Krónika
Tarlós István: megállapodás hiányában csak a városhatárig járhat a BKV
Emberi mulasztások okozták a CAF-villamos balesetét
A főváros kormánypárti vezetője pénteken, Budapesten tartott sajtótájékoztatóján hangsúlyozta, ez nem zsarolás, de be kell látnia mindenkinek, hogy csak annyi szolgáltatás rendelhető meg, amennyire fedezet van.
Tarlós István közölte, a Miniszterelnökséget vezető Lázár János által csütörtökön bejelentett, a BKV finanszírozására szánt 24 milliárd forintból hétfőig egy 22 milliárd forintos első részlet érkezik meg. A főpolgármester ezt "kis szépséghibának" nevezte, de kiemelte, bízik a hosszú távú megállapodásban.
Ehhez az államnak finanszíroznia kellene a BKV nem kötelezően vállalt feladataiból eredő, évente összesen mintegy 31 milliárd forintos kiadásait, amelyek az agglomerációs közlekedés biztosításából, valamint az állam által adott díjkedvezményekből erednek.
Minden fontos csomópontban lesz segélyhívó oszlop 2018-ig
A fővárosi önkormányzat 2018-ig 186, a rendőrséggel közvetlen összeköttetésben álló segélyhívó oszlop telepítésével bízza meg a Budapesti Közlekedési Központot (BKK), amivel az összes meghatározó csomópontba működhet majd ilyen berendezés - közölte Tarlós István, hozzátéve, hogy szerdán a Deák Ferenc téren üzemelték be az első segélyhívó oszlopot, amelyet az év végéig további 21 követ, 28 másik helyszín kiválasztása pedig már megtörtént, az oszlopok telepítése ezeken a helyeken 2016 első félévében várható.
Tarlós István közölte, az oszlopok vezetéknélküli internet (WiFi) szórására alkalmassá tehetők, így valamennyi oszlop elhelyezését követően lehetővé válik a Budapest teljes területét lefedő ingyenes WiFi-szolgáltatás elindítása.
Az oszlopok emellett panorámakamerás megfigyelésre is alkamassá tehetők - tette hozzá a főpolgármester.
Tarlós István azt mondta, nem akarják becsapni "saját kormányukat", ennek bebizonyítására pedig felajánlotta, hogy a budapesti közösségi közlekedés fenntartása jövőre kerüljön Lázár Jánoshoz abban az esetben, ha a BKV hosszú távú finanszírozásáról nem születik megállapodás az év végéig. A városvezető szerint így kiderülne, "ki hazudik", vagyis a Miniszterelnökség vezetője változatlan finanszírozás mellett képes lenne-e üzemeltetni a budapesti közlekedést a szükséges fejlesztéseket is elvégezve.
Kitért arra is, értesülései szerint nem igaz Lázár János azon kijelentése, hogy a miniszterelnök a csütörtöki kormányülésen további tárgyalásokra kérte a nemzetgazdasági minisztert. A főpolgármester szerint ilyen egyeztetések feleslegesek is lennének, hiszen a közlekedési társaság finanszírozási problémái 26 éve ismertek. Szerinte ugyanis az évenkénti összesen 31,4 milliárd forintos működési hiányból 11,7 milliárd forintot a törvényileg nem kötelező, tehát önként átvállalt agglomerációs közlekedés fenntartása hoz létre, míg további 19,7 milliárd forintot az állam által adott, de nem finanszírozott díjkedvezmények.
Kérdésekre válaszolva kijelentette, decemberben és a jövő év első hónapjaiban biztosított a BKV működése.
Tarlós István emellett a támogatási szerződések idei elkészítésére sürgette a Miniszterelnökséget a 3-as metró felújításáról és a Csillaghegyi-öblözet árvízvédelméről szóló beruházások esetében. Szerinte ugyanis a főváros azok hiányában nem tudja majd kiírni a kivitelezésről szóló tendereket, ami komoly csúszást jelenthet ezeknél a beruházásoknál.
Kérdésekre válaszolva kijelentette, főpolgármesterként egyetlen megbízást sem adott a Századvégnek.
Emberi mulasztás történt
Tarlós István főpolgármester tájékoztatása szerint nem műszaki hiba, hanem kettős emberi mulasztás okozta az egyik CAF-villamos november 9-i balesetét, így az érintett típusok szombattól ismét forgalomba állhatnak.
A főpolgármester egy, a közlekedési hatóság közreműködésével készült szakértői vizsgálatra hivatkozva azt mondta, bebizonyosodott, hogy a CAF-villamosok fékrendszerének nincs konstrukciós hibája, a balesetet egy kikapcsolva felejtett berendezés okozta.
Tarlós István hangsúlyozta, a gyártó a hasonló esetek megelőzése érdekében egy olyan szoftverfrissítést hajt végre a járműveken, amely a jövőben jelzi a vezetőnek a szóban forgó berendezés működését.
A Budapesti Közlekedési Központ (BKK) a baleset részleteiről azt írta: a próbafutást megelőzően töltötték a jármű akkumulátorait, azonban a töltés után a sínfék-áramkört védő kismegszakítót elmulasztották visszakapcsolni, továbbá a sínfék üzemképességét a próbafutás előtt és alatt sem ellenőrizték. Emiatt a villamos sínféke nem működött.
További elemzést igényel, hogy a járművezető kellő körültekintéssel, az időjárási viszonyoknak megfelelő módon közelítette-e meg a másik járművet, amivel a sínfék használata indokolatlan lett volna - tették hozzá az MTI-hez eljuttatott közleményben.