Krónika

Tescós rablók: védői feljelentés ügyészek ellen a legfőbb ügyésznél

Hetedszer van első fokon a bíróságon a több mint tizenkét éve tartó büntetőeljárás, a védelem szerint hatósági visszaéléseknek is tulajdonítható a kialakult patthelyzet

Vizsgálatot rendelhet el, és büntetőeljárást indíthat beosztottai ellen a legfőbb ügyész, ha egyetért a tescós rablók ügyében eljáró egyik védő feljelentésében leírtakkal. Szikinger István a szerinte a perben évek óta jelen levő, az ügyészek által elkövetett visszaélésekre hívta fel Polt Péter figyelmét.

Feljelentette a tescós rablók ügyé­ben eljáró ügyészeket az elsőrendű vádlott, Süveges Péter védője. Szi­kinger István a súlyos, az álláspontja szerint a vádhatóság dolgozói által elkövetett jogsértéseket összegző észrevételeit a legfőbb ügyésznek címezte – tudta meg a Magyar Hírlap. A védő levelében azt kéri Polt Pétertől, hogy a fentiek okán rendelje el a legszigorúbb vizsgálatot, és a törvényszegések miatt intézkedjen a büntetőeljárások megindításáról.

Megírtuk, a tescós rablók ellen indított büntetőeljárás már több mint tizenkét éve tart, perük pedig hetedik alkalommal került vissza első fokra. Az ügyet jelenleg a Fővárosi Törvényszék tárgyalja. Ugyanez a testület két éve már hozott egy döntést az ügyben, de azt a Fővárosi Ítélőtábla – rendkívül súlyos hibákra hivatkozva – hatályon kívül helyezte, és új eljárást írt elő. A budaörsi Tesco áruháznál 2005 tavaszán elkövetett pénzszállítórablással és más hasonló bűncselekményekkel, illetve egy kalocsai házaspár meggyilkolásával vádolt társaság büntetőpere eredetileg a korábbi nevén Pest Megyei Bíróságon kezdődött, de ott egymás után öt büntetőtanács adta vissza elfogultságra hivatkozva az ügyet. Majd az egész testület is így tett. Az már a korábbi perek kezdetén is kiderült, hogy a tescós rablók ellen a vádat képviselő Központi Nyomozó Főügyészség (KNYF) dolgozói számos alkalommal úgy manipuláltak súlyos mértékben bizonyítékokat, hogy azok alátámaszthassák a vádiratot. Az ügyben volt olyan bíró, aki ki is mondta ezt, s ekkor két lehetősége maradt: vagy maga tesz feljelentést a bizonyítékok meghamisítása miatt, vagy visszaadja az ügyet. A bíró az utóbbit választotta.

A tescós rablók elleni vizsgálatban a tizenkét év alatt sem született olyan adat, amely a bármelyik terhelt bármely, a vádiratban szereplő bűncselekményben való részvételét egyértelműen igazolná. A bizonyítékok jelentős része úgy keletkezett, hogy a vádlottak közül néhányan társaikra vádalkuk keretében tettek terhelő vallomást, majd mások is így tettek, ezért a beszámolók ellentmondanak egymásnak. A vád alapját képezik azok az vádalkuk révén tett tanúvallomások, amelyeket más, nem a tescós rablók közé tartozók tettek, mert így kedvezményeket kaptak saját büntetőügyeikben. Utóbbiak közül már a korábban megkezdett perek idején is számos beszámolóról bebizonyosodott, hogy semmilyen valóságalapjuk nincs, mégis, hetedszer is szerepelnek a KNYF vádiratában.

Információink szerint a tescós rablók ügyében érintett védő is a Szikinger Istvánéhoz hasonló tartalmú feljelentést tesz a legfőbb ügyésznél a fentiek miatt. Úgy tudjuk, hogy a vádalkuk révén született tanúvallomásoknak is van olyan részük, amely a vádlottakra nézve mentő körülményeket tartalmaz, de azokat valakik kivették az iratokból.

Utóbbi miatt több védő arra készül, hogy a következő, szeptemberi tárgyaláson megakadályozza a bizonyítás folytatását.