Szélsőséges éghajlatra számíthatunk

Rekordértékű volt tavaly az üvegházhatású, a más hatásokkal együtt a klímaváltozást okozó gázok koncentrációja a légkörben, ami még veszélyesebb élőhellyé teszi a Földet az eljövendő generációk számára – jelentette be tegnap a Meteorológiai Világszervezet (WMO). Az ENSZ szervezete által bemutatott dokumentumok szerint az üvegházhatású gázok között első helyen szereplő szén-dioxid mennyisége folyamatosan halad a négyszáz ppm – milliomod térfogatrész – éves átlag felé, így ismét új rekordot dönt. A témában az adatgyűjtés 1984-ben kezdődött, azóta mindegyik esztendőben megdőlt az előző évi csúcsérték. A kutatók a veszélyes klímaváltozáshoz vezető út jelentős mérföldkövének nevezték azt, hogy a szén-dioxid mennyisége a fenti értéket már 2014 elején meghaladta, és nemcsak az iparosodottabb északi féltekén, hanem globális mértékben is.

A gáz koncentrációjának négyszáz ppm-es értéke hamarosan állandósul – jelentette ki Michel Jarraud, a WMO főtitkára. Szerinte ez magasabb globális hőmérsékleteket, több szélsőséges időjárási jelenséget, hőhullámokat, szárazságot és áradásokat, olvadó jeget, a tengerszint emelkedését és az óceánok savasságának növekedését jelenti. Ezek a jelenségek már most is megfigyelhetők, és rémisztő sebességgel haladunk az ismeretlenbe – hívta fel a figyelmet a főtitkár.

A másik két fő üvegházhatású gáz, a metán és a dinitrogén-oxid mennyisége ugyancsak növekedett tavaly, az ENSZ éghajlatkutatókat tömörítő szervezetének becslése szerint az említett három vegyület koncentrációja a Föld légkörében az utóbbi nyolcszázezer év legmagasabb értékét érte el.

A párizsi klímakonferenciára utalva Jarraud határozott lépéseket követelt a gázkibocsátás visszaszorítása érdekében. A november 30. és december 11. között megtartandó találkozón a nemzetek közös megegyezésre törekszenek azokról az intézkedésekről, melyek segítségével két Celsius-fokban maximálnák a földfelszín melegedését.

A klímaváltozásról, annak várható hatásairól és a környezeti fenntarthatóságról tartott előadást tegnap Áder János a Pécsi Tudományegyetem Általános Orvostudományi Karán. Az államfő a hallgatóság előtt megemlítette a világ számos pontján valószínűsíthető vízhiányt, illetve a trópusi betegségek európai elterjedését.

Százmilliók tartanak a szegénység felé

Több mint százmillió embert taszíthat szegénységbe a klímaváltozás a következő másfél évtizedben, elsősorban a mezőgazdasági termelésre gyakorolt kedvezőtlen hatása, valamint a fertőző betegségek terjedésére miatt – közölte tegnap közzétett jelentésében a Világbank. Az ENSZ párizsi klímakonferenciája előtt néhány héttel kiadott dokumentum hangsúlyozza: a klímaváltozás negatív hatásai az átlagnál lényegesen súlyosabban érintik a szegény embereket, miután ők sokkal kevésbé vannak felkészülve azokra a kihívásokra, amelyeket a tengerszint emelkedése, illetve az áradások, szárazságok és a hőhullámok emelkedő száma okoz. Az éghajlatváltozás elsősorban a mezőgazdasági termelést befolyásoló hatásával érinti a szegényeket, a jelentés szerint 2030-ig öt, 2080-ig pedig akár harminc százalékkal is csökkenhetnek világszinten a termelési hozamok. Komoly kockázati tényező a malária és más fertőző betegségek terjedése, s az ezek által okozott termelékenységcsökkenés. Afrikában tizenkét százalékkal emelkedhetnek az élelmiszerárak, miközben az ott élők már most is élelemre költik jövedelmük kétharmadát. (CST)