Krónika
Történelmi gesztust tett Franciaország
Értelmi fogyatékos kapta meg a Becsületrendet
Először kapta meg értelmi fogyatékkal élő ember a legmagasabb francia állami elismerést, a Becsületrendet tegnap este Francois Hollande elnök adta át Jean-Pierre Crépieux-nek, a fogyatékosokkal foglalkozó L’Arche egyesület társalapítójának – közölte a France Info hírrádió.
A hetvenesztendős Crépieux gyermekkorát fogyatékosokkal foglalkozó intézményekben töltötte, de kamaszkorában az utcára került, majd élete ötven évvel ezelőtt vett fordulatot. Akkor találkozott Jean Vanier-val, aki a kanadai tengerészet tisztje volt, ugyanakkor különféle keresztény egyesületek elkötelezett aktivistája. Vanier-t felháborította, hogy az értelmi fogyatékosok milyen embertelen körülmények között tengetik napjaikat a pszichiátriai intézetekben. A férfi a hátrányos helyzetűek számára L’Arche néven létrehozott egy befogadóhelyet a Párizstól északra található Troslyban, oda került kezelésre Jean-Pierre Crépieux, akinek aztán meghatározó szerepe lett sorstársai körében egy újfajta szemlélet, illetve közös élet kialakításában. A L’Arche négy alapítója közül ma már csak ketten vannak életben.
Michele Dormal, az említett alapítvány képzésért felelős igazgatója a francia hírrádiónak elmondta, Crépieux soha nem akarta, hogy olyan fogyatékosként kezeljék, akit el kell látni, és a fogyatékostársai körében a testvériségre alapozott kölcsönösséget vezetett be. Jean-Pierre Crépieux 1972-ben már maga hozott létre egy újabb befogadóközösséget a breton partok közelében fekvő Ambleteuse-ben, ahol központi figuraként sokáig énekelt a kórusban, és ő lett az intézmény ünnepségeinek főszereplője. A férfi egy ideig a boulogne-i fémfeldolgozóban, majd az egyesület asztalosműhelyében dolgozott. Életéről könyvet is kiadott, a Nem félek megöregedni című kötet öt évvel ezelőtt jelent meg. A szerző ebben úgy vélekedett, hogy a L’Arche nem jöhetett volna létre a bentlakók együttműködése nélkül.
Crépieux az Elysée-palotában tett látogatása előtt úgy nyilatkozott: „Vettem egy öltönyt, mert azért ez mégiscsak egy ünnep. Meg vagyok hatva, hogy engem választottak ki.”
A hetvenesztendős Crépieux gyermekkorát fogyatékosokkal foglalkozó intézményekben töltötte, de kamaszkorában az utcára került, majd élete ötven évvel ezelőtt vett fordulatot. Akkor találkozott Jean Vanier-val, aki a kanadai tengerészet tisztje volt, ugyanakkor különféle keresztény egyesületek elkötelezett aktivistája. Vanier-t felháborította, hogy az értelmi fogyatékosok milyen embertelen körülmények között tengetik napjaikat a pszichiátriai intézetekben. A férfi a hátrányos helyzetűek számára L’Arche néven létrehozott egy befogadóhelyet a Párizstól északra található Troslyban, oda került kezelésre Jean-Pierre Crépieux, akinek aztán meghatározó szerepe lett sorstársai körében egy újfajta szemlélet, illetve közös élet kialakításában. A L’Arche négy alapítója közül ma már csak ketten vannak életben.
Michele Dormal, az említett alapítvány képzésért felelős igazgatója a francia hírrádiónak elmondta, Crépieux soha nem akarta, hogy olyan fogyatékosként kezeljék, akit el kell látni, és a fogyatékostársai körében a testvériségre alapozott kölcsönösséget vezetett be. Jean-Pierre Crépieux 1972-ben már maga hozott létre egy újabb befogadóközösséget a breton partok közelében fekvő Ambleteuse-ben, ahol központi figuraként sokáig énekelt a kórusban, és ő lett az intézmény ünnepségeinek főszereplője. A férfi egy ideig a boulogne-i fémfeldolgozóban, majd az egyesület asztalosműhelyében dolgozott. Életéről könyvet is kiadott, a Nem félek megöregedni című kötet öt évvel ezelőtt jelent meg. A szerző ebben úgy vélekedett, hogy a L’Arche nem jöhetett volna létre a bentlakók együttműködése nélkül.
Crépieux az Elysée-palotában tett látogatása előtt úgy nyilatkozott: „Vettem egy öltönyt, mert azért ez mégiscsak egy ünnep. Meg vagyok hatva, hogy engem választottak ki.”