Krónika

Szent Lőrinc könnyei, égi tűzijáték

Pénteken éjjel láthatjuk a legtöbb hullócsillagot

Érdemes már ma este kémlelni az égboltot, ugyanis a Perseidák elnevezésű meteorraj egy-egy felvillanása már sötétedés után látható, a hullócsilla­goknak nevezett égitesteket legnagyobb számban várhatóan péntekre virradóra csodálhatjuk meg.

A legismertebb, fényes meteorokat és sűrű hullást produkáló, köveket, porszemeket tartalmazó űrbéli felhő általában augusztus közepén vonul át az északi félteke felett, és találkozik a Föld légkörével. A  kicsiny égitestek az atmoszférában elégve látványos hullócsillaggá válnak, miután másodpercenként átlagosan egy-két meteor éri el a légkört. Az égi tünemény évi rendszeres megjelenését már az ókorban is feljegyezték távol-keleti csillagászok. Az ismert meteor­rajok közül a Perseidák rendelkezik az egyik legnagyobb sebességgel, másodpercenként ötvenkilenc kilométert tesz meg, és minden évben bőséges csillaghullást okoz a Földön. A Magyar Csillagászati Egyesület szakemberei szerint bolygónk pénteken éjfél és hajnali négy óra között halad át a raj legsűrűbb részén. Várha­tóan ekkor lesz látható majd a legtöbb - óránként akár kétszáz - felvillanás az északi féltekén, ami a kétszerese is lehet a szokásos értéknek. A természeti jelenség látványát a Hold sem fogja zavarni, mivel kísérőnk ma lép az első negyedbe, így fénye még csekély ahhoz, hogy megzavarja a látványosságot. A siker érdekében lehetőség szerint a városoktól távolabb érdemes pásztázni az égboltot, a lehető legjobb körpanorámát nyújtó sík helyeken. A jelenséget Szent Lőrinc könnyeinek is nevezik, a harmadik században élt spanyol keresztény diakónust második Sixtus pápa  elfogatásakor végakaratában azzal bízta meg, hogy az egyház kincseit ossza szét a szegények között. A szentatya regnálása alatt adta ki ugyanis Valerianus császár első keresztényellenes törvényeit, a pápát pedig lefejezték. Három nappal később - augusztus 10-én - Lőrincet is letartóztatták, és kegyetlen halált szenvedett, miután megégették.

A szent mártíriuma az augusztusi forróság jelképe, ezért tűzoltók, valamint tűzzel foglalkozók - cukrászok, pékek - fohászkodtak hozzá elsősorban az égési sebek gyógyulásáért. Tisztelete a gazdálkodóknak is határnapnak számított, például a Lőrinc-nap után szedett dinnyét ízetlennek tartják, és a népi hiedelmek szerint innentől kezdve nem javasolt fürdeni a folyókban.