a felvételek ráadásul az űrszonda navigálásában, a pályakorrekciós manőverek végrahajtásában is kulcsszerepet játszanak a törpebolygóig vezető úton.

A Plútót Clyde Tombaugh amerikai csillagász fedezte fel 1930-ban a Naprendszer kilencedik bolygójaként, ám a Nemzetközi Csillagászati Unió 2006-ban megfosztotta bolygóstátuszától, miután kiderült, hogy a Neptunuszon túli Kuiper-övben nagyobb égitestek is létezhetnek, mint például az Eris nevű jeges kisbolygó. Könnyen előfordulhat, hogy a Plútót mégis visszaminősítik bolygóvá, mivel a legújabb eredmények szerint a Charon mellett még négy kisebb hold - Nix, Hydra, Kerberos, Styx - is kering körülötte, átmérője pedig nagyobb lehet, mint eddig gondolták, s metánból álló légköre is van, ami szintén kiemeli a kisbolygók köréből.

A Plútó átmérője 2300 kilométer, vagyis kisebb, mint a Hold, tömege pedig ötszázszor kisebb, mint a Földé. A Plútó öt holdjával 247,7 év alatt kerüli meg a Napot, amelyet legfeljebb 4,436 milliárd kilométerre közelít meg.