Széchenyi javaslatára három településből alakult ki Budapest

Pest, Buda és Óbuda fővárosként való egybeforrasztásának gondolata az egyesítés előtt már jóval korábban megfogalmazódott. Először 1831-ben a Világ című művében használta Széchenyi István a Budapest elnevezést, amellyel Magyarország leendő fővárosát illette. Az 1866-ban megjelent Buda-pesti por és sár című művében pedig azt fejtette ki, mit kellene tenni, hogy igazi fővárossá fejlődjön Buda és Pest.

A városegyesítési törvényjavaslat képviselőházi tárgyalása 1872. november 26-án indult és december 9-ig tartott. A virilizmus intézményétől és a magyar nyelv kérdésétől eltekintve aránylag széles körű egyetértés alakult ki az egyesítésről az országgyűlés pártjai és a sajtó által megszólaltatott közvélemény részéről. Ennek köszönhető, hogy a városegyesítés azonnali végrehajtását az országgyűlés vita nélkül jóváhagyta. December 17-én a főrendiház elfogadta a törvényjavaslatot, amely december 22-én megkapta Ferenc József aláírását is, december 23-án hatályba lépett a törvény.

Az egyéves átmenet alatt egy Széher Mihály vezette, harmincnégy tagú bizottság dolgozta ki a kerületek beosztását, a közgyűlés bizottsági szervezetét, a városi jelképeket. Az első közgyűlésre 1873. október 25-én a pesti Vigadó termében került sor, ahol megválasztották a főváros első főpolgármesterévé Ráth Károlyt. Budapest főváros tanácsa 1873. november 17-én ténylegesen átvette az ügyeket a működésüket előző napon megszüntető városi tanácsoktól, majd a Váci utcai Újvárosháza épületében 1875. március 24-én tartották az első törvényhatósági közgyűlést.

Az Andrássy-kormány az egyesítés előtt terveket készített egy modern nagyváros létesítésére, a Duna-part rendezését, hidak, utak, kikötők, közraktárak építését tervezték. Huszonnégymilliós állami kölcsönnel Állami Pénzalapot hoztak létre, és életre hívták a Fővárosi Közmunkák Tanácsát, amelyet harminckét éven át Podmaniczky Frigyes báró vezetett. Az egyesítés megnyitotta Budapest világvárossá fejlődésének útját, elősegítette az ipar és a kereskedelem gyors és nagyarányú növekedését, valamint a közintézmények fejlődését. Az 1870-es években Pest-Buda még a tizenhetedik volt az európai nagyvárosok sorában, 1900-ban Budapest már a nyolcadik. A Fővárosi Közgyűlés 1991. március 21-i döntése értelmében ez a nap a főváros ünnepnapja.